„Ha csak kevés kórház lenne eladósodva, akkor annak a kevésnek megnézném közelebbről a működését, de nem ez a helyzet. A kórházak többsége brutális adóssággal küzd, ez rendszerhibára utal”

– ezt Ficzere Andrea, a Budapesti Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség elnökhelyettese mondta a hvg.hu-nak adott interjújában, amiben a VIP-osztályról is szó esett.

A kérdésre, hogy mennyi és milyen forrást kellett biztosítani 2013-ban a magánellátás elindításához, Ficzere azt mondta, semmit, mert „a kórház infrastruktúrája akkor is rendben volt, alig kellett valamit venni, talán néhány függönyt és festményt”. Arra a felvetésre pedig akkor, hogy ezek szerint az adófizetők pénzén felépült és karban tartott épületben fogadnak olyan betegeket, akik adott esetben milliókat fizetnek egy-egy műtéti beavatkozásért, az alábbit válaszolta:

„Mi egyetlen TB-s beteg elől sem vesszük el az időt és a lehetőséget, hiszen minden vizsgálat és beavatkozás a kitöltött munkaidőn felül, a részünkre biztosított finanszírozást maximálisan kihasználva, sőt, jellemzően azt meghaladva, a szabad kapacitás terhére történik. 2013-ban az állami fenntartó támogatta ennek az osztálynak a létrehozását, a szabad kapacitások ilyen módon való lekötését. Ahogyan más állami ellátóhelyeken is működik térítéses ellátás. Gond nélkül ment az itteni munka, egészen addig, amíg valakik ezt alkalmasnak nem találták arra, hogy politikai ügyet csináljanak belőle.”

Az interjúban nem sokkal ezután egy a NER egészségpolitikáját jól szemléltető rövid párbeszéd is lezajlott:

„A botrány után átnevezték a VIP-osztályt térítéses betegellátó osztályra. Miért?

Mert ez volt a kérés.

Kinek a kérése?

A fenntartóé.”

Ficzere szerint egyébként a VIP-osztály előnye volt, hogy így többletbevételhez juttathatták a kórházat, vagyis a kapacitások egy részét arra kellett fordítani, hogy betömködjék a finanszírozási lyukakat.

Arról, hogy lezajlott egy belső vizsgálat az Uzsoki VIP-osztálya ügyében, az eredmény azonban nem lett nyilvános, Ficzere azt mondta, nem kapott engedélyt az eredmények nyilvánosságra hozatalára, de hozzátette: „El tudja képzelni, hogy ha három, különböző vizsgálat bármilyen visszaélést talált volna, akkor zavartalanul működhetnénk tovább?”

Ezután került szóba az, hogy a kormánykommunikáció egyik fő üzenete a kórházi adósságokkal kapcsolatban az utóbbi években mindig az volt, hogy azért adósodnak el a kórházak, mert azokat nem megfelelően vezetik a kórházigazgatók. Erre reagálta Ficzere a fentieket, miszerint úgy látja, hogy rendszerhibára utal, hogy a kórházak többsége brutális adóssággal küzd.

A központosított beszerzésről is szó esett, a kórházigazgató szerint előtte sok mindent olcsóbban, gyorsabban és hatékonyabban tudtak beszerezni, illetve a műszaki karbantartás is gyorsabban ment.

Szóba került az is, hogy a Tisza-kormány a választási programjában 500 milliárd forint pluszforrást ígér az egészségügy területére, illetve az is, hogy ezt strukturális változások nélkül a rendszer azonnal elnyelné.

„Egyetértek azokkal, akik szerint feneketlen kútba megy a pénz, ha minden így marad. (...) A plusz 500 milliárd akkor fog valódi enyhülést nyújtani, ha a finanszírozás valódi teljesítményhez lesz kötve, és a jól dolgozó intézményeket jutalmazza, a kevesebbet teljesítőket pedig ösztönzi majd”

– válaszolta erre Ficzere.