Felcsút és Zabola. Két falu, egymástól 600 kilométerre. Mindössze két nappal a kegyelmi ügy kirobbanása után már egymás mellé kerültek Kaufmann Balázs cikkében, és azóta is úgy merülnek fel, mintegy szimbolikus erőtérként, mint ahol a történelmi jelentőségű kegyelmi döntés magyarázatát keresni érdemes.

Ezt a két falut két ember köti össze: Lévai Anikó és Kónya Endre. És még mindig megválaszolatlan a kérdés, hogy kettejük közvetett vagy közvetlen kapcsolatának milyen szerepe lehetett az elmúlt évtizedek legnagyobb hatású politikai botrányában.

A kegyelmi ügybe belebukott a köztársasági elnök, az igazságügyi miniszter, aztán utóbbi volt férje ezt meglovagolva döntötte be az egész NER-t. Magyar Péter ellenzéki pártvezérként, 2025 nyarán elég egyértelműen fogalmazott: „kezdettől fogva világos volt, hogy Orbán családjának egy tagja állt a kegyelem mögött, és ő szorgalmazta azt”. Miután Magyar kormányra, az ügy iratai pedig részben nyilvánosságra kerültek, az új miniszterelnök felszólította Novák Katalint, hogy „három év késéssel valljon színt, hogy az Orbán-család utasítására/kérésére adott-e kegyelmet Kónya Endrének.”

Hol áll meg?

Lavinát indított el a tény, hogy 2023. április 27-én elnöki kegyelmet kapott Kónya Endre, a bicskei gyerekotthon korábbi igazgatóhelyettese, aki a Felcsút környéki fideszes világban is otthonosan mozgott. Őt 3 év 4 hónap börtönre ítélték, amiért kényszerítéssel próbált segíteni felettesének, a sorozatos gyermekbántalmazó Vásárhelyi Jánosnak. Ez a botrány maga alá temette Novák Katalint, Varga Juditot, majd amikor ez sem volt elég a Fidesz népszerűségvesztésének megállítására, akkor Balog Zoltán vállalta a felelősséget, ezzel magával rántva a református egyházat, amelynek Kónya Endre is aktív tagja volt. 2026 tavaszán is ugyanez maradt a Fidesz és Balog álláspontja: nem győzik hangsúlyozni, hogy Balog a felelős, ő lobbizta ki a kegyelmet. Ez annyira fontos üzenet, hogy Balog pár nap után megtörte újabb hallgatási fogalmát, és arról kezdett beszélni, hogy a „politikai propaganda” el akar jutni oda, hogy valamilyen módon a Fidesz-kormányt, ezen belül Orbán Viktort és családját belekeverje a kegyelmi botrányba.

„Nyugodt lelkiismerettel azt tudom mondani, hogy nálam megáll a történet. A kormányzati befolyásra semmilyen bizonyítékot nem tudnak felmutatni, mert ilyen nincs” - mondta Balog.

De a választások után közzétett dokumentumok újabb kétségeket ébresztettek sokakban, ugyanis kiderült belőlük, hogy sem az igazságügyi minisztérium, sem a köztársasági elnök hivatala nem támogatta a kegyelmi kérvényt. Így új erővel merült fel a kérdés: volt akkora önálló hatalma a korábbi miniszternek, a politikai pozíciót már nem viselő református püspöknek, hogy a kormány és a köztársasági elnök torkán is lenyomjon egy ilyen potenciálisan pusztító döntést?

És a még nagyobb kérdés: lehetséges lenne, hogy Orbán Viktor erről tényleg semmit sem tudott? Hogy mindez a háta mögött történt?

Magyar Péter arra utal, hogy az ügynek még koránt sincs vége, és az nem áll meg Balognál: „Dől a dominó. Megtudtuk, hogy Balog Zoltán vette rá Novák Katalint, hogy megkegyelmezzen a pedofilsegítőnek. Már csak az a kérdés, hogy ki vette erre rá Orbán házi lelkészét.”

Sokak szerint a választ Zabolán kell keresni, elmentünk hát oda, ahol Kónya Endre nevelkedett. Budapestről nézve kevés távolabbi, eldugottabb magyarlakta hely van, a kegyelmi döntés előtt mégis megfordult itt Lévai Anikó, a kegyelmi döntés után nem sokkal pedig Novák Katalin is.