A WHC-csoport és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is azonnali egyeztetést sürget a kormánnyal a harmadik országbeli vendégmunkások foglalkoztatásának tervezett szigorítása miatt. A két szervezet szerint a június 1-jére tervezett korlátozás komoly munkaerőhiányt, termelési zavarokat és beruházási bizonytalanságot okozhat a magyar gazdaságban, számolt be róla az MTI.

A Tisza-kormány második kormányülése utáni sajtótájékoztatón bejelentették: Magyar Péter miniszterelnök arra kérte a gazdasági és energetikai minisztert, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy szerdáig egyeztessenek az érintett tárcákkal a harmadik országból érkező vendégmunkások munkavállalási engedélyeinek pontos helyzetéről. A kormány célja a tájékoztatás szerint az, hogy a magyar munkaerőpiac elsősorban a magyar munkavállalók és a magyar vállalatok érdekeit szolgálja, és ne alakuljon ki olyan gazdasági modell, amely tömeges külföldi munkaerőre épül.

A WHC keddi közleményében arról írt, hogy az új kormány tervei szerint júniustól megtiltanák a harmadik országbeli vendégmunkások tömeges behozatalát, helyettük pedig a magyarországi inaktív rétegek munkaerőpiaci bevonását ösztönöznék. A HR-szolgáltató szerint ez szinte minden ágazatot érintene, különösen a gyártás-termelést, a mezőgazdaságot, a logisztikát, az építőipart, a kiskereskedelmet, a vendéglátást és a gyógyszeripart.

Göltl Viktor, a WHC ügyvezetője szerint a Magyarországon dolgozó vendégmunkások évek óta fennálló strukturális munkaerőhiányt pótolnak. Úgy fogalmazott: ha kiesnek a rendszerből, megszakadhatnak a termelési láncok, elmaradhatnak új műszakok, a nagy nemzetközi cégek pedig akár magyarországi jelenlétüket is újragondolhatják. Ez szerinte magyar munkavállalók tízezreinek megélhetését is veszélyeztetheti.

A WHC szerint a kormány által emlegetett, mintegy 400 ezres inaktív munkaerő-tartalék rövid távon nem jelent valódi megoldást. A cég álláspontja szerint ezeknek az embereknek a munkaerőpiaci integrációjához hosszú éveken át tartó rehabilitációra, képzésre és állami-vállalati együttműködésre lenne szükség.

A cég egy májusi felmérésére is hivatkozott, amelyben 157 magyarországi vállalat vett részt. A válaszadók több mint 71 százaléka szerint a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlen, hogy kizárólag magyar munkavállalókkal fedezzék munkaerőigényüket. A cégek több mint 90 százaléka nehéznek vagy rendkívül nehéznek nevezte a magyar dolgozók megtalálását és megtartását. A válaszadók 81,5 százaléka pedig azt mondta: külső munkaerő-közvetítő nélkül nem tudná megoldani harmadik országbeli dolgozók toborzását és foglalkoztatását.

A VOSZ szintén kedden reagált a kormányzati tervekre. A szervezet szerint szükség lehet a szabályozás felülvizsgálatára, de nem hirtelen tiltással, hanem fokozatos szigorítással, átlátható ellenőrzéssel és átmeneti szabályokkal kellene kezelni a helyzetet.

A VOSZ hangsúlyozta: elsőbbséget kell biztosítani a magyar munkavállalóknak, de harmadik országbeli dolgozók alkalmazását ott továbbra is lehetővé kell tenni, ahol nincs elegendő hazai munkaerő. Szerintük a szabályozásnak elsősorban a visszaéléseket kellene visszaszorítania, például az ellenőrizetlen közvetítést, az átláthatatlan alvállalkozói láncokat, a rossz szállásolási körülményeket és a munkaügyi szabálytalanságokat.

A szervezet arra is figyelmeztetett, hogy a már Magyarországon dolgozó vendégmunkások helyzetét rendezni kell, és időt kell hagyni az átállásra. Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese szerint ha egyik napról a másikra szigorítják tovább a szabályokat, miközben nincs megfelelő hazai munkaerő-utánpótlás, akkor a gazdaság előbb veszít kapacitást, mint ahogy új dolgozók megjelennének a munkahelyeken.

A VOSZ ezért azt javasolja, hogy a kormány a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), valamint az érintett szakmai szervezetek bevonásával kezdjen gyors, de érdemi egyeztetést a szabályozásról.