A Fidesz-kormány a bukása után is tovább harcol az Európai Bíróságon, hogy titokban meg lehessen figyelni az orvosokat és tanárokat

Április 30-án, 18 nappal a NER bukása írt arról levelet a Fidesz-kormány képviselője a Emberi Jogok Európai Bíróságának, hogy tovább viszik az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok ügyét és felülvizsgálatot kérnek a bíróság Nagykamarájától - tudta meg a 444. Az EJEB idén év elején - Szelényi Zoltán traumatológus orvos és mások kereseteinek helyt adva - mondta ki, hogy az úgynevezett „megbízhatósági vizsgálat” a jelen formájában sérti az emberi jogok európai egyezményének 8. cikkét, ami a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot takarja.

„Úgy látom ez a kormány hattyúdala. Annyi ügyben visszatáncoltak, valamiért itt úgy gondolták, hogy keménykednek. Dicstelen búcsúja egy dicstelen egészségügyi vezetésnek. Azt remélem, hogy az arcfelismerő kamerákkal együtt az alkotmánysértő szolgálati jogviszony törvénytől is elköszönünk!”

kommentálta a kormány lépését Szelényi Zoltán.

De mi is ez a megbízhatósági vizsgálat? A semleges neve ellenére sok tekintetben ijesztő jogintézmény. Potenciálisan több százezer, az államigazgatásban dolgozó magyar munkavállalót figyeltethetett eddig meg a kormány titkosszolgálati eszközökkel a munkahelyén, a szolgálati járműve belsejében és közterületen úgy, hogy a környezetükbe akár még „téglákat” is beépíthetett és mindezt bírósági kontroll nélkül.

Mint a filmekben

Eredendően a korrupcióval vagy más súlyos törvénysértéssel gyanúsított rendőrök és a kulcspozíciót betöltő államigazgatási dolgozók lebuktatására találták ki és írták bele 2010-ben a rendőrségi törvénybe az úgynevezett megbízhatósági vizsgálat intézményét. A vizsgálat lényege, hogy a célszemély viselkedését fedett nyomozók megrendezett élethelyzetben tesztelik olyan formában, hogy csapdát állítanak neki, amihez beszervezhetik az illető ismerőseit, kollégáit is, de „színészként” rendőrök és nyomozók is felléphetnek. Aki szereti a korrupt zsarus filmeket, jó eséllyel látott már ilyesmit: a belső elhárítás emberei olyan helyzeteket imitálnak, amik gyakran előfordulnak az illető munkája során, és titokban videóra veszik, ahogy az adott zsaru elfogadja/nem fogadja el a kenőpénzt, maffiaajándékot vagy szexuális felajánlkozást.

A törvény egy évtizeden át relatíve szűk körre vonatkozott: rendvédelmi dolgozókat és vezető pozíciót betöltő közszolgákat tesztelt így a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ) nevezett rendőrségi belső elhárítás.

Csakhogy az Orbán-kormány 2020-21-ben jelentősen kibővítette a potenciális érintettek körét. Azóta gyakorlatilag bárki ellenőrizhető így, aki az államigazgatásban dolgozik: a minisztériumok és az alájuk tartozó költségvetési szervek dolgozói, a kormányhivatalok munkatársai, a gyermekvédelmisek, a navosok, a közszolgálati egyetemen dolgozók, az Oktatási Hivatal munkatársai és az egészségügyi dolgozók (kivéve az egyházi kézben lévő kórházak alkalmazottait).

A megbízhatósági vizsgálatot szabályozó törvényi szakasz nem csak arra jogosítja fel a rendőrség belső elhárítását, hogy csapdát állítson. Hanem arra is, hogy az illető ellen a nyomozás ideje alatt titkosszolgálati eszközökkel titkos információgyűjtést folytasson, róla és környezetéről titkos hang- és képfelvételeket készítsen. És ha ez nem lenne elég, mindezt úgy, hogy az egész folyamat fölött nincsen semmiféle független bírósági kontroll: azt, hogy kit ellenőrizzenek, személyesen Pintér Sándor belügyminiszter vagy egy rendőri csúcsvezető döntötte el, a kontrollt pedig a kormány alárendeltségébe tartozó ügyészség jelentette.

Pont ezek a részletek azok, amik miatt mind a jogvédők, mind Szelényi alkotmányellenesnek és emberi jogokat sértőnek tartották az eddig érvényes jogi szabályozást. Mint idén év elején kiderült, a legfelsőbb uniós fórum is így látja.

Mi volt a leköszönő kormány alternatívája?

Az ügyet most továbbgörgető magyar kormány másik lehetősége az lett volna, hogy elfogadja az év eleji döntést, ami ezzel véglegessé, a mi jogi fogalmaink szerint jogerőssé vált volna. Egyébként ez sem járt volna automatikus törvénymódosítással vagy az inkriminált részek automatikus megsemmisítésével. A strasbourgi bíróság döntése azt állapítja meg, hogy a vitatott magyar törvényszakasz sérti az emberi jogok európai egyezményét. Mivel a magyar fél az egyezményt aláírta, a törvénysértő állapot megoldása ebből eredő kötelezettsége. Csakhogy ehhez a magyar kormány együttműködése és aktivitása szükséges, a strabourgi bírósági döntés ugyanis közvetlenül nem semmisíti meg a vitatott törvényi szakaszt.

Litresits András ügyvéd erről annyit mondott a 444-nek, hogy reméli, hogy a jövő héten felálló TISZA-kormány gyorsan elvégzi a szükséges korrekciót, a rendőrségi törvény módosításával.

Öt éve kezdték

A traumatológusként dolgozó Szelényi 2021 júniusában fordult az Alkotmánybírósághoz, miután kiszúrta, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló, frissen hatályba lépett törvénybe belecsempésztek egy pontot, ami alapján a kórházi dolgozókat is megfigyelhetik a rendőrségi törvényre hivatkozva. Szelényi úgy érezte, hogy az érdemi indoklás és bírósági kontroll nélkül elindítható titkos nyomozások sértik az egészségügyi dolgozók magánélethez és személyes adatokhoz fűződő alkotmányos jogait. Az Alkotmánybíróság nem így látta, ezért fordult Szelényi 2023 áprilisában Litresits András ügyvéd segítségével a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához.

A törvénymódosítás nemcsak Szelényi szemét csípte: a strasbourgi bíróság egy másik magyar keresetet is befogadott lényegében ugyanebben a témában: ezt eredetileg egy örökbefogadási tanácsadó, egy hivatásos gyám és az Oktatási Hivatal egyik munkavállalója indították. A rendőrségi törvény hatályának kiterjesztése ugyanis, mint említettük, a gyermekvédelmisekre és az OH-sokra is vonatkozik. Ezt az ügyet, amit később egyesítettek Szelényiével, a TASZ képviselte.