Az Európai Bizottság szerint nem valószínű, hogy a magyar kormány haza tudja hozni az EU-s pénzek teljes összegét

Még hivatalba sem lépett az új magyar kormány, de a Politico információi szerint máris megkezdődött az első komoly próbatétele a Brüsszellel való viszony újraindításának. A tárgyalások középpontjában az a 10,4 milliárd euró áll, amelyre Magyarország az Európai Unió helyreállítási alapjából lenne jogosult, és amelyet korábban az Orbán-kormány alatti jogállamisági kifogások miatt tartottak vissza. A felek közötti vita jelenleg nem a kifizetés tényéről, hanem annak mértékéről szól: míg az Európai Bizottság szerint a szűkös határidők miatt Magyarországnak le kellene mondania a források egy részéről, Magyar Péter csapata a teljes összeghez ragaszkodik.

A kérdéses keret két részből tevődik össze: 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból és 3,9 milliárd euró hitelből. Brüsszeli tisztségviselők szerint a kifizetésekhez szükséges reformok végrehajtására már nincs elegendő idő az augusztus 31-i végső határidőig, ezért azt javasolják az új kormánynak, hogy csak a támogatási részt hívja le. A Bizottság érvelése szerint a hitelfelvétel tovább rontaná Magyarország feszült pénzügyi helyzetét, ahol az államadósság a GDP 75 százaléka körül mozog, a költségvetési hiány pedig 2026-ra megközelítheti a 7 százalékot.

Magyar Péter számára azonban a teljes összeg hazahozatala fontos politikai célkitűzés, hiszen kampánya egyik központi eleme is ez volt. Kollár Kinga, a Tisza Párt európai parlamenti képviselője a lapnak úgy nyilatkozott, hogy optimisták az összes blokkolt forrás felszabadítását illetően. A Politico brüsszeli forrásai szerint a magyar fél egyúttal azt is teszteli, hogy az új politikai felállásban mennyire mutatkozik rugalmasnak a Bizottság a korábban megkövetelt demokratikus reformok terén.

Bár a kormányváltással megkezdődött a kapcsolatok rendezése, az egyeztetéseket nehezíti, hogy Magyar Péter hivatalos beiktatására csak most szombaton kerül sor, így a tárgyalások egyelőre informálisak. A Politico összegzése szerint bár a váltás valódi, a brüsszeli feltételrendszer és a szigorú elvárások változatlanok maradtak. (via Politico)