Átmeneti szabályokkal rendezi a Tisza, hogy a most felálló vizsgálóbizottságokra is vonatkozzanak a szigorúbb szabályok, amelyeket még nem fogadott el a parlament – mondta a 444 kérdésére Melléthei-Barna Márton az Igazságügyi bizottság ülése után.
A Tisza jóval nagyobb hatásköröket adna a vizsgálóbizottságoknak, és komoly büntetéssel járna, ha valaki nem jelenne meg a testület előtt. Ennek a törvényjavaslatnak csak szerdán kezdődik az általános vitája, az öt vizsgálóbizottság felállításáról viszont már kedden határozhat a Parlament.
Ezek
Tuzson Bence volt igazságügyi miniszter az igazságügyi bizottsági ülésén többször is elmondta, változtatni kellene a sorrenden, előbb legyen meg a törvény, utána álljanak fel a bizottságok.
Az ülésen erre nem reagált a Tisza, de utána kiderült, nem ez lesz a megoldás, hanem az átmeneti rendelkezések.
Melléthei-Barna Márton azt mondta, azért fontos, hogy minél előbb felállítsák a vizsgálóbizottságokat, mert vannak előkészületi munkák is, amelyeket el kell végezni, le kell rakni egy vizsgálati tervet, be kell szerezni az iratokat, a meghallgatások pedig úgyis csak később lesznek.
Az igazságügyi bizottság ülésén a javaslatok tárgysorozatba vételéről döntöttek, a vizsgálóbizottságoknál a Tisza és a Mi Hazánk igennel szavazott (8 tag), a három fideszes – akik közül az egyik nem jött el, de a nevében szavaztak – tartózkodott. A tiszás törvényjavaslatok, köztük az Alaptörvény-módosítás tárgysorozatba vételét ugyanennyi igennel szavazták meg, ott a Fidesz nemmel szavazott.
A Tisza benyújtott több törvényjavaslatot, amelyekkel felállítanának öt parlamenti vizsgálóbizottságot, többek között a kegyelmi ügy és a MNB-botrány kivizsgálására. A vizsgálóbizottságokat hatalommal is felruháznák, a mulasztókat pénzbüntetéssel és akár börtönnel is fenyegetik. Csakhogy a TASZ szerint aránytalan ez a fajta büntetés.
Novák a leköszönő beszédében azt mondta: „abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával”. A neki készített feljegyzésekben azonban pontosan le volt írva, hogy miért ítéltek el K. Endrét.
A javaslat benyújtója, Melléthei-Barna Márton jelentette ezt be bizottsági ülésen.
A volt államtitkár a 444-nek arról beszélt, Varga Judit kabinetje tette le a miniszter elé Novák Katalin döntését ellenjegyezni úgy, hogy az előtte nem járt a kegyelmi főosztályon. Szerinte a pápalátogatás indokolta a sietséget.
A most közzétett iratokból kiderül, hogy a Köztársasági Elnök Hivatal stábja olyat tett, amit amúgy nem szokott: kétféleképp készítették elő a legfontosabb papírt. És szó sem lehet valamiféle tévedésről, Novák is jól tudta, hogy mit tesz, mert ő sem a szokásos ügymenetet követte.
„Nálam megáll a történet. A kormányzati befolyásra semmilyen bizonyítékot nem tudnak felmutatni, mert ilyen nincs” – állítja Orbán volt minisztere.
A dokumentumból kiderül, hogy a köztársasági elnök igazgatósága sem támogatta K. Endre kegyelmét, de Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott, indoklás nélkül.