Egészen abszurd élmény a csütörtökön közzétett GDP-adat fényében értékelni vagy egyszerűen csak visszagondolni arra, ahogy tavaly a leköszönő gazdasági kormányzat magyarázta negyedévről negyedévre a pocsék GDP-számokat.

Tavaly áprilisban Nagy Márton az elmaradt repülőrajtról azt mondta: az EU elhibázott gazdaságpolitikája és „a háború elviselhetetlen pénzügyi terhei” miatt teljesített rosszul a magyar gazdaság.

Júliusban azonban Nagyék meglépték a váratlant, és olyan kijelentést tettek, hogy amíg csak háború van, az bármikor elővehető magyarázat, és alkalmas a felelősség elhárítására:

„Amíg tart a háború, addig ez a növekedési ütem a reális!”, írta akkoriban az NGM.

A harmadik negyedéves adat közlésekor már nem kellett különösebben bajlódni a magyarázatokkal a negyedéves stagnálás és a szerény 0,6 százalékos éves bázisú növekedés láttán: Brüsszel és a háború. Majd újfent nyomatékosították, hogy amíg háború van, bizony, erre kell számítani.

Ez a magyarázkodás az egész éves adat közlésére, idén januárra oda fejlődött, hogy már a magyar monetáris politikát is a „bűnösök” közé sorolták Nagyék.

És eljött 2026 április vége, újabb GDP-adat került nyilvánosságra. Az orosz-ukrán háborúban nincs előrelépés a béke irányába, sőt, február végén a béke legnagyobb hírnöke, a világ legbékepártibb vezetője, Donald Trump háborút robbantott ki Iránban, amely erre válaszul lezárta a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ olajforgalmának nagyjából 20 százaléka halad át. Szóval lett még egy háború, ami nemcsak az európai, de a magyar gazdaságra is egyaránt hat. Nagyék okfejtése szerint tehát, már önmagában az ukrán háborútól is annyira szenved a magyar gazdaság, hogy most sem kellett volna jobb esetben stagnálásnál jobb teljesítményre számítani.

Majd a KSH kihozta: éves bázison 1,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, amire három és fél éve nem volt példa, előző negyedévhez képest pedig 0,8 százalékos volt a bővülés mértéke, aminél jobbra pedig két és fél éve nem volt példa.

Nagyék jolly jokernek szánt, háborús pszichózissal teli, a felelősséget hárító magyarázata tehát most végleg megdőlt. Már ha esetleg valaki véletlenül komolyan gondolta volna, hogy tényleg a magyar gazdaság szenved a legeslegjobban Európában az ukrán háborútól.

A friss adat pedig annyira – egyébként meglepően – jó lett, hogy bár még nem áll rendelkezésre minden tagállam esetében adat az első negyedéves teljesítményre, de a magyar gazdaság hosszú idő után ismét az unió élvonalába került.

A negyedéves bázison mért 0,8 százalékos növekedésnél a 14 másik tagállam között csak egy jobb teljesítmény volt, a finn gazdaság nőtt 0,9 százalékkal. A rangsor másik végén egyébként az ír gazdaság áll (2 százalékos zsugorodással), illetve a litván (-0,4 százalék) és a svéd gazdaság (-0,2 százalék).

Az éves bázisú változással ennyire jól ugyan nem áll Magyarország, de a korábbi időszakokhoz képest sokkal előkelőbb a teljesítmény, hiszen az 1,7 százalékos bővülés az ötödik legjobb. Előttünk

• Csehország áll 2,1 százalékos növekedéssel,
• a portugál gazdaság 2,3,
• a litván 2,5,
• a spanyol pedig 2,7 százalékkal tudott nőni az idei első negyedévben.

Érdemes még a német gazdaságra is kitérni, mely szoros kapcsolatban áll a magyarral, és amire egy évvel ezelőtt szintén előszeretettel hivatkoztak Nagyék mint a magyar teljesítmény fékezője. A friss adatok alapján mégiscsak sikerült a magyar gazdaságnak saját utat járnia és elszakadnia valamennyire a némettől, hiszen az az előző negyedévhez és az előző év azonos időszakához képest is csak 0,3-0,3 százalékkal tudott nőni.