A német és a lengyel külügyminiszter telt ház előtti páros fellépésével végződött a prágai Globsec konferencia második napja.

Mennyit számít ötezer amerikai katona valahol Európában?

Az amerikai csapatok európai kivonásának/ki nem vonásának brazil szappanoperába illő történetével kezdődött Radosław Sikorski lengyel és Johann Wadephul német külügyminiszter közös panelbeszélgetése. (A legutóbbi hírek szerint az USA 5000 fővel csökkenti németországi jelenlétét, a lengyelországit pedig 5000 katonával növeli.) A mostanihoz hasonló panelbeszélgetéseket rendszeresen már-már showmanként lehozó Radoslaw Sikorski most is hozta a formáját, a történeket úgy kommentálta, hogy persze-persze, örül a döntésnek, de még ennél is jobb, hogy úgy tűnik, Putyint is sikerült összezavarni, fogalma sincs az orosz elnöknek, mit tesznek az európaiak, a stratégiai megtévesztés tankönyvi példája. (Mármint Trumpnak az össze-vissza döntéseivel sikerült összezavarni a Putyint, de ezt profi diplomatához illően nem kellett kimondania.)

Mint szinte minden Európát érintő beszélgetésen, itt is szóba került az európai elrettentő képesség mibenléte (és megléte), felmerült, hogy mennyire látják megnyugtatónak azt a helyzetet, amiben Európa most van. Sikorski felhívta a figyelmet, hogy Putyin a háromnapos különleges katonai műveletének ötödik évében még mindig a Donbaszban harcol. Mindenki azt gondolta az oroszokról, hogy övék a világ második legjobb hadserege, de most már megmutatkozott, hogy ez valójában nem a világon, hanem Ukrajnában a második legjobb hadsereg. Persze ettől még nem lehet kevésbé fókuszálni az európai védelem és elrettentés kérdésére, de nem kell ezt pánikolva tenni. A lengyel külügyminiszter úgy látja, hogy az évtized végére Európa (az Egyesült Államoktól kapott stratégiai segítséggel) képes lesz Putyin elrettentésére. Szerinte ehhez nem is kell olyan erősnek lennünk, mint az USA, csak Putyin szintjét kell elérni. Sikorski meglehetősen pozitívan látja ezt a folyamatot, figyelembe véve, hogy Trump első elnöksége óta az európaiak megkétszerezték a védelmi kiadásaikat, az évtized végére ez megint meg fog duplázódni.

A német külügyminiszter arról beszélt, hogy persze az 5000 amerikai katona ide-oda helyezgetésének a szappanoperája idegesítő lehet, de valójában 5000 katona ide vagy oda nem fog számítani. Németország egyébként a második világháború óta először most fog 5000 katonát Észtországba telepíteni, a NATO a finn-svéd csatlakozással nagyobb és erősebb, mint valaha, ezzel együtt nem szabad alábecsülni az orosz fenyegetettséget. Az ukrán katonák által átadott tapasztalatok kulcsfontosságúak ebben a felkészülésben. Az 5000 katona sagája kapcsán Sikorski emlékeztetett arra, hogy az USA 85 ezer katonát állomásoztat Európában, de a háborús Ukrajnában majdnem egymillió a katonák száma, Lengyelországban békeidőben majdnem 200 ezer.

A NATO ankarai csúcsán eldőlhet majd, ki mennyire veszi komolyan a védelmi kiadások növelését, némely országoknál ez komoly költségvetési dilemmákat okozhat majd, jegyezte meg a moderátor. Sikorski meg is ragadta az alkalmat arra, hogy a teli termet szórakoztassa a Sikorski-elv ismertetésével, miszerint az lenne a legjobb megoldás, ha minden tagállamnak annyi perc felszólalási lehetőséget kellene biztosítani, ahány százalékot költenek védelemre.

Ukrajna és Orbán bukása