A hétfőn megkezdett rohamtempót kedden folytatta a parlament. Reggel nyolctól és tíztől összesen hat bizottság hét miniszteri meghallgatást tartottak, miután hétfőn tizennégy bizottság hallgatott meg tizenegy leendő kormánytagot. Délután négykor kezdődik a parlament második plenáris ülése, ezen várhatóan esküt tesznek a leendő miniszterek, azaz megalakul az új kormány.
Ezt a bizottsági ülés után egy kérdésre válaszolta Kármán András. Az áfacsökkentésre viszont már idén elképzelhető. Arra a kérdésre, hogy milyen ígéretet nem tudnak betartani, ha olyan állapotban találják a költségvetést, azt mondta: azért készül nyár végére pótköltségvetés, hogy minden fontos intézkedést megtehessenek, de amíg nem ismerik a valós helyzetet, nem tud konkrétumokat.
A megszokott forgatókönyv működött a pénzügyi és költségvetési bizottságban is. Kármán pénzügyminiszteri kinevezését 9 igen szavazattal megszavazták a bizottság tiszás tagjai, 2 fideszes képviselő tartózkodott, nemmel senki nem szavazott.
Juhász Hajnalka tette fel a kérdést, mi az álláspontja a Tisza-kormánynak Ukrajna gyorsított csatlakozásával kapcsolatban. Ruff a többi válaszához hasonlóan messziről indít, onnan, hogy Magyar Péter mit mondott erről több alkalommal is, majd átcsap oda, hogy Orbán Viktor a háború kitörése óta egyszer sem volt Kárpátalján.
Juhász Hajnalka ezen a ponton nagyon felháborodik, és jelezi, hogy ez nem korrekt hozzászólás Rufftól.
Ez így megy egy darabig, az elnök végül hosszas purparlé után szólítja fel a vita résztvevőit, hogy tartsák meg a rendet. Juhész ismét bekiabál, hogy a külügyminiszter is tárgyalt erről.
Ruff Bálint ezután még egyszer rögzíti, hogy nem támogatja a Tisza-kormány a gyorsított csatakozást, ahogy ezt Magyar Péter is többször is elmondta. Ügydöntő népszavazás lesz a kérdésről.
Bár a fideszes politikusok szerint egy sor kérdésre nem kaptak választ, Ruff jelzi, hogy befejezte a valaszát.
8 igen és 3 nem szavazattal a tiszás többségű bizottság megszavazta Ruff miniszterségét.
A szembenézés az Állami Számvevőszék esetében is elkerülhetetlen, ennek lehetnek személyi következményei - válaszolta arra a kérdésre a leendő pénzügyminiszter, hogy mit gondol arról: mennie kell-e a számvevőszék elnökének. Szerinte az ÁSZ feladata lett volna a közpénzek elköltésének felügyelete, és miközben sokat beszélünk korrupcióról, állami pazarlásról, "ebből a szempontból nagyon kevés tanulmányt, feljelentést láttam".
Magyarország nyugdíjrendszere a fenntartható rendszerek közé tartozik az EU-ban, ráadásul nálunk a várható életkor alacsonyabb. Sem gazdasági, sem társadalmi, méltányossági szempontból nem lát érvet, miért kellene ezt a korhatárt emelni. Azon el lehet gondolkodni, hogy a kicsit korábbi nyugdíjba menetel vagy a kicsit tovább dolgozást bevezessenek, tehát egy rugalmasabb nyugdíjkorhatárt el tud képzelni.
Illetve részben feltesznek az első körben már elhangzott, a kérdezők szerint nem megválaszolt kérdéseket. Ezek egy részére egyébként volt válasz - például a családtámogatások megőrzésére -, másokra viszont, mint például arra, hogy tervezi-e az új kormány a nyugdíjkorhatár emelését vagy hogy mit gondol az ÁSZ elnökéről, valóban nem.
De erről Magyarországon nincs szó, az elmúlt hetek azt mutatták, hogy a piac nagyon jól fogadta a Tisza győzelmét, erősödő forint, csökkenő hozamok, a gazdaságpolitikai tervek pozitív megítélése az elemzői írásokban. Ezek fényében szerint nincs szükség az IMF-fel kapcsolatban semmilyen szorosabb kapcsolatban.
A forinterősödésről azt is mondta: a kockázati prémiumok érezhető csökkenése látszik az árfolyamban. A költségvetésnek az a fontos, hogy a hozamok csökkenjenek, nem a forint minél nagyobb erősödése, de a forint árfolyama a nemzeti bank döntésein is múlik.
Hogy mikor lesz pontos számuk a költségvetésről, arra azt mondta: másfél hónap biztosan kell, hogy lássák, milyen költségvetési helyzetet örököltek meg, miből kiindulva kell a 2027-es költségvetést és a következő évek gazdaságpolitikai pályáját tervezni.
„Nincs annyi jogász ebben az országban, amennyi elég lenne az önök bűneinek átvilágítására” – fordul Ruff a fideszes politikusokhoz.
Úgyhogy szépen, sorban fogunk haladni – ígéri.
Biztos, hogy nehéz költségvetési helyzetet fognak örökölni, egy belső minisztériumi anyagot láttak, ami szerint 6,8 százalék lehet az idei GDP-arányos deficit. Ha megismerik a valós számokat és helyzetet, nagyon fontos lesz priorizálni. És hogy miből lesz pénz? Megismételte, amiket az elmúlt napokban sok bizottságban sok miniszterjelölttől hallottunk: EU-s pénzek hazahozatala, a propagandakiadások megszüntetése, a korrupció lefaragása. Valamint hozzátette, hogy a gazdaság élénkülése is segítheti a költségvetési egyensúly megteremtését.
A saját jövedelmünkhöz képest keveset költünk nyugdíjra. Az átlagnyugdíj 2010-ben az átlagkereset 75 százaléka volt, ma 50 százalék körül van. De nagyobb baj, hogy elszakadtak a nyugdíjak egymástól: több százezren nem kapnak 140 000 forint nyugdíjat, megemelik a nyugdíjakat, hogy 120 000 forintnál kevesebbet senki sem kaphasson, de lesz emelés a 120-140 ezer forintos sávban is. Emellett lesz nyugdíjas SZÉP kártya azoknak, akiknek a nyugdíja nem éri el az 500 000 forintot.
Ruff Bálint a beérkező kérdésekre adott válaszában kezdésként arról beszél, hogy az előző kormány elrabolta a „nemzeti” szót, a magyar nemzet kormánya viszont mindig az a kormány, amit a magyar nemzet megszavaz. Carl Schmitttet citálja elő a mi és ők dichotómiáról, utalva az előző kormány gondolkodására (Carl Schmitt munkásságáról itt írtuk bővebben).
Majd rátér arra, amit Szűcs Gábor olvasott a fejére, miszerint Ruff korábban dolgozott a Gyurcsány-Bajnai kormányoknak különböző posztokon. Elszámolt a lelkiismeretével 100 százalékosan, mondja, és nem tesz úgy, mintha ott sem lett volna. Majd azt mondja, hogy a bocsánatkérés erény.
Tuzson Bence kérdéseire úgy reagál:
„Önök kérdeznek tőlem gyermekvédelmi kérdéseket? Ne haragudjon már, hát ön azt mondta, nincsen kiskorú áldozat...”
Tuzson erre azt mondja, hogy ő nem ezt mondta. (Factcheck: mit mondott Tuzson Bence?)
Majd kioktatja Tuzsont, aki a telefonját nyomkodta („Látja, ez tiszteletlenség”), miközben ő épp válaszol a feltett kérdésekre.
Az ügynökaktákra ráfordulva felidézi, hogy 2010 után a Fideszen belül voltak olyan hangok, amik szorgalmazták ezt a folyamatot. Ruff szerint az ügynökakták nyilvánosságra hozatalához szakmai konszenzus kell.
És ha az a politikai akarat, hogy mi ebben tegyünk rendet, akkor induljon el ez a munka. De a végső szót az Országgyűlés fogja meghozni, és nem én.
A '90 utáni vagyonosodási kérdéseket is kiemelt témaként jelöli meg, Apáti István kérdéseire reagálva.
Nagyon súlyos, és sokat romlott a hazai demográfiai helyzet, a Tiszának fontos a gyerekvállalás. A meglévő kedvezményeken nem akarnak változtatni, de itt is az a baj, hogy a kedvezményrendszer egyoldalú, aki a legtöbb támogatásra szorul, az nem kap elég támogatást. Ezért is fontos a családi pótlék megduplázása és egyéb anyasági támogatások emelése.
A lakhatás támogatása fontos, ennek eszközrendszerét bővítik. De túlzottan a saját lakás támogatására és a keresleti oldalra fókuszáltak az elmúlt időszak intézkedései, ez oda vezetett, hogy elszálltak az árak, a lakhatási válság nem enyhült, hanem súlyosbodott. Nem visszafelé akarnak menni, hanem előre, mert sokkal komplexebb probléma a lakhatás támogatása. Nem lehet egy megoldással minden problémát megoldani, számos élethelyzet van, sokkal többféle támogatási programra van szükség.
