Trump nevét is kitakarhatták az Epstein-aktákból

Bár már az a több mint hárommillió fájlnyi információ is sokkolta a világot, amit a Kongresszus döntése után hoztak nyilvánosságra az amerikai hatóságok az Epstein-aktákból, ez messze nem minden: nagyon sok dokumentumot visszatartottak, és az elvileg publikus iratokból is rengeteg nevet kitakartak.

Ezt elsősorban áldozatvédelmi okokkal indokolták - noha sok áldozat neve hanyagságból vagy más okból első körben így is olvasható maradt. Több tettes és szexuális bántalmazó nevét ugyanakkor kitakarták - állítja egy magas rangú demokrata képviselő.

Jamie Raskinnak néhány szerkesztetlen Epstein-aktákba is volt módja betekinteni egy kormányzati intézményben, és ez alapján azzal vádolja a washingtoni igazságügyi minisztériumot, hogy „rejtélyes kitakarásokat” hajtottak végre az Epsteinhez kapcsolódó dokumentumokban.

„Odamentem, és azt láttam, hogy rengeteg teljesen felesleges kitakarás történt, azon kívül, hogy az áldozatok neveit sem törölték ki, és ez aggasztó”

– mondta Raskin az újságíróknak a Guardian szerint.

A demokrata képviselő ez alapján azzal vádolja a minisztériumot, hogy eltussolja az ügyet és megszegi a törvényt, ezért most azt kéri, hogy a teljes Epstein-aktába betekintést kaphasson.

„Sok ember nevét láttam, akiket rejtélyes, érthetetlen vagy megfejthetetlen okokból kitakartak” – mondta. Raskin állítása szerint köztük van Les Wexner, a Victoria's Secret alapítója, akinek az Epsteinhez fűződő kapcsolata már idáig is nyilvános volt, de Raskin látott egy olyan emailt is, amelyet Epstein küldött munkatársának, Ghislaine Maxwellnek, benne egy 2009-es beszélgetés leiratával Trump ügyvédeivel.

A dokumentum szerint Trump ekkor még azt állította, hogy bár Epstein soha nem volt tagja a Mar-a-Lago klubjának, gyakori vendég volt, és soha nem kérték fel távozásra - ez ellentmondana az elnök mostani állításának arról, hogy kitiltotta Epsteint a floridai klubjából.

Pam Bondi főügyész szerdán fog tanúvallomást tenni a Képviselőház igazságügyi bizottsága előtt az Epstein-ügyben, Raskin ott akar rákérdezni arra, hogy milyen elvek alapján takart ki az igazságügyi minisztérium olyan adatokat, amikre elvileg nem volt felhatalmazása.