Várhatóan február 23-án lép hivatalba Rob Jetten kisebbségi kormánya Hollandiában: a hárompárti kabinetet Jetten progresszív-liberális pártja, a D66 mellett a jobboldali-liberális VVD és a kereszténydemokrata CDA alkotja. Jettent a hónap elején bízta meg a parlament a kormányalakítással, a nyilvános koalíciós megállapodásból pedig a napokban keltett nemzetközi feltűnést egy részlet, mely konkrétan emlegeti Magyarországot és Szlovákiát is.

A passzust Daniel Freund, a korrupcióval és Orbán Viktorral szemben régóta kritikus német zöld EP-képviselő emelte ki a Twitterén, mint a kedvenc részletét a megállapodásból. A szövegrészlet egész konkrétan így szól:

Keményen fellépünk azokkal az országokkal szemben, amelyek aktívan aláássák Európát, mint például Magyarország és Szlovákia: európai szinten azért dolgozunk, hogy egyszerűsítsék a 7-es cikk szerinti eljárást, hogy az érintett országoktól könnyebben lehessen megvonni a szavazati jogot. Magyarország elveszíti az európai uniós forrásokhoz való jogosultságát. Európai szinten az egyhangú döntéshozatal megszüntetésére törekszünk a közös kül- és biztonságpolitika területén.

Ez az Európával foglalkozó fejezetben található, mely határozottan integrációmélyítő és geopolitikailag realistának szánt külpolitikai irányt vázol fel: abból indul ki, hogy Európa biztonságát és súlyát csak szoros szövetségi együttműködés garantálhatja.

Ezért

• gyorsabb és erősebb közös fellépést sürget a védelem, energia, technológia, ipar és pénzügy terén
• támogatja az EU stratégiai megerősítését,
• a többsebességes Európa modelljét
• és a célzott bővítést (különösen a Nyugat-Balkán felé).

Azaz nagy vonalakban megegyezik a kormányfő pártja, a D66 külpolitikai programjával, annak ellenére, hogy a külügyi tárcát a konzervatívabb CDA kapta, mely a párt EP-képviselőjét, Tom Berendsent jelöli miniszternek.

Az viszont meglehetősen ritka, hogy ilyen egyértelműen nevezzenek meg országokat, mint teszik itt Magyarországgal és Szlovákiával, nem pedig csak általánosságban beszélnek a jogállamiság fontosságáról. Az is szokatlanul nyílt üzenet, hogy konkrét mechanizmusokat nevez meg a szöveg a 7-es cikkely szerinti eljárás könnyítésével vagy az uniós források elvételével. Egy korábbi holland EP-képviselő, a legutóbb a jobboldali-populista BBB színeiben politizáló Derk Jan Eppink már bírálta és abszurdnak nevezte a megfogalmazást.

Ahhoz képest tehát, hogy Orbán Viktor 2024 októberében még a Brüsszel elfoglalásához vezető út második lépésének nevezte Geert Wilders választási győzelmét, a jobboldali kabinet összeomlása után hivatalba lépő holland kormány rögtön bejelentkezett a legnagyobb ellenfél címére. Wilders pedig nemcsak a tavalyi választásokon bukott, hanem elvesztette frakciója egynegyedét is, ezzel már csak a negyedik legnagyobb párt a holland parlamentben.