A CÖF-ös Fricz Tamás muglikhoz hasonlította az állampolgárokat, a kérdés már csak az, hogy kik a halálfalók és kik álltak az imperius-átok hatása alatt

Fricz Tamás politológus, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) egyik alapítója két héttel a Fidesz választási veresége után mintha önvizsgálatot tartott volna, ugyanis a Magyar Nemzetben megjelent írása szerint az alábbiakat sikerült megfogalmaznia:

Szerinte 2022 után valami „megtört”, és „fokozatosan eltűnt a polgári Magyarország, s helyette az újgazdagok, a szolidaritást hírből sem ismerő vadkapitalista »elit« vette át a hatalmat a háttérben, miközben a politikai elitünk a nemzetközi »meccseit« játszotta le és harcolta végig”.

„Belpolitikánkat fokozatosan ellepte a dudva és a muhar – az öncélú, taszító gőgösség és elitizmus” – írja Fricz, aki írása egy pontján aztán az alábbiakat is megfogalmazza:

„Azt hiszem, valahol utat tévesztettünk. Hogy hol? Nem tudom megmondani. Csak azt tudom, hogy egyszer, valahol a tudatos polgárok helyett »muglikat«, ostoba nyárspolgárokat kezdtünk látni az állampolgárokban. Polgárok helyett alattvalók, demokratikus állampolgárok helyett kádári kispolgárokat kezdtünk magunk előtt látni.”

Bár a kádári kispolgáros vonal se rossz, de a gyerekirodalomban kevésbé jártasak kedvéért jelzem, hogy muglik a Harry Potter-univerzumban léteznek, ők a varázstalan, hétköznapi emberek, akiket a varázslóvilág bizonyos tagjai erősen lenéznek. Ezen a ponton azonban felmerül az a kérdés, hogy ha behozzuk a magyar belpolitikába a mugli-hasonlatot, akkor be lehet-e hozni a sötét nagyurat is, és elkezdhetjük-e a Fideszt/NER-t vagy akiket akarunk a halálfalókhoz hasonlítani. Ebben az esetben vannak aranyvérűek meg sárvérűek is? Meg kviblik? És ki-kicsoda? És kik azok, akik az elmúlt években valójában csak az imperius-átok hatása alatt álltak?

Visszatérve a valóságba: a CÖF-ös Fricz írása végén aztán meglepő optimizmussal a következő miniszterelnököt is szóba hozza, amikor jelzi, hogy mostanában rengetegen emlegetik az ő régi mondását, „köztük még Magyar Péter is, és mások is, úgy fogalmazva, hogy Magyarország nem maradhat »egy következmények nélküli ország«.” Majd ezek után úgy fejezi be:

„Végre valóban legyen így! S akkor újra egy jobb, polgári Magyarország felé indulhatunk el.”