A Belügyminisztérium májusban elkezdte a politikai alapon megadott menekülti jogállások felülvizsgálatát - erről a minisztérium adott ki közleményt.

A menekültügyi hatóság erről már hivatalosan is értesítette az érintetteket, akiknek személyesen is meg kell jelenniük a hatóság előtt. "Ez a tényállás tisztázásának elengedhetetlen feltétele", máskülönben a távollétükben hoznak döntést írják.

A BM külön felhívja a figyelmet, hogy a jogszabályok értelmében az eljárások részleteiről a nyilvánosság csak a menekültstátusz visszavonásáról való jogerős döntés után szerezhet tudomást. Mivel akár bíróságon is lehet jogorvoslatot kérni a döntés ellen, ez feltehetően nem lesz túl gyors - és fogalmilag akár az is benne van a pakliban, hogy máris van a menekültstátuszt felülbíráló határozat, csak erről még nem lehet tudni, mert nem jogerős.

Miközben Magyarország az Orbán-kormányok alatt gyakorlatilag egyáltalán nem fogadott be valódi menekülteket, bukott politikai szövetségeseinek könnyedén osztogatott politikai üldözésre hivatkozva menekültstátuszt.

Előbb a hazájában kilenc évre ítélt Nikola Gruevszki macedón miniszterelnököt menekítették magyar diplomatautókkal Budapestre, majd Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyminiszter-helyettes, végül pedig az ő főnöke, a Lengyelországban sok egyéb mellett bűnszervezet létrehozásával vádolt Zbigniew Ziobro exminiszter kapott menekültstátuszt a magyar kormánytól.

Magyar Péter a Tisza választási győzelme után azt mondta, hogy „Magyarország nem lesz nemzetközileg körözött bűnözők lerakóhelye. Meg fogjuk találni a módját, hogy kiadjuk őket.” Azt ígérte, hogy ez még arra Gruevszkire is vonatkozik, aki időközben magyar állampolgárságot is kapott - ez jogilag jóval nehezebbnek tűnik, mint a két lengyel PiS-es vezetőnek adott menekültstátusz visszavonása. Romanowski és Zibro már amúgy sincs Magyarországon, Magyar Péter miniszterelnöki beiktatása után azonnal elhagyták az országot.