„Nem értem, hogy akik 16 éven át egy adott politikai-társadalmi berendezkedésben éltek, és a rendszer legnagyobb haszonélvezői közé tartoztak, hogyan nem vették észre, hogy valami csak nem működik teljesen normálisan, sem egyházon belül, sem egyházon kívül” – írja a magyarországi választások utáni helyzetelemzésében Német László. A belgrádi bíboros, aki korábban is többször észrevétette magát markáns és kritikus véleményével – illetve a szerb fővárosban tüntető egyetemi hallgatók mellett is kiállt –, a Szemléleken megjelent írásában egyebek közt megjegyzi, néha az a benyomása, hogy „helyi egyházaink olyan távol vannak a világegyház évek óta lüktető dinamikájától, szinodális útkeresésétől, hogy azt nehéz is szavakba önteni, viszont a politikához nagyon közel engedték magukat”.

Német elismeri, hogy úgymond „kívülről” véleményezi az április 12-én és utána történteket, de teheti, hiszen több ponton kapcsolódik az anyaország egyházi és világi folyamataihoz, nem utolsó sorban magyar állampolgárként is. „A »meg-nem-szólalás művészete« időnként valóban bölcs és szükséges lehet – írja. – Ám ha a hallgatás rendszerszintűvé válik, és 16 éven át nem születik érdemi megszólalás a társadalmi igazságtalanságokról, a közbeszéd eldurvulásáról, a gyűlöletkeltés intézményesüléséről, a korrupció grasszálásáról, emberek rendszerszintű megbélyegzéséről, kiközösítéséről, a velük szembeni gyűlöletkeltésről, akkor az már nem erény, hanem súlyos mulasztás.”

A belgrádi bíboros úgy látja, „a választások utáni egyházi nyilatkozatok egy része a múlt relativizálására törekszik, és nem a kritikus szembenézésre. Ugyanakkor vannak olyan hangok is – papok, szerzetesek, világi hívek részéről –, amelyek őszintén szólnak az egyház és a politikai hatalom közötti túlzott közelség veszélyeiről. Ezek a hangok a remény jelei, és azt mutatják, hogy a magyar egyházon belül él a megújulás vágya.”

Német összességében reméli, „Magyarországon és a határon túli egyházmegyékben a következő időszakban olyan bizalmi légkör és párbeszéd alakul ki az állam és az egyházak között, amelyben mindkét fél tudatosan kerüli a kölcsönös függőséget, az állam nem vár »ellenszolgáltatásként« politikai lojalitást az egyházaktól, az egyházak pedig nem az aktuális hatalomtól remélik küldetésük beteljesítését.”

Német Lászlóról, szerepéről és jelentőségéről ebben a cikkünkben írtunk bővebben.