Hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség az Integritás Hatóság elnökével, Biró Ferenccel szemben. A vádemelés tényét egy ma kiadott közleményben jelentették be, de a vádiratot már pénteken, június 5-én véglegesítették. Mindez annak fényében érdekes, hogy Biró vasárnap, június 7-én adott nyilatkozatot, amiben arról beszélt, az előző kormány idején hogyan próbálták őt presszionálni.

Szerinte például a feleségének valószínűleg nemzetbiztonsági részvétellel szándékosan okoztak egy koccanásos balesetet, hogy kiderüljön, az asszony vezeti az autót. Állítása szerint ez akkoriban történt, amikor többek között a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal kommunikációs költéseit kezdte vizsgálni az Integritás Hatóság.

A vádirat három olyan cselekményt sorol fel, amivel az ügyészség szerint Biró Ferenc és felesége törvényt sértett. Ezek röviden összefoglalva:

1. Azután, hogy az Integritás Hatóság két gépkocsivezetővel biztosított számára egy szolgálati személyautót, Biró Ferenc továbbra is fenntartotta egy luxus terepjáró hatóság által fizetett bérletét. „Annak használatát ugyanakkor teljesen átengedte feleségének, aki nemcsak jogosulatlanul használta az autót, de azt a hatóság számlájának terhére tankolta is, ezzel mintegy 21 milliós többletköltséget okozva a hatóságnak” – írja a KNYF.

Bár az elnök valóban jogosult személyes gépjárműhasználatra és gépkocsivezetőre, az a részére bérelt személyautóval biztosított volt. „Az elnököt személyében megillető jog indokolatlanul több autóra, illetve az elnök hozzátartozója gépjárműhasználatának milliós vagyoni hátrányt okozó finanszírozására nem terjed ki” – áll a közleményben.

Ennél a vádpontnál említik azt is, hogy az IH elnöke „a hivatali helyzetével visszaélve annak érdekében, hogy az igazgatóság másik két tagját (akik szintén pályázat útján választott és a köztársasági elnök által kinevezett elnökhelyettesek) törvényes jogaik gyakorlásából kizárja,bizonyos jogkörüket a jogszabályokkal ellentétesen korlátozta, egyidejűleg közhatalmi jogosítványait önhatalmúlag gyakorolta”.

2. A hatóság elnökeként Biró „egy brüsszeli székhelyű tanácsadó céggel összesen három olyan szerződést is kötött, melyek tartalmai összeegyeztethetetlenek voltak a hivatal hatáskörébe tartozó feladatokkal”. Az ügyészség úgy találta, hogy a szerződések „részben az elnök által Brüsszelben létrehozni tervezett diplomáciai képviselet felállításával voltak kapcsolatosak. E körben a vádirat tartalmazza, hogy Magyarország kizárólag mint ország létesíthet külképviseletet, erre a Hatóság nem volt jogosult”. A szerződések teljesítése során az Integritás Hatóság összesen több mint 100 millió forintot fizetett ki a külföldi cégnek lobbi- és kommunikációs szolgáltatásokra, a vádhatóság szerint szükségtelenül.

A vád kiterjed arra is, hogy az elnök „egy fiktív telephelyhasználati szerződést is kötött a hatóság nevében a tanácsadó cég brüsszeli címére. A vádirat szerint a hatóságnak valójában soha nem volt ott saját irodája. A vádlott ennek ellenére intézkedett arról, hogy a telephelyet bejegyezzék a közhiteles nyilvántartásba”.

Ennél a vádpontnál is van kiegészítő tétel is. Az ügyészség itt említi meg, hogy miközben Biró a külföldi kiküldetései során napidíjra volt jogosult – „többek között az élelmezésével kapcsolatos költségek megtérítésére” –, és a jogosan neki járó összeget fel is vette, emellett „a Hatóság által rendelkezésére bocsájtott bankkártyával 1,5 millió forintot költött saját szükségleteire, mellyel a Hatóságnak vagyoni hátrányt okozott”.

3. Az ügyészség további vádpontként említi azt, hogy Biró „2024-ben úgy alkalmazott egy családi barátot, hogy tisztában volt vele, a férfi nem rendelkezik a szükséges képesítésekkel, alkalmazása nem egyeztethető össze az Integritás Hatóság feladataival”. A vádhatóság szerint Biró egy úgynevezett „Integritás Akadémiát” tervezett működtetni , ennek keretei között ez a férfi olyan témakörökben tartott volna előadást, mint „A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása.”

A „családi barát” munkaviszonya végül a törvény erejénél fogva szűnt meg, mivel „kötelező ellenőrzése során nemzetbiztonsági szempontból befolyásoló információ merült fel”, írja a közlemény, hozzátéve: Biró a férfi foglalkoztatásával „11 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott a hivatalnak”.

Összesítve a tételeket, az ügyészség azt állítja vádiratban, hogy Biró Ferenc „a bűncselekményekkel 140 millió forintot meghaladó vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak”.

A közlemény a megszokottól eltérően az eljárás technikai részleteiről is adott információikat. Ezek szerint „az ügyészség a vádlottak és védők részére 2026 áprilisában megküldte az eljárási iratokat, azzal, hogy a vádemelés előtti egy hónapban megtehetik észrevételeiket és indítványaikat. A terjedelmes beadványok és bizonyítási indítványok 2026. május 19. és 22. napjain érkeztek, melyeket az ügyészség a vádemelés előtt értékelt. Ezt követően az ügyészség hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt emelt vádat” – áll a közleményben.

A Központi Nyomozó Főügyészség indítványozta, hogy a bíróság az elnököt szabadságvesztésre és pénzbüntetésre ítélje. Emellett a gépkocsihasználat és a bankkártyás fizetések miatt – „mellyel a vádlott saját maga gazdagodott” – 23 millió forintnyi vagyonelkobzásra is indítványt tettek. Biró feleségét a gépkocsihasználat miatt, mint „a bűncselekményt bűnsegédként elkövető vádlottat” az ügyészség próbaidőre felfüggesztetett szabadságvesztéssel és pénzbüntetéssel büntetné.

Arról, hogy a hatósági vizsgálat százmilliós nagyságrendű hűtlen kezelés gyanújával folyik ellene, április végén már írtunk. Biró, aki a választás után nem sokkal még arról írt belsős levelet, hogy a kormányváltás új feladatokat és új felelősséget jelent számukra, akkor a Blikk megkeresésére ezt közölte: „Semmilyen bűncselekményt nem követtem el. A nyomozó hatósággal továbbra is együttműködöm az eljárás során. Az ügyben korábban tett nyilatkozataimat fenntartom.”

Biró Ferencet, az Integritás Hatóság elnökét 2025 január közepén gyanúsították meg először jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel, utána a gyanúsítások száma egyre nőtt. A 444 írta meg, hogy Biró Ferenc 2023 júniusában törvénymódosításért lobbizott, amelynek részeként mentelmi jogot is kért magának. A cikk elején említett interjúban általa említett 2024. márciusi hármas találkozón – amin Biró mellett Tuzson Bence akkori igazságügyi és Bóka János akkori EU-ügyi miniszterek vettek részt – ismét téma volt többek között az IH elnökének mentelmi joga, erről Tuzson beszélt először, de aztán Biró is megerősítette.