Kecskeméten tartottak ünnepséget a magyar Gripen vadászgépflotta bővítése miatt. A Magyar Honvédség a 2024 februárjában kötött svéd-magyar megállapodás alapján négy további Gripen C vadászgépet kap, ezzel a magyar Gripen C/D flotta 18 gépesre nő.
Az eseményen jelen volt a svéd nagykövet, a svéd védelmi minisztérium képviselője, a Saab részéről pedig Lars Tossman, a vállalat alelnöke és az Aeronautics üzletág vezetője. A magyar kormányt Kürtös László Antal, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes képviselte.
Kürtös beszédében azt mondta, személyes kötődése is van a Gripen-programhoz, mert a Gripenek beszerzéséről írta a disszertációját. Az első Gripen 2006-ban érkezett Magyarországra, azóta ezek a vadászgépek nemcsak a magyar légtér védelmében vesznek részt, hanem már a honvédség kötelékében balti, horvát, szlovén és szlovák légtérrendészeti feladatokban is szerepet kaptak. Az államtitkár a négy új gép beszerzését is a NATO-együttműködéssel indokolta.
Az ünnepségen az is elhangzott, hogy a Gripen-rendszer legalább 2036-ig marad a magyar haderőben.
A beszédekben ugyanakkor nem hangzott el részletesen, hogy a négy új gép milyen pontos konstrukcióban érkezik Magyarországra: vásárlásról, lízingről vagy szerződésmódosítással rendezett beszerzésről van-e szó. A svéd kormány 2024-es közlése vásárlásként írta le a megállapodást, a Saab hivatalos kommunikációja pedig arról szólt, hogy a 2001-es, eredetileg 14 Gripen C/D-re vonatkozó megállapodás módosításával érkezik négy további Gripen C Magyarországra. Tudomásunk szerint a korábbi lízingszerződés mostanra lejárt, és mind a 18 gép magyar tulajdonba került.
A Saab szerint a 2024 februárjában aláírt szerződés alapján Magyarország Gripen C/D-típust fog üzemeltetni. Ez azért fontos, mert a most érkező gépek nem a legújabb Gripen E változatok, hanem Gripen C-k, vagyis a meglévő magyar rendszer bővítéséről van szó. A Saab képviselője ugyanakkor arról is beszélt, hogy reményeik szerint a jövőben Gripen E-k is védhetik Magyarországot. Ez azonban az ünnepségen nem hangzott el konkrét beszerzési bejelentésként.
Lars Tossman, a Saab Aeronautics vezetője az eseményen fontos mérföldkőnek nevezte a magyar flotta bővítését. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a technológia önmagában még nem katonai képesség: ahhoz kiképzett, professzionális személyzet, üzemeltetési háttér és folyamatos fejlesztés is kell.
Tossman többször utalt a Saab magyarországi jelenlétére is. Beszélt a budapesti fejlesztési központról, amely a svéd-magyar védelmi-ipari együttműködés részeként jött létre, és amely a Saab korábbi kommunikációja szerint többek között szoftverfejlesztési, mesterséges intelligenciához és virtuális valósághoz kapcsolódó projektekkel is foglalkozhat.
Az ünnepség politikai keretezést is kapott. A svéd felszólalásokban előkerült Raoul Wallenberg szerepe, a svéd-magyar kapcsolatok történelmi jelentősége, valamint az is, hogy Magyarország és Svédország ma már NATO-szövetségesek. Az egyik felszólaló arról beszélt, hogy a magyarok az áprilisi választáson „kelet helyett Európát választották”.
A négy új Gripenről szóló megállapodás időzítése politikailag korábban kifejezetten érzékeny volt. Magyarország mondvacsinált okok miatt vonakodott, hogy megszavazza a svéd NATO-csatlakozást. A 4 új gépről szóló szerződést néhány nappal azelőtt kötötték, hogy végül a fideszes kétharmadú parlament belement a svédek csatlakozásába. Az ünnepségen nem tértek ki részletesen arra, hogy a döntés milyen módon függött össze az új gépek beszerzésével.
Nyitva maradt az is, hogy a négy új Gripen pontosan milyen konfigurációban érkezik, mikortól lesznek teljesen hadra foghatók, milyen új fegyverzeti vagy szoftveres képességekkel rendelkeznek, illetve a budapesti Saab-fejlesztési központnak van-e közvetlen szerepe a magyar Gripen-programban.
A magyar Gripen-flotta eredetileg 12 együléses Gripen C-ből és 2 kétüléses Gripen D-ből állt. A mostani négy további Gripen C-vel a flotta várhatóan 16 C és 2 D változatból áll majd. A gépeket a kecskeméti 101. repülődandár üzemelteti.
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.