Ruff Bálint, pénz- és igazságügyek: délre lezavarták az összes miniszterjelölti meghallgatást

Miután rengeteg kérdést kapott Lőrincz Viktória, a válaszainak a leginkább érdemi, viszonylag konkrét kijelentései az alábbiak voltak:

Nemzeti forrásból nagyon sok pénzt, százmilliárdokat meg lehet spórolni azzal, hogy megszüntetjük a propagandát.

Elismerte, hogy a Magyar Falu Programban voltak jó elemek, ezeket megtartják.

A falusi bölcsődeépítési programot szintén olyan jó gyakorlatként nevezi meg, amit folytatni fognak.

Szent István-program: adnak szakmai segítséget, de ő hisz a vidéki emberek bölcsességében, abban, hogy nem felesleges presztízsberuházásra kérnek, hanem például orvosi szolgálati lakást, vagy ahol nincs bölcsőde, bölcsődét építenek. Az első 100 nap kormányzati programjában ennek minden feltételét kidolgozzák.

Budapest és agglomeráció kapcsolatáról azt mondta, hogy az "egy valódi térség", az emberek nem településhatárokban gondolkodnak. Fontos a finanszírozhatóság, sok agglomerációs település olyan feladatokat lát el és finanszíroz, ami valójában egy térségi probléma, ezt komplexen kell kezelni.

A vidékfejlesztési tárcának rengeteg minisztériummal kell együttműködnie, például oktatási, pénzügy- vagy építési minisztérium.

Még mindig a kérdések köre van, néhányat kiemelnék:

Apáti István (Mi Hazánk) először kicsit panaszkodott, szerinte ugyanis „demokráciakorlátozás” a 4 perces időkeret, majd sok minden más mellett arra volt kíváncsi, hogy a miniszterjelölt szerint Magyarország viszonya a jövőben az EU-val „mellé- vagy alárendeltségi viszony lesz-e”.

Szűcs Gábor (Fidesz) legelső kérdése az volt, hogy Görög Márta szerint „európai, jogállami megoldás-e,” hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel a közjogi méltóságokat rögtön az első megszólalásában?

Csuzda Gábor (Fidesz) szerette volna megtudni a belengetett vagyonosodási vizsgálattal kapcsolatban, hogy átalakítják-e a vagyonnyilatkozat-tételi rendszert, és ha igen, milyen módon?

Latorcai Csaba (KDNP-frakció) szerint az, hogy „valaki férfi vagy nő, nem választás kérdése”, kérdése pedig az volt, hogy a leendő miniszter ezt irányadónak tekinti-e, „vagy teret akar adni azoknak a nézeteknek, amelyek a biológiai nemet a társadalmi nemmel váltanák fel”.

Majd néhány olyan kérdést is feltett, amiket elküldtek neki, ezek közt szerepelt például, hogy vajon a Tisza azért követeli Sulyok Tamás eltávolítását, „mert elnöki típusú berendezkedést kívánnak bevezetni”, és Magyar Pétert neveznék-e ki köztársasági elnöknek, ha pedig igen, akkor ezt az igazságügyi miniszter támogatná-e?

Ezután volt egy kis technikai hercehurca, Apáti István kérdezett volna még, de lejárt az időkerete, Latorcai jelezte, hogy van arra lehetőség, hogy a nem kérdező tiszás tagok átadják a saját időkeretüket, de ezzel a tiszás képviselők valahogy nem kívántak élni. Végül Csuzda Gábor fideszes bizottsági tag adta át a megmaradt 2 perc 15 másodpercét Apátinak, aki csak egy egyenes választ várt Görög Mártától arra a kérdésre, vajon a szuverén nemzetállamokból álló európai közösség erősítését, vagy az Európai Egyesült Államok koncepcióját kívánja-e építeni.

A hajléktalanság penalizálása miatt is. A hajléktalanságot a Fidesz szociálpolitikai csődjének nevezi.

- mondja felháborodva Kátai-Németh.

A népességcsökkentés kapcsán nem elég a pénzbeli támogatás, majd lendületesen az országból elvándorolt százezrekről beszél. Ha megfelelő környezetet teremtenek az országban, a termékenységi ráta is növekedni fog.

A családból kiemelés csak a végső eszköz lehet, vége van annak, hogy a kiemeléssel fenyegetőznek szavazatért cserélni. Ismét hangsúlyozza, hogy szerzett jogot nem vesznek el.

A genderkérdésben ugyanott tartunk, ahol tegnap Lannert Judit meghallgatásán, ezt Kátai-Németh gyorsan le is keveri.

A gyermekvédelmi törvényt elavultnak tartja, széleskörű társadalmi egyeztetéssel kell változtatni rajta és korszerűsíteni.

A kórházban tartott csecsemők kapcsán felidézi Pintér Sándor ízléstelen megjegyzését („nem mi szültük őket, nem mi hagytuk itt őket”), majd arról beszél,hogy gyorsítják az örökbefogadás intézményét. A roma gyerekek is a magyar társadalom részei, őket nem kell és nem szabad megkülönböztetni.

A Tisza a költségvetés ismeretében, fokozatosan teljesíteni fogja a vállalásokat. A szerzett jogokat nem veszik el, riogatásra semmi ok. Felhívta mindenki figyelmét arra, hogy a Fidesszel ellentétben („folytatjuk”) a Tiszának volt programja, ezért nyerték meg a választást. Elutasítja, hogy pont a Fidesz kéri számon, hogy a Tisza mikor mit fog csinálni, miután szétverték a gyermekvédelmet, a gyerekeket megalázták, többen öngyilkosok lettek, és senkit nem büntettek meg.

A fontosabb nemzetközi szerződéseknek még mindig nem felel meg Magyarország, költséghiányra hivatkozva sokan ki tudnak bújni a feladatok elől. Teljes jogharmonizációra van szükség.

Mikor kezdődik és mikor végződik az evilági élet? Hogyan definiálja a házasság fogalmát

Mi lesz holnap, honnan fogják érezni a vidéki emberek az új kormány megváltozott vidékpolitikáját? – kérdezte Göröghné Bocskai Éva (Tisza).

Gyopáros Alpár (Fidesz) rendkívül ambiciózus csomagnak nevezte a kormányzati terveket, azt mondta, hogy a célok maximálisan támogathatók. Több kérdést is feltett, a legfontosabbak:

• Honnan lesz erre pénz, 600-700, de akár 1000 milliárd is kellhet - ha nem is az első évben, de a következő évektől lesz erre költségvetési fedezet?
• A háziorvosi szolgáltatás, gyógyszertár, iskola stb. hiánya nem csak pénzkérdés, hanem szervezési, jogalkotási kérdés, hogyan akarja megoldani az új kormányzat? És hogyan próbálja megoldani a kistelepülési munkahelyek hiányának problémáját?
• Ha a helyi közösség dönthet a Szt. István terv falunkénti egymilliárdból presztízsberuházást akar, például térkövezést, akkor hagyják, hogy legyen az, vagy terveznek valami kontrollt beépíteni?

László Endre Márton (Tisza) a gödöllői térségből jön, "mi egy kicsit Budapest és a vidék közé szorultunk", a fővárosra jellemző problémáik is vannak, a vidékre jellemző problémáik is. Fontosabb kérdései:

• Hogyan tervezi javítani a miniszterjelölt, a kormány az agglomeráció helyzetét?
• Ki lesz a felelős a Budapest, agglomeráció, kormány együttműködéséért?

Koncz Zsófia (Fidesz), aki most még csak tanácskozási joggal vehet részt az ülésen, elsősorban arról beszélt, hogy vidéken milyen fantasztikus dolgok történtek az Orbán-rendszerben, példaként említ bölcsődeépítéseket, ennek folytatásáról kérdez. Mivel a Tisza megígérte a szolidaritási hozzájárulás intézményének felülvizsgálatát, azt is kérdezte, hogy ezzel kapcsolatban mik a kormány tervei, és mit gondolnak arról, hogy a tehetősebb települések támogassák a szegényebb helyeket. Kérdezett a falusi CSOK-ról, arról, hogy milyen hatás- és feladatköröket adnának vissza az önkormányzatoknak, megyéknek és településeknek (iskolák, egészségügyi intézmények)?

A tiszás Balatincz Péter, aki a tapolcai-sümegi-ajkai körzetből érkezett, azt mondta, ő nem látta ezeket a fejlesztéseket, a falvak a turizmus időszakát leszámítva elöregedtek, kiüresedtek, magukra maradtak. A fiatalok nem tudnak beköltözni, nincs gyerek, nincs óvoda, összevonják az intézményhálózatot. A Balatonnál hogyan lehet úgy fejleszteni a turizmust, hogy az ne menjen a helyben élők kárára.

Tilki Attila (Fidesz): más EU-s országokban partnert keresnek-e partnert a vidékfejlesztési források növelésére a következő uniós ciklusban? Az aprófalva térségek orvoshiányára milyen terveik vannak? A drogfogyasztás elharapózására milyen terveik vannak, illetve Lőrincz Viktória mit gondol a drogpolitikáról? Az aprófalvas térségek iskolahálózatával kapcsolatos kormányzati tervekről is kérdezett, valamint arról, hogy tervezi-e a kormány a négy számjegyű utak fejlesztését.

A tiszás Benke József mondta a legpolitikusabb beszédet, a már a választási rendszert is torzító dél-dunántúli népességcsökkentést emlegetve nevezte felháborítónak a 16 éves Orbán-rendszer vidékpolitikáját, és azt kérdezte, hogy mit lehet tenni ennek a megállítására, visszafordítására. Az utolsó kérdezőként a szintén tiszás Néher András a győri agglomeráció problémáiról beszélt és a politikai befolyások szerinti fejlesztések visszavágásának lehetőségéről kérdezett.

Balogh Mihály (Tisza) arról kérdezi Kátai-Némethet, hog tervezik a gyermekvédelemben az átvilágítást és a felelősségre vonást. A kormánypárt roma képviselője a cigányságot ért megaláztatásokat sorolta, élesen kritizálta a „rasszizmus melegágyának” titulált Mi Hazánkat is. Megkérdezte Dúró Dórát, hogy nem zavarja-e, hogy vele kell egy teremben tartózkodnia, ez kisebb turbulenciát okozott a teremben, mert Dúró sérelmezte, hogy nem válaszolhat neki, Máthé pedig rendre intette a képviselőt. Végül a kérdése: Mit tesz majd Kátai-Német a romákért?

Zsigó Róbert (Fidesz) a nők munkavállalásának támogatásáról, a családtámogatások jövőjéről (lényegében minden programra külön rákérdeztett), valamint az Erzsébet-táborokról kérdezte. Még azt is belepréselte a négy perces időtartamba, hogy a több mint 1200 tiszás kampányígéretből mennyit fognak megvalósítani.

Bárkányi Bence (Tisza) arról érdeklődik, milyen problémák merülnek fel a hajléktalanság terén, hogyan fogják ezt jobbá tenni? Muhari Gergely, a bizottság tiszás alelnöke és Máthé Zsuzsanna (Fidesz) is kérdezte még a miniszterjelöltet.

A bizottsági tagok felteszik a kérdéseiket, ezekre egyszerre válaszol majd a miniszterjelölt. A felmerült témák: magyar zenekultúra, határon túliak helyzete, Wass Albert, nemzeti sajtóalap, vidék szerepe a közművelődésben, Déryné Program, a kulturális finanszírozás demokratizálása, filmipari közpénzek elosztása, filmtörvény, kulturális szektor béremelése, a kultúrbéke fontossága (ezt a fideszes Horváth László hozta be), olvasáshoz való hozzáférés.

Szentkirályi Alexandra fideszes bizottsági elnök felrótta, hogy Tarr sokat beszélt az elmúlt évek rossz dolgairól, és keveset a tervekről. Reméli, hogy ez változik majd, és többet esik szó majd a közös tervekről. Ez a terület az, ahol meg tudjuk találni a közös pontokat. Örült, hogy több képviselő beszélt olyan programokról, amit – kis kiigazítás mellett – megtartanának. Ebben számít a miniszterjelöltre. A színházi finanszírozás kapcsán azt kérdezte, hogy mérik majd a „kulturális értéket”. Azt is kérdezte, hogy a Tisza Párt a filmipar kapcsán milyen nemzetgazdasági bevétellel számol.

Németh Csilla (Tisza) a kórházban hagyott csecsemőkről kérdezi a miniszterjelöltet, Dúró Dóra (Mi Hazánk) kérdései: hogyan fogja a Tisza megállítani 2035-ig megállítani a népességfogyást? Hogyan lesz 2050-től újra tízmillió fő az ország lakossága száma? Ha az egygyermekesek felé tolják el a családtámogatást, mitől várják el a termékenységi arányszám növekedését? Anyagi ösztönzők mellett más támogatási formákban is gondolkoznak-e? Célja lesz-e a kormánynak az állami gondozásban nevelkedő gyerekek számának csökkentése? Hogyan kívánják ezt elérni? Milyen ütemben növelik 25%-kal a gyermekvédelemben dolgozók fizetését? Növelik-e a vezetői pótlékot? (Dúró gyakorlatilag levegővétel nélkül sorolta a kérdéseit).

Kőszegi Krisztián, a parlament roma, tiszás alelnöke a gyermekvédelemről kérdezi a miniszterjelöltet. Elegendő-e a meglévő szabályozás módosítása, vagy egy teljesen új gyermekvédelmi törvényre van szükség?

Kőszegit a parlamentbe csak néhány hétre beülő Orbán Balázs kérdései követik. Orbán először sok sikert kívánt az esélyegyenlőség és akadálymenetesítés és a gyermekvédelem terén megfogalmazott célokhoz. Kacifántosan megfogalmazott kérdései: 1.) a szegénységgel kapcsolatos tervezési feladatokhoz milyen statisztikákat használat, elfogadhatónak tartják-e az Eurostat vonatkozó adatait? (Orbán szerint ezek az adatok nem támasztják alá a Kátai expozéjában elhangzottakat.) 2.) Közfoglalkoztatás: foglalkoztatás vagy segélyezésalapú rendszert akarnak? 3.)Hajlandó-e küzdeni azért, hogy a családi adócsökkentési program megmaradjon, honnan lesz ennek pénzügyi fedezete? 4.) Az idő lejárt, de azért a genderérzékenyítésre még rákérdez.

hogy „miben sérült az igazságszolgáltatás rendszere”, mert ő egy ilyen esetet sem tud mondani.

Amíg várunk Görög Márta válaszára (először meghallgatja az összes kérdést), addig mindenki gondolkodhat azon, eszébe jut-e olyan példa, ami a volt igazságügyi miniszter figyelmét elkerülte.

Tarr szerint ebből az állapotból próbál magához térni most az ország. Szerinte ebben a kultúrának kulcsszerepe van, ezért egyfajta „helyreállítási minisztériumként” is tekintene a kulturális kormányzásra. Célja, hogy az alkotók és a kulturális hozzáférés felszabadításával segítse a társadalmi önismeretet és az ébredést. Hangsúlyozta: a kultúra nem a hatalom szolgálója, hanem a társadalom önismeretének egyik legfontosabb terepe.

Programjának első pillére az autonómia helyreállítása, a második az átlátható finanszírozás – többek között szakmai zsűrikkel és nyilvános indoklással –, a harmadik pedig a társadalmi hozzáférés megerősítése. Szerinte a kultúrának jelen kell lennie a falvakban, a könyvtárakban, a független műhelyekben és az online terekben is.

Konkrét intézkedéseket is felsorolt. Megszüntetnék a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központot, és visszaadnák az intézmények autonómiáját, a szükséges változásokat pedig az érintettekkel folytatott párbeszéd során alakítanák ki. Megkezdenék az Iparművészeti Múzeum rekonstrukcióját, és világos protokollt vezetnének be a közgyűjteményi tárgyak kölcsönzésére. Emellett önálló országos műemlékvédelmi intézményt hoznának létre, helyreállítva az ellenőrzési rendszert is.

Átvilágítanák az NKA működését és a vitatott forráselosztásokat, beleértve az elosztási mechanizmusokat, a létrejött produkciókat és az elszámolásokat is. Rendeznék a Nemzeti Fimintézet helyzetét, a színházi területen pedig újraindítanák a szakmai párbeszédet, átlátható vezetői pályázati rendszert vezetnének be, valamint kiszámítható támogatást biztosítanának a független társulatoknak.

A művészeti oktatás autonómiáját helyreállítanák, emellett átlátható ösztöndíjrendszert hoznának létre a középgenerációs alkotók és szerzők számára. Nemzeti olvasóprogramot indítanának, ami élményalapon támogatná az olvasást, és a könyvtárak rendszerét is megerősítenék. Támogatnák a magyar művészet nemzetközi megjelenését is.

Beszélt a közmédia átalakításáról is. Azt mondta, azonnali hatállyal véget vetnének annak a „pusztításnak”, ami szerinte az elmúlt 16 évben zajlott: megszüntetnék a háborús riogatást, a valótlanságok terjesztését és a propagandát. Beszéde végén hangsúlyozta: a kultúrának ismét közös társadalmi üggyé kell válnia, olyan közös térré, ami sokszínű, szabad és mindenki számára hozzáférhető.

Görög Márta azzal kezdi, hogy gratulál mindenkinek a megválasztásához és sok sikert kívánt a következő 4 évre.

Majd bemutatkozik, eddigi szakmai pályafutását ismerteti (itt írtunk róla, hogyan lett ő a miniszterjelölt).

Egy koherens jogrendszer kiépítését és fenntartását nevezi fő feladatának.

Az igazságügyi minisztérium hivatása a társadalom szolgálata - fogalmaz.

Elsődleges célkitűzése a társadalom valamennyi tagjának védelme, a jogrendszerbe vetett bizalom visszaállítása.

A jogállam helyreállítása is célkitűzései közé tartozik, ahogy az is, hogy Magyarországot visszaterelje a „közös európai jogi kultúrába”.

3 pilléres szerkezetet ismertet:

• jogállam és alkotmányosság helyreállítása,
• igazságszolgáltatás függetlenségének visszaállítása,
• korrupcióellenes fordulat és a demokratikus intézményekbe vetett hit visszaállítása.

Görög arról beszél, hogy kiüresedett a fékek és ellensúlyok rendszere, az országgyűlés szerepe meggyengült, az állami intézmények jelentős része elvesztette hitelességét.

Legfontosabb feladatai közt említi

• egy „széles merítésű alkotmányozási folyamat” előkészítését és megkezdését, koordinációját, amihez társadalmi egyeztetést kezdeményeznek,
• az országgyűlésszerepének helyreállítását és megerősítését,
• számos sarkalatos törvény felülvizsgálatát nevezte indokoltnak (70 ilyen van),
• a választási rendszer átláthatóbbá, igazságosabbá tételét,
• a jogi feltételek megteremtését az uniós források feloldásához és hazahozatalához,
• a bíróság és ügyészség függetlenségének megerősítését,
• a devizahitelesek helyzetének rendezését (szintén széles körű egyeztetéssel).

Zéró toleranciát hirdet a korrupcióval szemben, ennek keretében említette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítását és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás kereteinek kidolgozását, és egyéb lépéseket a közvagyon védelmében.

Radikálisan korlátozni fogja az igazságügyi minisztérium általi megfigyelési kört, és azt a nyomozati, bírói körbe helyezi vissza.

„A hatalom birtokosai sohasem állhatnak a jog felett” - mondja Görög Márta.

A közgyűjteményi rendszer és általában a magyar kulturális intézményrendszer tudatos leépítéséről beszélt, külön kiemelve a múzeumok, köztük az Iparművészeti Múzeum helyzetét.

„Műemlékeket lebontottak, mert jakuzzit kellett építeni helyére.”

Tarr szerint a leglátványosabb pusztítás a műemlékvédelem területén történt, ennek egyik legismertebb példájaként a Diósgyőri várat, a Magyar Rádiót és a Pagodát említette. Úgy fogalmazott: az NKA körüli ügy csak a jéghegy csúcsát jelentik, valójában hosszú évek óta tudatosan és folyamatosan magánosították a kulturális finanszírozást. Tarr megismételte korábbi ígéretét: átvilágítják a teljes NKA hálozátot. (A választás után kiderült, hogy a kampányidőszakhoz közeledve az NKA-hoz tartozó Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma több mint 17 milliárd forintot szórt ki, sok esetben Fidesz-közeli szereplőknek, kormányközeli celebeknek és egyesületeknek.)

A filmiparban kiszámíthatatlanná tették a támogatási rendszert, miközben megszülettek az úgynevezett kurzusfilmek, amelyek sokszor még fizetett nézők mellett is alig érdekeltek bárkit. Ezzel párhuzamosan a független magyar produkciók nemzetközi díjakat nyertek. A színházi szakma szerinte kettészakadt, a vezetői kinevezések átpolitizálódtak, miközben a művészeti oktatást is súlyos károk érték, itt az SZFE ügye mellett számos más területen is problémákról beszélt.

Kitért a vidéki közművelődési intézmények helyzetére is: szerinte a forráshiány és a politikai ideológia által vezérelt kulturális elvárások pusztították el ezeket, valamint a közösségi tereket. Ennek következményeként a fiatalok egyre kevésbé találnak helyet a találkozásra, az olvasáskultúra pedig folyamatosan hanyatlik.

A kormányhivatalok működése az állami hitelesség kérdése. Az e-közigazgatás, a nyilvántartások egyszerűsítése és a területi ügyintézés minősége kulcskérdés, mondta az ötödik nagy területről, az igazgatásról.

A hatodik területnek a helyi turizmust nevezi. Országos stratégiai kell, a Magyar Turizmus Zrt. ne csak koordináljon, hanem legyen fejlesztéspolitikai szereplő is.

Beszéde végén Lőrincz Viktória világos felelősségi köröket, monitoringot ígért, valamint azt, hogy lesz következménye annak, hogy ha valaki a közpénzt önös célokra fordítja.