A magyarországi hajléktalanok kétharmada nem munkaképes, és radikálisan emelkedik köztük az idősek aránya

belföld
Hajléktalan férfi Budapesten.
Fotó: ARPAD KURUCZ/Anadolu Agency via AFP

Radikálisan emelkedik az idősek aránya a hajléktalanok között Magyarországon, egyre több hetven év feletti ember kerül az utcára – derül ki a Február Harmadika Munkacsoport kutatásából. A felmérést 28. alkalommal, csaknem 7000 hajléktalan ember megkérdezésével végezték 2025-2026-ban.

Győri Péter, a munkacsoport tagja, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta: az idős hajléktalanok arányának emelkedése szorosan összefügg az otthoni és intézményes ápolási rendszer összeomlásával, és azzal, hogy az érintettek nem tudják fizetni a rezsijüket.

A jelenség erősödésében közrejátszik az is, hogy a kórházakban bezárták az ápolási részlegeket.

A munkacsoport jelentése szerint minden második megkérdezettnek leginkább pénzbeli támogatásra, minden negyediknek pedig élelmiszerre, ruhára vagy éppen ügyintézési segítségre lenne szüksége. Mintegy ezer válaszadó jelölte meg az ápolás-gondozás vagy a mentális segítségnyújtás szükségességét.

A jelentésből kiderül, hogy a hajléktalanok kétharmada nem vagy csupán részlegesen munkaképes. Munkaerőpiaci lehetőségeiket pedig erősen behatárolja, hogy még a munkaképesek is csak alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Győri Péter szerint „a hajléktalanok jövedelmi helyzete katasztrofális, többségük 50 ezer forint alatti összegből próbál megélni úgy, hogy jelentős részük adósságokkal is küzd”.

A pszichiátriai ellátásra szorulók aránya 30 százalékos, de az ő kezelésükhöz sincs elég szakember. A munkacsoport álláspontja szerint ahhoz, hogy a tendencia megforduljon, szükség lenne az intézményrendszer újjáépítésére, a pszichiátriai betegek, függőségben szenvedők gondozására, a tartósan beteg, önmaguk ellátására képtelen emberek támogatására.

A csoport több konkrét javaslatot is megfogalmazott a hajléktalanok helyzetének javítására. Első lépésként szerintük törölni kellene az alaptörvényből a közterületen való életvitelszerű tartózkodás tilalmát, valamint a szabálysértési törvényből a hajléktalanságot kriminalizáló passzusokat. Emellett a valósággal összhangba kellene hozni a szociális törvényt, és a hajléktalanokra is kiterjeszteni a támogatott lakhatási formát – mondta Győri Péter. (MTI)