Berlin nem látja, hogy a NATO-nak bármilyen szerepet kellene játszania a Hormuzi-szoros lezárásával kapcsolatban. Erről Johann Wadephul német külügyminiszter beszélt azelőtt, hogy elkezdődött volna az európai uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozása, amelyet az iráni válság miatt hívtak össze.

Előzőleg Donald Trump a Financial Timesnak nyilatkozva gyakorlatilag megfenyegette az Észak-atlanti Szövetséget, mondván, pocsék jövő vár rá, ha nem működik közre a Hormuzi-szoros felszabadításában. Az amerikai elnök az elmúlt napokban folyamatosan sürgette az európai országokat, hogy támogassák az Egyesült Államokat a kulcsfontosságú tengeri folyosó újranyitásában.

Az amerikaiak és az izraeliek által kezdeményezett háborúra válaszul Irán blokkolja a forgalmat a szorosban, ami világszerte felhajtja az olajárakat – a Brent a hordónkénti 100 dollár fölötti sávban ragadt –, emiatt Trump napok óta követeli, hogy NATO-szövetségesei segítsenek a blokád megtörésében. Egyelőre mindenki húzódozik, Japán és Ausztrália konkrétan ki is nyilvánította, hogy nem kíván hadihajókat küldeni a térségbe. Még az egyébként rendre az USA első számú partnereként fellépő Nagy-Britannia sem támogatja az ötletet.

„Ha nem érkezik válasz, vagy ha nem megfelelő válasz érkezik, az nagyon rossz lesz a NATO jövője szempontjából” – üzente szövetségeseinek Trump.

Wadephul hétfőn délelőtt azt mondta, nem tud róla, hogy az iráni háborúval kapcsolatban a NATO bármilyen döntést hozott volna, vagy hogy felelősséget kellene vállalnia a Hormuzi-szorosért. Arról is beszélt, hogy amint egyértelművé válnak az amerikai–izraeli célok, eljön az az időszak is, amikor meg kell határozni a régió biztonsági architektúráját, és ez magában foglalja az Iránnal való tárgyalást is.

Abbasz Aragcsi iráni külügyminiszter egyébként hétfőn kijelentette, a szoros csak az Egyesült Államok, Izrael és a szövetségeseik számára van lezárva.