• A Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatalról szóló törvényjavaslat nemcsak a múltról, hanem a jövőről is szól, és ez talán még fontosabb is.
• A 16 évnyi korrupciót sokáig csöndben tűrő magyar társadalomnak meg kell értenie: újra nem csukhatja be a szemét, ha ezzel szembesül.
• Ötven év múlva nem fogjuk érteni, hogyan lehetett egy ilyen kleptokrata rablóállamban élni.
• Az új szervezetről, múltról és jövőről Tóth István János közgazdászt, a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) vezetőjét és az SGH Warsaw School of Economics kutatóját kérdeztük.

A várhatóan szeptemberben felálló Nemzeti Vagyonvédelmi és -visszaszerzési Hivatal vizsgálja az elmúlt évek korrupciós ügyeit és védi a közvagyont. Az erről szóló törvénytervezetnek éppen zajlik a társadalmi vitája.

Az NVVH jogosítványai meghaladják majd az ügyészség jogköreit. A hivatal a jórészt közbeszerzésekből élő cégeket vizsgálhatja, és akár állami felügyelőt is kirendelhet. Magyar érintettségű nemzetközi céghálózatokba is betekintést nyerhet, folyamatban lévő eljárásokat is átvehet. A hivatal vezetője és négy helyettese 24 órás rendőri védelemben részesül.

Joguralom nélkül nincs jólét

Tóth István János szerint Magyarországon nevetséges nekirugaszkodások voltak eddig a korrupció visszaszorítása ügyében. Az 1998 és 2002 közötti fideszes kormányzás után a Keller László-, 2010 után a Budai Gyula-féle kísérlet vagy az Integritás Hatóság, aminek már a neve is vicc volt, hiszen hiányzott belőle a korrupció szó. „Most úgy néz ki, nem marad ezen a szinten az elszámoltatás – mondta. – A törvény nemcsak a múltról, a jövőről is szól. A jövő az érdekes. Fontos, hogy a kormányzó politikai elit megértse: joguralom nélkül nincs jólét. És ha megértette, tegyen is érte.”

Tóth István János szerint Magyarországon nem volt jogegyenlőség. A jogegyenlőség szerinte az, hogyha Orbán Ráhel lop, akkor vele szemben is el kell járni, és meg kell büntetni.

Magyarországon a lopás elfedésére szolgáltak olyan gondolatkísérletek, mint Lánczi Andrásé (amit az ellenfeleik korrupciónak neveznek, valójában a Fidesz legfőbb politikája) vagy Kósa Lajosé (a Magyar Nemzeti Bank alapítványaiba helyezett pénz elveszti közpénz jellegét). „Ha valaki ötven év múlva megnézi ezt a korszakot, nem fogja érteni, hogyan lehetett ebben az országban élni. Ez egy kleptokrata rablóállam volt, a működésének a lényege az volt, hogyan lehet a kormányzó elit számára elrabolni a közpénzt. A mostani kormány afelé akar lépéseket tenni, hogy a normalitás újra elérje Magyarországot, lezárjon egy abszurd korszakot” – mondta.

A vagyon egy részét megették, eljachtozták

Egyelőre mindenkit az foglalkoztat a legjobban, mekkora esélye van az elszámoltatásnak, a bűncselekménnyel szerzett vagyonok elvételének. A kutató szerint öt elvi lehetőség van.