Az országgyűlési választás utáni első ülését tartja a Fővárosi Közgyűlés, utoljára februárban gyűltek össze a képviselők, akkor nem volt valami épületes a városházi munka.

Személyi változások és eskütételek bejelentésével kezdték, Karácsony Gergely ismertette az öt távozó képviselő névsorát, majd jelezte, hogy Hutiray Borbála ül be a Podmaniczky Mozgalomba, ő esküt is tett. A többi mandátumról később tud dönteni a Fővárosi Választási Bizottság, a határidőig ugyanis nem sikerült pótolni sem a Fidesz, sem a Tisza 2-2 képviselőjét (hogy ki milyen felállásban vág neki a mai ülésnek, arról itt írtunk bővebben).

Ezután szokás szerint ide-oda próbálták rakosgatni a képviselők a napirendi pontokat, a huzavona lezárultával pedig neki is lehetett látni az érdemi munkának. Napirend előtti felszólalásokkal.

Barabás Richárd (Párbeszéd) az önkormányzatiságról akart kezdésként beszélni, elsősorban természetesen arról, hogy az önkormányzatok autonómiáját hogyan csorbította 2010 után az előző kormány.

„De szerencsére ennek a korszaknak vége, a Fidesz megbukott” - szögezte le (a nap során nem egyedüliként) a nyilvánvalót. Barabás szerint az új korszakban végre elkezdődhet az önkormányzatiság helyreállítása is, ezzel kapcsolatos javaslatokkal érkezett. Hosszasan sorolta is őket, kicsit érthetetlen módon napirend előtti felszólalásként (talán egy fokkal hatékonyabb lett volna, ha a javaslatokat javaslatként be is nyújtja, de erre az ülésre a Párbeszéd nem érkezett javaslatokkal).

Barabás szerint az önkormányzatok csak akkor tudják ellátni azokat az extra feladatokat, amiknek az átvállalását szívesen végeznék (iskolák átvétele például), ha a korábbi kivéreztetést kiszámíthatóság váltaná, itt elsősorban a szolidaritási hozzájárulás kivezetését emelte ki.

Hasonló gondolatmenettel jelentkezett Szaniszló Sándor (DK) is, aki arra is emlékeztetett mindenkit, hogy a választások előtt a Fővárosi Közgyűlést mindkét nagy frakció csatatérként használta, ám mivel ez az időszak véget ért, most mindenki esélyt kap, hogy új lappal kezdje a munkát. Szaniszló szerint az elmúlt másfél évet elvesztegették, de még behozhatják, ha megpróbálnak kooperálni, és az új kormánynak eljuttatni az igényeket, amik ahhoz szükségesek, hogy a főváros prosperáljon. A DK frakcióvezetője ezen a ponton fontos témaként a lakhatási válságot emelte ki, és újfent jelezte a szolidaritási hozzájárulás megszüntetésének szükségességét. Majd rigorózus hangon jelezte:

„Ha baráti a kormány hozzáállása, számos javaslattal fogunk előállni.”

Végezetül azon reményét fejezte ki, miszerint kreatív időszak kezdődik, „ahol jó lesz a Fővárosi Közgyűlés tagjaként dolgozni”.

Szaniszló után Orbán Árpád, a Tisza új frakcióvezetője következett. Természetesen azzal kezdte, hogy történelmi pillanatban vagyunk, és alapjaiban kell megváltoztatni Budapest jelenét és jövőjét. Ám mielőtt erre a jelenre és jövőre rátért volna, jelezte, hogy előbb még tiszta vizet öntene a pohárba (amiről ez a videó jutott eszembe, bár nem erről a témáról volt szó).

Orbán Árpád is beszélt az önkormányzatiság intézményének kivéreztetéséről, szerinte a Fidesz Budapest képviselete helyett a Karmelita érdekeit képviselte, olcsó cirkuszt csinált, színjátékot játszott.

„Ennek a korszaknak vége.”

Szerinte a Tisza-frakciót is a szakmaiság, transzparencia fémjelezte, ezek után pedig páros lábbal szállt bele Karácsony Gergelybe.

Szerinte a főpolgármesternek együtt kell működnie a kormánnyal, „elfogytak a kifogások”, illetve „az áldozatszerepből ideje kilépni”, sőt, „lejárt a panaszkodás, állandó csőddel fenyegetés ideje”.

Orbán szerint mostantól nem kell hivatkozni az állandó elvonásokra, a Tisza programjában ugyanis szerepel az önkormányzatok támogatása, „de ehhez partnernek kell lenni” - tette hozzá.

Gál József, a Podmaniczky Mozgalom új frakcióvezetője szerint is új helyzet van, szerinte távozó vezetőjük, Vitézy Dávid fontos dolgokat hagyott hátra örökségül (például a Szentkirályi Alexandrától kapott Lázár János akciófigurát), a frakciójuknak pedig van részletes szakmai programja, majd fel is sorolta, hogy ebből a programból eddig mi mindent sikerült elérniük.

Na de hogyan mennek tovább? Gál reménykedik benne, hogy pártpolitikai csatatér helyett a jövőben szakmai javaslatok mentén zajlik majd a városházi munka.

A Podmaniczky Mozgalom arra készül, hogy a jövőben konstruktív, de minden irányba kritikus lesz, mondta, egyből jelezve, hogy kritikusságuk kiterjed majd arra is, hogy rászólnak a Fideszre, és rászólnak a városvezetésre is, „ha a vörös polip tovább akar terjeszkedni”. A közgyűlés mindennapjaiban járatos olvasóknak feltűnhet, hogy a minden irányba kritikusságot ígérő frakcióvezető nem sorolta fel sem a DK-t, a Kutyapártot, de még a Párbeszédet sem, hovatovább nem emelte ki, hogy kritikus lesz a másik legnagyobb frakció, a Tisza irányába, de ne akadjunk le itt.

Helyette inkább mindenkinek jó munkát kívánt.

Őt rögvest Szepesfalvy Anna követte, aki Szentkirályi Alexandrát váltotta a Fidesz-frakció élén, és nem is hagyta ki a lehetőséget, hogy reagáljon az elhangzottakra.

Vitézy Dávid örökségével kapcsolatban például jelezte, hogy reméli, nem halt meg, „vagy ha meghalt, túlélte”, egyben emlékeztetett arra is, hogy a közgyűlésből a Tisza-kormány miniszteri székébe teleportáló egyetlen képviselő „egy volt fideszes, nem tiszás”, de örülnek neki és sok sikert is kívánnak neki.

Gál József azon kijelentésére, miszerint a Podmaniczky kritikus lesz a jövőben, Szepesfaly úgy reagált:

„Nem tudtam, hogy új apu van a fővárosban.”

Ezután viszont arra kérte Gált, hogy ne legyen részrehajló, és nyugodtan szóljon rá a Tisza-frakcióra is, akik ugyanúgy részei a városvezetésnek. A Fidesz frakcióvezetője ezután arról beszélt, hogy tiszteletben tartják a választópolgárok döntését, miszerint ellenzékbe kerültek, hozzátéve, hogy a fővárosban már régebb óta ellenzékben vannak, úgyhogy van rutinjuk ebben a műfajban. És hogy mihez fognak kezdeni? Mindent támogatnak majd, ami a budapestiek érdekét szolgálja, az előző kormány eredményeit megőrzik, ellenzéki szereplőként pedig fel fogják hívni a figyelmet arra, amikor „a Karácsony-Tisza-Podmaniczky koalíció nem hallja meg” a budapestiek szavát.

Ezután a Tiszához fordult, mondván, ha már jelenleg ők a legnagyobb politikai erő az országos politikában, akkor vegyenek részt Budapest irányításában is, „álljanak bele a felelősségbe, ezt várják az emberek”.

„Semmi oka a Tiszának, hogy ne adjon főpolgármester-helyettest, hogy leváltsák a fővárosi cégvezetőket. Ha már leváltanák Sulyok Tamás köztársasági elnököt, biztos nem törik bele a bicskájuk Mártha Imrébe sem” - fogalmazott, utalva a Budapesti Közművek Zrt.körüli patthelyzetre.

Szepesfalvy szerint a tiszás képviselők lassan két éve ülnek itt, de nem éltek a mandátumukkal, ezért végezetül arra bátorította őket, hogy vegyenek részt a fővárosi munkában is. Amihez sok erőt kívánt.

Ezután Karácsony Gergely főpolgármester következett, aki némileg felhúzhatta magát azon, hogy a Fidesz és a Tisza is „áldozatszerepről” beszélt, ugyanis miután letudta a kötelező köröket (április 12. sorsfordító nap volt, stb.), azzal folytatta, hogy az elmúlt 7 évben Budapest „nem áldozatszerepben volt, hanem áldozat volt”. Ebben az időszakban másokhoz hasonlóan a városvezetés is ki volt téve egy sor támadásnak, „amik be fognak vonulni a történelemkönyvekbe”, reméli, ennek most már vége van, és egy Budapestet nem csak életben tartó, hanem fejlesztő korszaknak néznek elébe.

Arról is beszélt, hogy nagyon szeretne kilépni az elmúlt 16 év abuzív kormányzásából, amit csak csodával határos módon élt túl a főváros, majd mély megvetését fejezte ki azokkal szemben, akik ezt az állapotot előidézték.

Karácsony elmondása szerint a jövővel kapcsolatban nagyon optimista és bizakodó, de tisztában van azzal, hogy milyen nehéz helyzetben van az új kormány, ezért felajánlotta partnerségét az ország helyreállításában, és csak annyit kért, hogy az új kormány hajtsa végre mindazt, amit Budapest és az önkormányzatiság kapcsán letettek az asztalra. Jelezte, hogy a háttérben már zajlanak a szakértői szintű egyeztetések az új kormánnyal, ennek részleteire azonban nem tért ki.

Ezután azzal folytatta, hogy főpolgármesterként az a feladata, hogy felelősséget vállaljon a város vezetéséért, viszont a közgyűlés meg azért van, hogy az abban mandátumot kapó képviselőkkel „osztozzanak a felemelő feladatban”, mármint a városvezetésben.

Itt odaszólt a korábban a felügyelőbizottságok munkáját kritizáló Orbán Árpádnak is, mondván, a felügyelőbizottságok munkáját lehet vitatni, de jelenleg egyes frakciók például nem delegálnak tagokat ezekbe a felügyelőbizottságokba, ahogy a főpolgármester-helyettes kérdését sem sikerült másfél év alatt megoldani.

(Ha már Karácsony és Szepesfalvy is elővette a főpolgármester-helyettesi kérdést, emlékezzünk meg arról, hogy az elmúlt másfél évben a nagy frakciók ellenállása miatt nem sikerült helyettest találni, így tavaly ősszel Karácsony Tüttő Katát jelölte, akit a többiek leszavaztak. Ezután jött Sára Botond főispán, akinek viszont a Fővárosi Törvényszék döntése alapján szintén Tüttő Katát kellett volna jelölnie főpolgármester-helyettesnek. Sára Botond főispánságának már bealkonyult, azonban jelenleg az a helyzet, hogy ha és amennyiben a frakciók nem javasolnak másik helyettest, akit Karácsony felterjeszthet, akkor a kormányhivatalnak a törvényszéki döntés alapján ezután is Tüttő Katát kell majd jelölnie. Annak a kormányhivatalnak, amit a Tisza-kormány tölt majd fel, azt a Tüttő Katát, akit a Tisza-frakció a fővárosban nem szavazott meg. Touché.)

Karácsony jelezte, hogy nem akarja porciózni az ezzel kapcsolatos felelősséget, de szerinte „ez így nem mehet tovább”, ideje lesz ezeknek a frakcióknak is felelősséget vállalniuk.

Egy dolgot kért a képviselőktől és a kormány minden döntéshozójától is, hogy azt a hozzáállást, miszerint mindenkit ellenségnek tekintenek, felejtsék el. „Egy dologhoz legyenek lojálisak, ahhoz az eskühöz, amit a budapestieknek tettek.”

Karácsony után Baranyi Krisztina (Kutyapárt) szólalt fel, ő is a főváros kivéreztetésére hívta fel a figyelmet, és arra, hogy az a két hónap haladék, amit az új kormány adott Budapestnek arra, hogy befizesse a szolidaritási hozzájárulás 2025. decemberi 7,5 milliárd forintos részletét, nem igazán segít a súlyos helyzetben lévő városvezetésnek abban, hogy rendezze sorait. Baranyi azt várja, hogy már ne a túlélésről kelljen beszélni, hanem arról, hogy mikor indulnak már el új beruházási programok.

Meglátjuk, mi lesz ebből.