A szenátus nagy többséggel (23 igen, 2 nem, 2 tartózkodás, 1 érvénytelen) támogatta Erős István rektorjelölti pályázatát – írja közösségi oldalán a Magyar Képzőművészeti Egyetem. A bejegyzés szerint az ülés második napirendi pontja a Dóczi Gergely kancellár személyéről tartott bizalmi szavazás volt, ennek eredménye 24 igen, 1 nem és 3 tartózkodás lett.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem legmagasabb döntéshozó szervének ülésén hosszú vita folyt az egyetem jövőjéről, az autonómia kérdéséről és a kancellári rendszer szerepéről is, írják.

A rektori pályázat ismertetésekor Erős István arról beszélt, hogy megválasztása idején, 2021-ben „a covidból való kilábalás és az egyetem újjászervezésének időszaka volt”, és „egy képlékeny felsőoktatási környezetben kellett tovább vezetni az intézményt”. Hangsúlyozta, az elmúlt évek rendkívül nehéz időszakot jelentettek az egyetem számára, miközben a 150 éves jubileum programjai és a felsőoktatási rendszer bizonytalanságai is egyszerre jelentek meg. Válaszul a kihívásokra, megválasztása után, 2021 végén konszolidáció kezdődött, majd az egyetem vezetése több fejlesztési és felújítási koncepciót készített elő, melyek megfelelő forrás bevonás esetén megvalósíthatók lennének.

Bizalmi szavazást kért maga ellen a Magyar Képzőművészeti Egyetem kancellárja, Dóczi Gergely, az előterjesztésről jövő hét szerdán szavaz az egyetem szenátusa – írta a 444 május 6-án. A bizalmi indítvány mellett a szenátus véleményezte az egyetlen benyújtott rektori pályázatot is, amit az az Erős István adott be, aki eddig is ebben a pozícióban volt.

A 444 kérdésére Dóczi Gergely múlt héten azt mondta, már a 2025-ös novemberi hallgatói tiltakozások előtt beszélt arról, hogy a rektorválasztás idején átgondolja a szerepvállalását, mivel azt tapasztalta, hogy csak akkor működik jól egy egyetem, ha egy kancellár és egy rektor jól tud együtt dolgozni. „Ez a mi esetünkben így volt” – mondta.

Április végén írtuk meg, hogy jelentős kockázatokat azonosított az egyetem belső jelentése, ami azt vizsgálta, hogy 2022-ben mindent megtett-e a vezetőség a tudomásukra jutott nemi erőszak gyanúja ügyében. A vezetést Mérő Vera feminista aktivista kereste meg azzal, hogy egyik diákjukat, R.-t saját kollégiumi szobájában erőszakolta meg az egyik hallgatótársa.

Az ügyben nyomozás indult, majd 2025-ben a bíróság felmentette a férfit, ami felháborodást keltett az egyetem hallgatói közt. Az R.-ként ismertté vált lány történetét hallva egyesek a bíróság döntését kritizálták – aminek a felülvizsgálatát 2026-ban a Főügyészség kezdeményezte is –, mások pedig az egyetem vezetését, amiért nem tettek meg minden tőlük telhetőt, miután tudomásukra jutott az ügy. A hallgatók nyomására az egyetem vezetősége megállapodott a Hallgatói Önkormányzattal a November 25 Bizottság felállításáról, aminek feladata a szabályozás fejlesztése, és ennek köszönhetően indult el a belső vizsgálat is.

Erre az ügyről az MKE friss bejegyzésében nem tértek most ki.