Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszterjelölttel folytatódnak a meghallgatások

Tettek lehet a bizalmat helyre állítani a NATO-ban – kezdi egy könnyű válasszal Ruszin-Szendi Romulusz a nemzetbiztonsági bizottság előtt. Ezt egy tiszás kérdésre válaszolja, az ellenzéki kérdésekre ennél majd érdekesebb válaszokat várunk.

Kezdésnek például ez: a NATO érdekeinek és a nemzeti szuverenitás szempontjainak összeegyeztetésében nem lát problémát Ruszin-Szendi Romulusz.

„Nem látom realitását annak, hogy bármelyik fél kinetikus műveletet kezdeményezzen egymás ellen az orosz-ukrán háborúban” – mondta a miniszterjelölt. Ezzel gyakorlatilag azt jelentette ki, hogy nem fog Magyarország belesodródni a háborúba.

A Magyar Honvédség kibervédelme a Magyar Honvédségre tartozik, mondta arra a kérdésre, hogy melyik minisztérium feladata lesz ennek a területnek az összefogása. Ugyanakkor az ország teljes kibervédelme a belügyminiszter feladta lesz.

A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat esetében a hírszerzés és az elhárítás is devalválódott szerinte. A miniszterjelölt is utalt arra, hogy egy magyar tiszt lebukott azzal, hogy Ukrajnában futtat kémeket. Holló Istvánnal, a Magyarországon lebukott ukrán kémmel kapcsolatban megismétli a korábban elmondottakat, miszerint kétszer találkozott vele. Kikéri magának azt, hogy hazaárulással vádolták a kampányban.

Nem biztos, hogy minden beszerzés nyílt pályázattal történik majd – húzta alá, mert „a Magyar Honvédségnek nem a legolcsóbb, hanem a legjobb eszközök kellenek”.

Kijelentette, hogy nem lesz önálló határőrség.

A szolgálati lakásának kérdésével kapcsolatban azt meglepő választ adja, hogy kivizsgálják majd, mert ragaszkodik hozzá, hogy azt nem neki, hanem a mindenkori vezérkari főnöknek építették.

Elmondja, hogy a 67 tiszás ígéret közül sok teljesült, majd sorolja az előző kormány intézkedéseit. Szerinte jobb a szakképzés reputációja, mint volt pár éve, a Semmelweis Egyetemnél reális cél, hogy 2030-ra a legjobb 100 egyetemben benne legyen. A felsőoktatásban is több egyetemista van, mint korábban, szerinte jó az a struktúra, amit bevezettek.

Az egyetemek saját vagyonnal működnek, mi az elképzelése a minisztériumank a modellváltó egyetemekkel kapcsolatban? Az Erasmus-Horizonttal kapcsolatban két vitás kérdés van az EU-val, például, hogy a kuratóriumokból tegyék ki a rektorokat is. Arra is kíváncsi, mit jelent, hogy a szakképzést a közoktatás részévé teszik?

A tiszás Csák László bizottsági tag örül, hogy önálló tárcát kap az oktatás, majd a többi között azt kérdezi, hogy akarják bevonni a szakmát a változtatásokba. Arra is rákérdez, hogy az új NAT kidolgozásába bevonják-e a pedagógusokat.

A fideszes Czirbus Gábor arra kérdez rá, hogy mi lesz a sok kisiskolával, terveznek-e iskolabezárást a kisebb településen, mi a garancia, hogy maradnak ingyen tankönyvek a közoktatásban, milyen elvek alapján akarják módosítani a NAT-ot, milyen világnézeti változás lesz, mit jelent az, hogy túl nemzeti a nemzeti alaptanterv.

Radics Béla fideszes politikus sok sikert kíván a munkához, a kulcs a társadalmi felzárkózás, szerinte az egyik kulcsa volt ennek a megújult szakképzés. A tankötelezettséget 18 évre emelné a Tisza, így mi lesz a hároméves szakképzéssel és a dobbantóprogramokkal? Majd ráfordult arra, hogy az LMBTQ propagandát tervezik-e visszaengedni, és tudja-e garantálni miniszterként, hogy a szülőknek beleszólása lesz, abba ha ilyen típusú foglalkozáson kell résztvenni a gyereknek?

tiszások is kérdeznek, Müller Anna alelnök a többi között a tanárképzés átalakításra kérdez rá. A Mi hazánkos Dúró Dóra arról beszél, hogy egy charta szerint a 3 évesnél fiatalabb gyerekek ne töltsenek időt képernyő előtt, és hogy 14 év alatt lehetőleg ne legyen a gyereknek saját okoseszköze. Arra kíváncsi, hogy ezt betartanák-e. Lannert korábban kétségve vonta a mindennapos testnevelés létjogosultságát, Dúró ezt vitatja.

Dúró az iskolai erőszakra is rákérdez, egyre súlyosabb esetek vannak a képviselő szerint. Itt elvették a szót Dúrótól, mert lejárt az ideje. A tiszás Kincse Csongor az esélyteremtésől szeretne részleketet hallni.

Az első 3 hónap legfontosabb feladata felállítani egy olyan minisztériumot, ami még nem létezett. Alapos átvilágításra van szükség, és olyan intézkedéseket kell hozni, mivel a diákok és a pedagógusok levegőhöz jutnak szeptembertől, és vissza kell vezetni a felsőoktatást Európába, fontos az Erasmus és Horizont.

A taneszközök és képzések terén megszűnnek a monopóliumot, kivezetik a politikát a területről.

A kórházban hagyott csecsemőknél a bölcsődei szolgáltatás kibővítését szorgalmazzák. Lehet, hogy megszűnnek a 45 perces kötelező iskolai előkészítők, és jöhet megint a rugalmas beiratkozás is.

A közoktatási rendszert átvilágítják, az elemzést publikussá teszik. A Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező, a tiltakozások miatt elbocsátott tanárokat reaktiválják. A tankerületeket és igazgatókat átvilágítják.

A Kréta rendszert és az arról szóló szerződéseket is átvilágítják. Hatékonyabb adatszolgáltatási rendszert akarnak, ami ugyanazt az adatot csak egyszer kéri be az intézményektől.

Az alsón rugalmas tanulásszervezés is megengedhető lesz, gyerekközpontú házirend jöhet az iskolákban, a testnevelés megszervezését átadják az iskoláknak. A kompetenciamérés korábbi gyakorlatát állítják vissza, 6., 8. és 10.-ben lesz csak ilyen.

Az iskolaigazgatók nagyobb döntési jogkört kaphatnak, már szeptembertől visszakaphatnak döntést, de még vizsgálják, hogy pontosan mit. A cél az intézményi autonómia fokozatos erősítése.

Hatályon kívül helyezik, hogy csak két tankönyvet lehet választani egy-egy tantárgyhoz. A szakképzési centrumokban megszűnik a kancellári rendszert.

Előkészítik a jogszabálymódosítás az egyetemeknél, a KEKVA rendszer átalakítását is előkészíti. Az ELTE és a többi alulfinanszírozott egyetem többletfinanszírozásának lehetőségét áttekintik.

Egy-két héten belül társadalmi párbeszédet indítana arról, hogy mi a tanulás és az iskola célja. A gyereket is bevonnák ebbe. A 26/27-es tanévben projekthét keretében ismernék meg a tanulók elvárásait. Közös minimumokat akarnak kialakítani a társadalmi párbeszéd után, a felsőoktatással kapcsolatban is lesz konzultáció.

Törekszenek arra, hogy már szeptembertől érezhető változás legyen a rendszerben. 30 percig tartott az expozéja. Az ülésre eljött Forsthoffer Ágnes házelnök is.

Szeretnék, ha a Mesterséges Intelligenciának lenne egy külön koordinátora a minisztériumban, hogy felkészülnek az előnyeire és veszélyeire.

A kritikai gondolkodás, digitális készségek fejlesztése minden gyereknél alapvető feltétel, hogy képes legyen kibontakoztatni a képességét.

Minden gyerek számára - a többi között hovatartozástól, fogyatékosságtól függetlenül - biztosítani kell az eredményes tanulás feltételeit. Azt ígérte, ha elkészül a stratégia, arról egyeztetnek. A szakképzésben is változások jönnek. A gazdaság szereplőivel együttműködve erősítik a minőségszemléletet, fejlesztik a duális rendszert.

"Stratégiai cél, hogy tanuló társadalommá váljunk." Arról is beszél, a felnőttkori tanulás kiemelt, megalkotják a felnőttkori tanulás tervét is.

Azt ígérte, jön egy új felsőoktatási törvény is.

Lesz-e újra önálló határőrség? – ezzel a kérdéssel fordult Ruszin-Szendihez Apáti István, a nemzetbiztonsági bizottság mi hazánkos elnöke. Ő volt az is, aki a miniszterjelölt szolgálati lakására is rákérdezett.

Kiberbiztonságról kérdez Kocsis Máté. Azt emeli ki, hogy ezt a területet egységes irányítással lehet felügyelni, nem világos, hogy melyik miniszterhez kerül majd. Ezen kívül azt kérdezi az ellenzéki képviselő, hogy mit tervez miniszterként a KNBSZ-szel, ahol dekonspiráció is történt – utalva ezzel arra az esetre, amikor az ukrán szolgálatok felfedtek egy magyar kémet, akinek kárpátaljai emberek jelentettek. Az ukrán-magyar viszonnyal kapcsolatban a magyar szolgálatok által dekonspirált Holló István kerül még szóba, azt kérdezi Kocsis, Ruszin-Szendinek volt-e kapcsolata vele.

Lannert Judit szerint is nagy szó, hogy 16 év után önálló tárcája lesz az oktatásnak. Röviden bemutatkozik: 36 éve oktatáskutató, idővel alapított egy saját oktatáskutató céget, és írtak egy könyvet a kreatív tanításról. Nem csak iskolák irányításáról lesz szó, hanem teljes életutat lehet megtervezni - mondja. Az egyéni tanulói utakat egészben láthatják majd. Korszerű, versenyképes tanulási rendszert akar, amivel Magyarország kezdményező szerepet játszat.

Ő kérte, hogy a gyermekügyi szó szerepeljen a minisztérium nevében, fontos, hogy a kisgyermekkori nevelés is bekerüljön a tárcába, mert már ott nagyon le lehet maradni. Láthatóvá kellene tenni a felnőttképzést is, az élethosszig tartó tanulást sokan nem gondolják komolyan.

Arról beszél, hogy gyermekközpontúságra törekszenek, vagyis figyelnek a gyerekek igényeire, adatvezérelt szakmapolitikát akar, illetve partnerségre törekszenek. Az érintettekkel együtt akarnak dolgozni.

Mindezekhez szemléletváltás, bizalomépítés, párbeszéd kell, és a gyerek méltóságát is figyelembe kell venni. Új törvények is kellenek, egy módszertani háttérintézmény is lesz, a NAT felülvizsgálatát is megígérte, a 21. századi követelményekhez igazítják majd.

A kora gyermekkori nevelés során a szülőket is támogatnák, lehetőség lesz hátránykompenzációra is. Több tárcával együttműködnek majd, bemondta, hogy a szociális tárcánál Gyurkó Szilvia kapta a gyermekvédelmet.

Hogy látja Ruszin-Szendi a NATO és a nemzeti szuverenitás érdekeinek különbözőségét? – ezt kérdezi Hegedűs Barbara fideszes bizottsági tag a honvédelmi miniszterjelölttől.

„Azt szeretném ígérni, amit valóban be tudunk tartani és végre tudunk hajtani” – kezdte beszédét Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelölt a nemzetbiztonsági bizottság előtt, ahol azért kell beszámolnia, mert ő fog felelni a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ) munkájáért. Komoly bírálattal él az előző vezetés felé. „A leköszönő honvédelmi miniszter azt hitte, ez egy kft.” – mondja. Kiemeli azt, hogy az állami tulajdonú hadiipari cégekben 75 százalékos tulajdonrészt szerzett a 4ig. Ebben többek között azt tartja kockázatnak, hogy a cégben nem csak NATO-tagállamban működő cégek szerepelnek.

„Nem küldünk katonát az orosz-ukrán háborúba és nem állítjuk vissza a sorkatonaságot” – mondja.

Támogatni fogják azt is, hogy magyar tulajdonú KKV-kban előállított eszközök is nagyobb számban jelenjenek meg. Megemlíti azt az esetet, amikor a Védelmi Beszerzési Ügynökséget feltörték, a kiberbiztonság kiemelt szerepet fog kapni a honvédség életében.

Lannert Judit leendő oktatási és gyermekügyi miniszterjelölt megérkezett az oktatási bizottságba. Hankó Balázs távozó miniszter ezt sem hagyta ki.

az oktatási bizottságban. Ruszin-Szendi Romulusz a Nemzetbiztonsági bizottságban folytatja ugyanakkor, Tarr Zoltán pedig a Magyarságpolitikai bizottságban lesz.

6 igen és két tartózkodás mellett támogatták Tanács Zoltán miniszteri kinevezését. Ez nem volt meglepő, miután a bizottságban hat tiszás és két fideszes ül.

Az MTA és a HUN-REN viszonyát tisztázni kell, nagyon nagy az ellenállás a kutatók részéről. Pénteken tárgyal az MTA leendő elnökével, Pósfai Mihállyal, illetve a főigazgatókkal is. Minden átalakítás előtt tárgyalni kell, a párbeszéd az elmúlt években nem volt jellemző. Tanács felrótta, hogy Orbán Viktor 10 éve nem volt az MTA-n, és 6 éve nem találkozott Orbán és az MTA elnök.

Minden képviselő röviden kérdezett, hamar vége lett az ülésnek. A kérdésekre válaszolva Tanács Zoltán arról beszél, hogy a Rogán-féle Digitális Közbeszerzési Ügynökségen majdnem 3 ezer milliárd futott keresztül, a 48 közbeszerzésből 28-nál erősen vélelmezhető volt az összejátszás, a kiírási szabálytalanságok miatt piactorzító hatása volt. „Sok száz-ezer milliárd forinttal károsította meg a költségvetést.” Tanács szerint itt hasonló visszaélések lehettek, mint az MNB-ben, amit a hatóságoknak fel kell tárniuk. Átnézik a titkos megállapodásokat, 1-1,5 hónap alatt leltárt csinálnak, onnantól le akarják zárni a múltat.

Látni akarják a költségvetés pontos helyzetét is, de szerinte 4-5 ezer milliárdot másképp kellene elkölteni, mint ahogy az előző kormány elköltötte.

Hat igen, két tartózkodás és egy nem szavazat mellett.