Ruff Bálint, pénz- és igazságügyek: ma délre lezavarják az összes miniszterjelölti meghallgatást

A hajléktalanság penalizálása miatt is. A hajléktalanságot a Fidesz szociálpolitikai csődjének nevezi.

- mondja felháborodva Kátai-Németh.

A népességcsökkentés kapcsán nem elég a pénzbeli támogatás, majd lendületesen az országból elvándorolt százezrekről beszél. Ha megfelelő környezetet teremtenek az országban, a termékenységi ráta is növekedni fog.

A családból kiemelés csak a végső eszköz lehet, vége van annak, hogy a kiemeléssel fenyegetőznek szavazatért cserélni. Ismét hangsúlyozza, hogy szerzett jogot nem vesznek el.

A genderkérdésben ugyanott tartunk, ahol tegnap Lannert Judit meghallgatásán, ezt Kátai-Németh gyorsan le is keveri.

A gyermekvédelmi törvényt elavultnak tartja, széleskörű társadalmi egyeztetéssel kell változtatni rajta és korszerűsíteni.

A kórházban tartott csecsemők kapcsán felidézi Pintér Sándor ízléstelen megjegyzését („nem mi szültük őket, nem mi hagytuk itt őket”), majd arról beszél,hogy gyorsítják az örökbefogadás intézményét. A roma gyerekek is a magyar társadalom részei, őket nem kell és nem szabad megkülönböztetni.

A Tisza a költségvetés ismeretében, fokozatosan teljesíteni fogja a vállalásokat. A szerzett jogokat nem veszik el, riogatásra semmi ok. Felhívta mindenki figyelmét arra, hogy a Fidesszel ellentétben („folytatjuk”) a Tiszának volt programja, ezért nyerték meg a választást. Elutasítja, hogy pont a Fidesz kéri számon, hogy a Tisza mikor mit fog csinálni, miután szétverték a gyermekvédelmet, a gyerekeket megalázták, többen öngyilkosok lettek, és senkit nem büntettek meg.

A fontosabb nemzetközi szerződéseknek még mindig nem felel meg Magyarország, költséghiányra hivatkozva sokan ki tudnak bújni a feladatok elől. Teljes jogharmonizációra van szükség.

Mikor kezdődik és mikor végződik az evilági élet? Hogyan definiálja a házasság fogalmát

Mi lesz holnap, honnan fogják érezni a vidéki emberek az új kormány megváltozott vidékpolitikáját? – kérdezte Göröghné Bocskai Éva (Tisza).

Gyopáros Alpár (Fidesz) rendkívül ambiciózus csomagnak nevezte a kormányzati terveket, azt mondta, hogy a célok maximálisan támogathatók. Több kérdést is feltett, a legfontosabbak:

• Honnan lesz erre pénz, 600-700, de akár 1000 milliárd is kellhet - ha nem is az első évben, de a következő évektől lesz erre költségvetési fedezet?
• A háziorvosi szolgáltatás, gyógyszertár, iskola stb. hiánya nem csak pénzkérdés, hanem szervezési, jogalkotási kérdés, hogyan akarja megoldani az új kormányzat? És hogyan próbálja megoldani a kistelepülési munkahelyek hiányának problémáját?
• Ha a helyi közösség dönthet a Szt. István terv falunkénti egymilliárdból presztízsberuházást akar, például térkövezést, akkor hagyják, hogy legyen az, vagy terveznek valami kontrollt beépíteni?

László Endre Márton (Tisza) a gödöllői térségből jön, "mi egy kicsit Budapest és a vidék közé szorultunk", a fővárosra jellemző problémáik is vannak, a vidékre jellemző problémáik is. Fontosabb kérdései:

• Hogyan tervezi javítani a miniszterjelölt, a kormány az agglomeráció helyzetét?
• Ki lesz a felelős a Budapest, agglomeráció, kormány együttműködéséért?

Koncz Zsófia (Fidesz), aki most még csak tanácskozási joggal vehet részt az ülésen, elsősorban arról beszélt, hogy vidéken milyen fantasztikus dolgok történtek az Orbán-rendszerben, példaként említ bölcsődeépítéseket, ennek folytatásáról kérdez. Mivel a Tisza megígérte a szolidaritási hozzájárulás intézményének felülvizsgálatát, azt is kérdezte, hogy ezzel kapcsolatban mik a kormány tervei, és mit gondolnak arról, hogy a tehetősebb települések támogassák a szegényebb helyeket. Kérdezett a falusi CSOK-ról, arról, hogy milyen hatás- és feladatköröket adnának vissza az önkormányzatoknak, megyéknek és településeknek (iskolák, egészségügyi intézmények)?

A tiszás Balatincz Péter, aki a tapolcai-sümegi-ajkai körzetből érkezett, azt mondta, ő nem látta ezeket a fejlesztéseket, a falvak a turizmus időszakát leszámítva elöregedtek, kiüresedtek, magukra maradtak. A fiatalok nem tudnak beköltözni, nincs gyerek, nincs óvoda, összevonják az intézményhálózatot. A Balatonnál hogyan lehet úgy fejleszteni a turizmust, hogy az ne menjen a helyben élők kárára.

Tilki Attila (Fidesz): más EU-s országokban partnert keresnek-e partnert a vidékfejlesztési források növelésére a következő uniós ciklusban? Az aprófalva térségek orvoshiányára milyen terveik vannak? A drogfogyasztás elharapózására milyen terveik vannak, illetve Lőrincz Viktória mit gondol a drogpolitikáról? Az aprófalvas térségek iskolahálózatával kapcsolatos kormányzati tervekről is kérdezett, valamint arról, hogy tervezi-e a kormány a négy számjegyű utak fejlesztését.

A tiszás Benke József mondta a legpolitikusabb beszédet, a már a választási rendszert is torzító dél-dunántúli népességcsökkentést emlegetve nevezte felháborítónak a 16 éves Orbán-rendszer vidékpolitikáját, és azt kérdezte, hogy mit lehet tenni ennek a megállítására, visszafordítására. Az utolsó kérdezőként a szintén tiszás Néher András a győri agglomeráció problémáiról beszélt és a politikai befolyások szerinti fejlesztések visszavágásának lehetőségéről kérdezett.

Balogh Mihály (Tisza) arról kérdezi Kátai-Némethet, hog tervezik a gyermekvédelemben az átvilágítást és a felelősségre vonást. A kormánypárt roma képviselője a cigányságot ért megaláztatásokat sorolta, élesen kritizálta a „rasszizmus melegágyának” titulált Mi Hazánkat is. Megkérdezte Dúró Dórát, hogy nem zavarja-e, hogy vele kell egy teremben tartózkodnia, ez kisebb turbulenciát okozott a teremben, mert Dúró sérelmezte, hogy nem válaszolhat neki, Máthé pedig rendre intette a képviselőt. Végül a kérdése: Mit tesz majd Kátai-Német a romákért?

Zsigó Róbert (Fidesz) a nők munkavállalásának támogatásáról, a családtámogatások jövőjéről (lényegében minden programra külön rákérdeztett), valamint az Erzsébet-táborokról kérdezte. Még azt is belepréselte a négy perces időtartamba, hogy a több mint 1200 tiszás kampányígéretből mennyit fognak megvalósítani.

Bárkányi Bence (Tisza) arról érdeklődik, milyen problémák merülnek fel a hajléktalanság terén, hogyan fogják ezt jobbá tenni? Muhari Gergely, a bizottság tiszás alelnöke és Máthé Zsuzsanna (Fidesz) is kérdezte még a miniszterjelöltet.

A bizottsági tagok felteszik a kérdéseiket, ezekre egyszerre válaszol majd a miniszterjelölt. A felmerült témák: magyar zenekultúra, határon túliak helyzete, Wass Albert, nemzeti sajtóalap, vidék szerepe a közművelődésben, Déryné Program, a kulturális finanszírozás demokratizálása, filmipari közpénzek elosztása, filmtörvény, kulturális szektor béremelése, a kultúrbéke fontossága (ezt a fideszes Horváth László hozta be), olvasáshoz való hozzáférés.

Szentkirályi Alexandra fideszes bizottsági elnök felrótta, hogy Tarr sokat beszélt az elmúlt évek rossz dolgairól, és keveset a tervekről. Reméli, hogy ez változik majd, és többet esik szó majd a közös tervekről. Ez a terület az, ahol meg tudjuk találni a közös pontokat. Örült, hogy több képviselő beszélt olyan programokról, amit – kis kiigazítás mellett – megtartanának. Ebben számít a miniszterjelöltre. A színházi finanszírozás kapcsán azt kérdezte, hogy mérik majd a „kulturális értéket”. Azt is kérdezte, hogy a Tisza Párt a filmipar kapcsán milyen nemzetgazdasági bevétellel számol.

Németh Csilla (Tisza) a kórházban hagyott csecsemőkről kérdezi a miniszterjelöltet, Dúró Dóra (Mi Hazánk) kérdései: hogyan fogja a Tisza megállítani 2035-ig megállítani a népességfogyást? Hogyan lesz 2050-től újra tízmillió fő az ország lakossága száma? Ha az egygyermekesek felé tolják el a családtámogatást, mitől várják el a termékenységi arányszám növekedését? Anyagi ösztönzők mellett más támogatási formákban is gondolkoznak-e? Célja lesz-e a kormánynak az állami gondozásban nevelkedő gyerekek számának csökkentése? Hogyan kívánják ezt elérni? Milyen ütemben növelik 25%-kal a gyermekvédelemben dolgozók fizetését? Növelik-e a vezetői pótlékot? (Dúró gyakorlatilag levegővétel nélkül sorolta a kérdéseit).

Kőszegi Krisztián, a parlament roma, tiszás alelnöke a gyermekvédelemről kérdezi a miniszterjelöltet. Elegendő-e a meglévő szabályozás módosítása, vagy egy teljesen új gyermekvédelmi törvényre van szükség?

Kőszegit a parlamentbe csak néhány hétre beülő Orbán Balázs kérdései követik. Orbán először sok sikert kívánt az esélyegyenlőség és akadálymenetesítés és a gyermekvédelem terén megfogalmazott célokhoz. Kacifántosan megfogalmazott kérdései: 1.) a szegénységgel kapcsolatos tervezési feladatokhoz milyen statisztikákat használat, elfogadhatónak tartják-e az Eurostat vonatkozó adatait? (Orbán szerint ezek az adatok nem támasztják alá a Kátai expozéjában elhangzottakat.) 2.) Közfoglalkoztatás: foglalkoztatás vagy segélyezésalapú rendszert akarnak? 3.)Hajlandó-e küzdeni azért, hogy a családi adócsökkentési program megmaradjon, honnan lesz ennek pénzügyi fedezete? 4.) Az idő lejárt, de azért a genderérzékenyítésre még rákérdez.

hogy „miben sérült az igazságszolgáltatás rendszere”, mert ő egy ilyen esetet sem tud mondani.

Amíg várunk Görög Márta válaszára (először meghallgatja az összes kérdést), addig mindenki gondolkodhat azon, eszébe jut-e olyan példa, ami a volt igazságügyi miniszter figyelmét elkerülte.

Tarr szerint ebből az állapotból próbál magához térni most az ország. Szerinte ebben a kultúrának kulcsszerepe van, ezért egyfajta „helyreállítási minisztériumként” is tekintene a kulturális kormányzásra. Célja, hogy az alkotók és a kulturális hozzáférés felszabadításával segítse a társadalmi önismeretet és az ébredést. Hangsúlyozta: a kultúra nem a hatalom szolgálója, hanem a társadalom önismeretének egyik legfontosabb terepe.

Programjának első pillére az autonómia helyreállítása, a második az átlátható finanszírozás – többek között szakmai zsűrikkel és nyilvános indoklással –, a harmadik pedig a társadalmi hozzáférés megerősítése. Szerinte a kultúrának jelen kell lennie a falvakban, a könyvtárakban, a független műhelyekben és az online terekben is.

Konkrét intézkedéseket is felsorolt. Megszüntetnék a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, és visszaadnák az intézmények autonómiáját, a szükséges változásokat pedig az érintettekkel folytatott párbeszéd során alakítanák ki. Megkezdenék az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját, és világos protokollt vezetnének be a közgyűjteményi tárgyak kölcsönzésére. Emellett önálló országos műemlékvédelmi intézményt hoznának létre, helyreállítva az ellenőrzési rendszert is.

Átvilágítanák az NKA működését és a vitatott forráselosztásokat, beleértve az elosztási mechanizmusokat, a létrejött produkciókat és az elszámolásokat is. Rendeznék a Nemzeti Fimintézet helyzetét, a színházi területen pedig újraindítanák a szakmai párbeszédet, átlátható vezetői pályázati rendszert vezetnének be, valamint kiszámítható támogatást biztosítanának a független társulatoknak.

A művészeti oktatás autonómiáját helyreállítanák, emellett átlátható ösztöndíjrendszert hoznának létre a középgenerációs alkotók és szerzők számára. Nemzeti olvasóprogramot indítanának, ami élményalapon támogatná az olvasást, és a könyvtárak rendszerét is megerősítenék. Támogatnák a magyar művészet nemzetközi megjelenését is.

Beszélt a közmédia átalakításáról is. Azt mondta, azonnali hatállyal véget vetnének annak a „pusztításnak”, ami szerinte az elmúlt 16 évben zajlott: megszüntetnék a háborús riogatást, a valótlanságok terjesztését és a propagandát. Beszéde végén hangsúlyozta: a kultúrának ismét közös társadalmi üggyé kell válnia, olyan közös térré, ami sokszínű, szabad és mindenki számára hozzáférhető.

Görög Márta azzal kezdi, hogy gratulál mindenkinek a megválasztásához és sok sikert kívánt a következő 4 évre.

Majd bemutatkozik, eddigi szakmai pályafutását ismerteti (itt írtunk róla, hogyan lett ő a miniszterjelölt).

Egy koherens jogrendszer kiépítését és fenntartását nevezi fő feladatának.

Az igazságügyi minisztérium hivatása a társadalom szolgálata - fogalmaz.

Elsődleges célkitűzése a társadalom valamennyi tagjának védelme, a jogrendszerbe vetett bizalom visszaállítása.

A jogállam helyreállítása is célkitűzései közé tartozik, ahogy az is, hogy Magyarországot visszaterelje a „közös európai jogi kultúrába”.

3 pilléres szerkezetet ismertet:

• jogállam és alkotmányosság helyreállítása,
• igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása,
• korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett hit visszaállítása.

Görög arról beszél, hogy kiüresedett a fékek és ellensúlyok rendszere, az országgyűlés szerepe meggyengült, az állami intézmények jelentős része elvesztette hitelességét.

Legfontosabb feladatai közt említi

• egy „széles merítésű alkotmányozási folyamat” előkészítését és megkezdését, koordinációját, amihez társadalmi egyeztetést kezdeményeznek,
• az országgyűlésszerepének helyreállítását és megerősítését,
• számos sarkalatos törvény felülvizsgálatát nevezte indokoltnak (70 ilyen van),
• a választási rendszer átláthatóbbá, igazságosabbá tételét,
• a jogi feltételek megteremtését az uniós források feloldásához és hazahozatalához,
• a bíróság és ügyészség függetlenségének megerősítését,
• a devizahitelesek helyzetének rendezését (szintén széles körű egyeztetéssel).

Zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben, ennek keretében említette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kereteinek kidolgozását, és egyéb lépéseket a közvagyon védelmében.

Radikálisan korlátozni fogja az igazságügyi minisztérium általi megfigyelési kört, és azt a nyomozati, bírói körbe helyezi vissza.

„A hatalom birtokosai sohasem állhatnak a jog felett” - mondja Görög Márta.

A közgyűjteményi rendszer és általában a magyar kulturális intézményrendszer tudatos leépítéséről beszélt, külön kiemelve a múzeumok, köztük az Iparművészeti Múzeum helyzetét.

„Műemlékeket lebontottak, mert jakuzzit kellett építeni helyére.”

Tarr szerint a leglátványosabb pusztítás a műemlékvédelem területén történt, ennek egyik legismertebb példájaként a Diósgyőri várat, a Magyar Rádiót és a Pagodát említette. Úgy fogalmazott: az NKA körüli ügy csak a jéghegy csúcsát jelentik, valójában hosszú évek óta tudatosan és folyamatosan magánosították a kulturális finanszírozást. Tarr megismételte korábbi ígéretét: átvilágítják a teljes NKA hálozátot. (A választás után kiderült, hogy a kampányidőszakhoz közeledve az NKA-hoz tartozó Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma több mint 17 milliárd forintot szórt ki, sok esetben Fidesz-közeli szereplőknek, kormányközeli celebeknek és egyesületeknek.)

A filmiparban kiszámíthatatlanná tették a támogatási rendszert, miközben megszülettek az úgynevezett kurzusfilmek, amelyek sokszor még fizetett nézők mellett is alig érdekeltek bárkit. Ezzel párhuzamosan a független magyar produkciók nemzetközi díjakat nyertek. A színházi szakma szerinte kettészakadt, a vezetői kinevezések átpolitizálódtak, miközben a művészeti oktatást is súlyos károk érték, itt az SZFE ügye mellett számos más területen is problémákról beszélt.

Kitért a vidéki közművelődési intézmények helyzetére is: szerinte a forráshiány és a politikai ideológia által vezérelt kulturális elvárások pusztították el ezeket, valamint a közösségi tereket. Ennek következményeként a fiatalok egyre kevésbé találnak helyet a találkozásra, az olvasáskultúra pedig folyamatosan hanyatlik.

A kormányhivatalok működése az állami hitelesség kérdése. Az e-közigazgatás, a nyilvántartások egyszerűsítése és a területi ügyintézés minősége kulcskérdés, mondta az ötödik nagy területről, az igazgatásról.

A hatodik területnek a helyi turizmust nevezi. Országos stratégiai kell, a Magyar Turizmus Zrt. ne csak koordináljon, hanem legyen fejlesztéspolitikai szereplő is.

Beszéde végén Lőrincz Viktória világos felelősségi köröket, monitoringot ígért, valamint azt, hogy lesz következménye annak, hogy ha valaki a közpénzt önös célokra fordítja.

ezt Máthé Zsuzsanna (a bizottság fideszes elnöke) nem díjazta, mindenkit felszólított, hogy ettől tartózkodjon, elvégre ez mégiscsak egy meghallgatás.

Jönnek a kérdések: Szijjártó Gábor (Tisza) arról kérdezi, hogyan szeretne javítani az otthonellátáson és a szociális otthonok helyzetén. Szekeres Pál (Fidesz) a fogyatékosságügyi államtitkárság jövőjéről, a civilekkel való együttműködésről és a kormányzattal való koordinációról, a fogyatékkal élők foglalkoztatásáról, a nemzetközi egyezményeknek való megfelelésről kérdezi, de azt is kéri Kátai-Némethtől, hogy ossza meg, milyen területeken kívánja folytatni a Fidesz-kormány által megkezdett munkáját. Szekeres arról beszél, hogy Kátaival szemben ugyanazok az elvárások, mint egy ép emberrel szemben, ennek kapcsán konstruktív együttműködéséről biztosítja. (Szekeres maga is fogyatékossággal él.)

A kistelepülések kérdése a negyedik terület, amiről Lőrincz Viktória beszél, központjában az Okosfalu programmal. A kulcsszó nem digitalizáció, hanem a helyi együttműködés, az innováció. Szerinte ez a következő évek egyik zászlóshajó projektje lehet, ami valódi helyi autonómiát adhat. 2028 után az Okosfalu program a helyi fejlesztéspolitika egyik alapja lesz.

Beszél a Szent István programról is, amit biztosítja, hogy 10 falu évente 1-1 milliárd forintos fejlesztési keretet kapjon, aminek a felhasználásáról helyben dönt a közösség.

A Herman Ottó Intézetet többször is említi expozéjában, azt a vidékfejlesztés kulcsintézményének nevezve.