Alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás államfő és a többi közjogi méltóság tervezett elmozdítását Áder János volt köztársasági elnök a közmédia Kell még valamit mondanom, Ildikó? című, Csuhaj Ildikó által vezetett podcastjában.

Áder János szerint Sulyok Tamás tervezett elmozdítása alkotmányellenes, az államfő tevékenységével kapcsolatos politikai és jogi vélemény két különböző dolog, és politikai véleményekből nem következhetnek jogi eljárások.

Áder nem aprózta el a jelzőket: szerinte alkotmányos puccsnak, közjogi szőnyegbombázásnak, hideg polgárháború kezdetének vagy egy orwelli világ megérkezésének is nevezhető a Sulyok Tamás eltávolítását övező helyzet.

Magyar Péter miniszterelnök korábban azt mondta, nem ragozná túl Sulyok eltávolítását, és valóban: az alaptörvény tizenhetedik módosításában egyetlen mondattal távolítanák el a köztársasági elnököt.

A szöveg úgy szól:

Az „ZÁRÓ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK” része a következő 34-36. ponttal egészül ki „34. Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.

Áder János hangsúlyozta azt is, hogy az alaptörvény világosan rögzíti, hogy a köztársasági elnököt csak megfosztási eljárás keretében lehet törvényesen elmozdítani a hivatalából, a megfosztási eljárást pedig a parlament kétharmaddal indíthatja el, amelynek során érveket kell felhozni. Bizonyítani kell, hogy az érintett törvénysértést, alkotmánysértést követett el, vagy a saját jogállására vonatkozó szabályt sértett.

Ezt követően az eljárás az Alkotmánybíróságon folytatódik, ahol meghallgatják a köztársasági elnököt - sorolta Áder.

Áder szerint a Tisza-kormány által felhozott ügyek, miszerint Sulyok Tamás nem szólalt meg a Szőlő utcai gyermekvédelmi ügyben és Orbán Viktor 2024. március 15-én elhangzott, úgynevezett „poloskázó beszédével” kapcsolatban, nem szolgáltatnak elegendő indokot a leváltásához, és politikai vádaknak nevezte őket, mondván, Sulyok Tamás ellen nem az alaptörvényben foglalt jogi eljárást indítottak, hanem egy politikai deklarációt foglaltak be az alkotmány záró rendelkezései közé.

„Magyarországon van előképe a hasonló történéseknek” - mondta, felidézve a második világháború után Nagy Ferencet, az akkori köztársaság első miniszterelnökét, akit zsarolással távolítottak el Rákosiék.

Áder János másik történelmi párhuzama Tildy Zoltánnak, a köztársaság első elnökének esete volt, akinek a vejét 1948 végén hazaárulással vádolták meg és lemondatták, Tildyt pedig házi őrizetbe helyezték. Amennyire Nagy Ferenc és Tildy Zoltán eltávolítása jogszerűtlen volt, ugyanannyira Sulyok Tamás eltávolítása is az - jelentette ki.

Áder szerint az nem nevezhető megfosztási jogalapnak, hogy a Tisza-kormány azon a véleményen van: Sulyok Tamás nem testesíti meg a nemzet egységét.

Amikor viszont az volt a kérdés, hogy ő mit tenne Sulyok helyében, Áder azt mondta, nem szeretne nyilvánosan javaslatokat megfogalmazni arra vonatkozólag, hogy Sulyok Tamás ellenjegyezze-e a lemondásáról szóló alkotmánymódosítást, de azért felidézte azt az esetet, mikor Göncz Árpád köztársasági elnökként kifogás nélkül aláírta a Bokros-csomagot, pedig azt az Alkotmánybíróság több ponton is alkotmányellenesnek találta. Ennek ellenére akkoriban senki sem kérte távozásra az államfőt - emlékeztetett, hozzátéve, hogy ezt a hagyományt is követhetnénk most.

Áder azzal is érvelt, hogy abban az esetben, ha Sulyokot így távolítják el, az utána következő államfőnek nem lesz tekintélye, és nem fogja megtestesíteni a nemzet egységét, mivel elődjét alkotmányos puccsal távolították el.

„Ha a Tisza Párt komolyan gondolja, hogy a jogállami szabályok betartásával gyakorolja a hatalmat, akkor ezt az alkotmánymódosítást vissza kell vonni” - mondta Áder János.

A huszárvágásról, amivel a Tisza elintézné Sulyok Tamást, itt írtunk bővebben.