Hittel, erővel, hazaszeretettel fog dolgozni, hogy megfeleljen az olyan elődök figyelmeztető példájának, mint Batthyány Lajos, Nagy Imre vagy Antall József. Érti és érzi a felelősségét, látta az elődei sorsát, nem csak a hősökét. Látta, hogy lehet a miniszterelnöki pozíciót a hatalom szolgálatába állítani. Hogyan válhat a politikus saját rendszerének a foglyává. És hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni a kapcsolatát az emberekkel.
A hatalom múlandó, a döntéseink következménye velünk marad. Nem uralkodni, szolgálni fog. Antallt idézte: "Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a szolgálatom a nemzetnek hasznos."
Magyarország az otthonunk, egyszerre szomorú és derűs.
Magyar Péter megválasztásához közeledve Karácsony Gergely lezárta a rakparti rendezvényt, a Brumiko zenekar zenélt. Tudósítónk jelenti: Elég szomorú volt ez a rendezvény, méltatlanul kevesen vették a fáradságot arra, hogy eljöjjenek és megemlekezzenek az elmúlt 16 év hőseiről. Nagy kérdés, hogy ha nem rakják át tegnapról mára az eseményt, jöttek volna-e többen, így is sokan léptek le menet közben, hogy átmenjenek a Kossuth térre. Pedig a színpadon állók kivétel nélkül megérdemelték volna, hogy ünnepeljék őket, hiszen sokan, sokat tettek azért, hogy a hatalom bűnei ne maradjanak észrevétlenek. Cserébe ez a megmozdulás egyszerre volt rendszertemető megemlékezés, és egyben figyelmeztetés is: bármikor szükség lehet olyan hősökre, akik ellentartanak a hatalom túlkapásainak.
Ünnepi pillanatban, megrendülten állok Önök előtt. Ezek voltak a miniszterelnökké választott Magyar Péter első szavai. Batthyány Lajosra emlékeztetett, akinek mártírsorsa örök figyelmeztetés.
Amíg Lázár János volt az építési és közlekedési miniszter, rendszeres volt a beszólogatás közte és Vitézy Dávid között, aki őt követi a miniszteri poszton. Megkérdeztük Vitézyt, milyen volt az átadás-átvétel.
„Formális. Voltak megjegyzések, nyilván a konfliktusainkra tekintettel, de azért alapvetően arra szorítkoztunk a közigazgatási államtitkár jelenlétében, hogy ezeket az átadás-átvétellel összefüggő kérdéseket megbeszéljük.”
Mikor visszakérdeztünk, hogy milyen megjegyzések voltak, Vitézy azt mondta, a választás eredménye, és az, hogy ő fel lett kérve miniszter-jelöltnek, ez a vita megszűnt. „Nyilván Lázár János látja a választók ítéletét a saját munkájáról és a korábbi kormánypártok munkájáról.”
Az átadás-átvétel során rákérdezett konkrét ügyekre, és azok valódi státuszára. Például arra, mi van a Budapest-Belgrád vasútvonallal, mert még a MÁV-os forrásai sem tudták, mi a valódi helyzet. Ígéretet kapott arra, hogy minden információt, ami miniszteri szinten rendelkezésre áll, beleteszik a dokumentációba.
Arra a kérdésre, hogy a Mészáros Csoportot hogyan fogják tudni távol tartani a beruházásoktól, Vitézy azt mondta, hogy a piaci verseny, az, hogy nem lejt majd a pálya, hatással lesz arra, hogyan alakul a kivitelezési piac. Messze legnagyobb kérdés a 35 éves autópálya koncesszió (Mészáros ebben is érdekelt), ezt is átvilágítják, és amit lehet, nyilvánosságra hoznak. Ha állami szinten van információ róla, azt is nyilvánosságra hozzák, mennyi követ vettek az Orbán-bányából. Alapos jogi munka után tudja megmondani, hogy a koncessziós szerződés felmondható-e. A MÁV-nál nyáron a korábbinál komolyabb problémák lehetnek, de őszinte kommunikációt ígért a kérdésben.
Megint jönnek a történelmi zászlók.
Magyart 140 igen és 54 nem szavazattal választották meg miniszterelnöknek, 1 képviselő tartózkodott. Ez utóbbi a Fidesz-KDNP pártlistájáról bejutott, a KDNP-frakcióban ülő Hargitai János volt.
Nemmel szavazott a teljes Mi Hazánk-frakció (6 fő), a nyolc KDNP-s képviselőből a többi 7, valamint 41 fideszes képviselő.
A Tisza-frakcióból Magyar kivételével mindenki igennel szavazott.
Négyen nem szavaztak: a fideszes Szijjártó Péter, Kocsis Máté és Budai Gyula már nem voltak benn a teremben, míg Magyar Péter, bár jelen volt az ülésen, nem szavazott.
140 igen, 54 nem, 1 tartózkodás.
Rák Richárd tiszás politikus lett a törvényalkotási bizottság elnöke.
A bizottsági rendszer ellenszavazat nélkül ment át.
Az új parlament a házszabálytól való eltéréssel tárgyalja a minisztériumok felsorolásáról és az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot. Erről szavaztak a képviselők közel egyhangúan.
Derdák Tibor a miskolci szegregációról beszél: "Ha bemegyünk az iskolákba, nem csak Miskolcon, nem fogunk találkozni romákkal. És ha bemegyünk az egyetemre, ott vannak színesbőrű diákok, de ők mind külföldi vendégdiákok. Ez nincsen egészen jól" – mesélt a sajókazai Ámbédkar Iskola igazgatója 20 évvel ezelőtti alapításukról.
A 16 éves korig tartó tankötelezettségről beszél, ami arról szól hogy ki lehessen tenni az iskolából a fiatalokat, akik ezután hitelt is felvehetnek, és még vissza se kell fizetniük, ha gyerekeket szülnek – csak ne tanuljon. Ide tűnnek szerinte az iskolában nem látott cigányok. Arról beszél, hogy a fiatalok is tudják, mi volt az célja fiatal cigányokkal: a szakmunkások kapnak ösztöndíjakat, a gimnazisták nem. Hova tűntek tehát a cigányok? "Eltűntették őket a szemünk elől." Ugyanígy tettek a hajléktalanokkal, akiket betiltottak – miközben a szociológiai kutatásokat is megnehezítették.