Negyedik napja tart az újabb háború a Közel-Keleten, Trump szerint „a java még hátravan”

Harckészültségbe helyezték az azeri csapatokat az iráni határ mentén, írja az OC-Mmedia a Qazetci minisztériumi forrásai alapján. A készültségi szint emelése egyszerre szolgálhat biztonsági célokat, valamint az Iránból menekülők kezelését. Az Euronews beszámolója szerint az iráni–azerbajdzsáni határon, az astarai átkelőnél azerbajdzsáni katonák várják azokat, akik az iráni konfliktus elől menekülnek a háború elől. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium arra kérte állampolgárait, hogy kerüljék az Iránba történő utazást, és arra ösztönözte az Iránban élőket, hogy hagyják el az országot. Egyébként az azeriek adják Irán legnagyobb etnikai kisebbségét, körülbelül a lakosság 16 százalékát teszik ki.

Emmanuel Macron francia elnök elrendelte, hogy a Charles de Gaulle repülőgép-hordozó, annak légi egységei és a kísérő fregatt induljanak a Földközi-tengerre a közel-keleti helyzet miatt. A francia védelmi tanács vasárnapi ülésén az elnök közölte, hogy Franciaország megerősíti védelmi jelenlétét a Közel-Keleten, hogy megvédje ott tartózkodó állampolgárait és támaszpontjait, valamint támogassa azokat az országokat a térségben, amelyeket Irán az izraeli–amerikai csapások megtorlásaként vett célba.

„Ma a Hormuzi-szoros gyakorlatilag zárva van, és ezen a szoroson halad át a világ kőolaj- és cseppfolyósított földgáz-forgalmának mintegy 20 százaléka. A Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger szintén feszültség alatt áll és fenyegetett” – magyarázta Macron kedd esti beszédében. „Kezdeményező szerepet vállalunk egy olyan koalíció létrehozásában, amely – akár katonai eszközökkel is – képes helyreállítani és biztosítani a globális gazdaság szempontjából létfontosságú tengeri útvonalakon zajló hajózási forgalmat” – jelentette be a köztársasági elnök. Jean-Noël Barrot külügyminiszter kedden korábban elmondta, hogy Franciaország Rafale vadászgépeket vezényelt az Egyesült Arab Emírségek fölé, hogy megvédje ottani haditengerészeti és légi támaszpontjait.

Emmanuel Macron ugyan igazolhatónak nevezte az Egyesült Államok és Izrael iráni beavatkozását, a köztársasági elnök ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy ezek a katonai műveletek „a nemzetközi jog keretein kívül zajlottak”. Hozzátette, hogy Németországgal és az Egyesült Királysággal együtt egyértelművé tették, hogy a csapások mielőbbi leállítása kívánatos, és hogy a térségben tartós béke csak a diplomáciai tárgyalások újraindításával érhető el. Szerinte az iráni népnek „szabadon kell döntenie saját sorsáról”.

A francia elnök megerősítette, hogy további „légvédelmi eszközöket” és a „Languedoc” fregattot Ciprusra vezénylik. „Emellett szoros koordinációt folytatunk szövetségeseinkkel és európai partnereinkkel, elsősorban görög barátainkkal annak érdekében, hogy ezt a kelet-mediterrán térségben tett erőfeszítést az erre kész nemzetek megerősítsék” – tette hozzá.

Macron felszólította Izraelt, hogy hagyjon fel a Libanon elleni légicsapásokkal is: „Ez veszélyes eszkaláció lenne és stratégiai hiba.” Majd hozzátette: „Az elmúlt órákban a háború Libanonra is kiterjedt, ahonnan a Hezbollah súlyos hibát követett el azzal, hogy Izraelt támadta és veszélybe sodorta a libanoniakat.” (France24/Le Monde)

De ez továbbra is a Roszatom egyik legfontosabb projektje marad - jelentette ki Alekszandr Lihacsov, az orosz atomenergetikai állami vállalat vezérigazgatója Moszkvában. Arra figyelmeztetett, hogy egy, az objektumot érő csapás regionális léptékű katasztrófát okozhat. A Kommerszant hírportál szerint a várost, ahol az orosz építésű erőmű található február 28-án amerikai támadás érte. Iránból már evakuálták a Roszatom-alkalmazottak gyermekeit és a személyzet 94 nélkülözhető tagját, további kétszáz orosz szakember kivonására készülnek. Az orosz fél elvesztette a kapcsolatot az iráni atomenergia-ipar vezetésével, így Moszkvában nem tudják, mi történik az iráni nukleáris létesítményekkel - mondta a vezérigazgató. Emlékeztetett rá, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) fényképeket tett közzé több iráni nukleáris létesítményről, amelyeket támadás ért. Aggodalmát fejezte ki az Irán nukleáris infrastruktúrája elleni támadások miatt, hangsúlyozva, hogy ez túllép az összes elven és nemzetközi megállapodáson a nukleáris biztonságról. Az atomenergetikai létesítmények biztonságának és sérthetetlenségének abszolút prioritásnak kell lennie - mondta az MTI tudósítása szerint.

Az amerikai elnök tett egy olyan összehasonlítást, amiből kevés brit miniszterelnök jönne ki jól, pláne mostanában, de a német kancellár társaságában különösen erős volt. Trump Keir Starmer brit miniszterelnökről jegyezte meg, hogy „nem Winston Churchill-lel van dolgunk”. Az amerikai elnök amiatt kezdte el pocskondiázni a brit miniszterelnököt, mert nem csatlakozott az Irán ellen támadáshoz. De még így is jobb járt, mint a spanyolok.