Civil nyomásra állandó ellenőrzés alá kerül az SK komáromi akkugyára
Komáromban van a koreai SK egyik magyarországi akkumulátorgyára, és a város polgármestere, Molnár Attila bejelentette, hogy megindulhat egy átfogó ipari parki monitoringrendszer kiépítése, vagyis a helyi civilek nyomására folyamatosan ellenőrizni fogják az akkumulátoripar környezeti hatásait.
A polgármester közösségi oldalán azt írta: „Az elmúlt időszakban több megkeresést és javaslatot is kaptunk komáromi magánszemélyektől, civil közösségektől és dr. Árvay Nikolett képviselő asszonytól is egy ipari parki monitoring rendszer kiépítésére vonatkozóan. Előkészítő egyeztetéseket folytattunk az érintett szakhatóságokkal, szakemberekkel, valamint az ipari parkban működő érintett gazdasági társaságokkal is.
Az egyeztetések eredményeképp megindul az átfogó mérőrendszer kiépítése, ami még nagyobb biztonságérzetet ad elsősorban az ott élők, de mindannyiunk számára is. Köszönöm a kezdeményezést, az érintett cégek korrekt együttműködését, jó példája ez is egy közös ügyért való széles összefogásnak.”
Az „Azonnali független levegő- és vízvizsgálatokat Komáromban!” című petíciót az aPont Komárom kezdeményezte, amely az elmúlt hónapokban több akciót, közadatigénylést és lakossági fórumot is szervezett a témában. A petíció célja, hogy független, nyilvános és rendszeres mérések induljanak a térségben az ipari tevékenységek környezeti hatásainak vizsgálatára.
A témának különös jelentőséget ad az a kutatás, amely szerint PFAS-vegyületek – úgynevezett „örök vegyi anyagok” – jelentek meg a Duna vizében és üledékében több ipari térség közelében, köztük akkumulátorgyárak környezetében is. A vizsgálatok egyik kiemelt helyszíne Komárom térsége volt.
A monitoringrendszer kiépítése ezért nemcsak Komárom, hanem az egész Duna mente, így a Dunakanyar szempontjából is fontos fejlemény lehet. A civilek szerint ha a szennyezések nyomon követése és csökkentése valóban megkezdődik, várhatóan kevesebb ipari eredetű szennyezőanyag juthat a Dunába és az ivóvízbázisok közelébe.
A kezdeményezők hangsúlyozzák: a következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy a monitoringrendszer adatai nyilvánosak, ellenőrizhetőek és mindenki számára hozzáférhetőek legyenek.