Franciaország és Németország is bekéreti az orosz nagykövetet a több európai országot érintő, orosz kiberkémkedési és szabotázsakciók miatt. Az Európai Unió hétfőn kilenc újabb személyt és négy szervezetet tett szankciós listára, miután az orosz titkosszolgálatokat egy évek óta működő kiberműveleti hálózat irányításával vádolja.

Az EU szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat, az FSZB 16. központja több kiberfenyegetési csoportot, köztük a Turla nevű hackercsoportot használja külföldi kormányzati rendszerek feltörésére, stratégiai információk megszerzésére és kritikus infrastruktúrák elleni szabotázsakciókra. Franciaország, Németország, Lengyelország, Ciprus, Hollandia, Ausztria, Szlovákia, Románia és Finnország is a célpontok között volt.

Franciaországban az FSZB-hez kapcsolódó figurák az uniós közlemény szerint már 2010 óta kémkedtek stratégiai jelentőségű állami intézmények után, 2025-ben pedig a francia hadiipart is célba vették. Németországban kormányzati szerveket támadtak, Lengyelországban pedig erőműveket és más kritikus infrastruktúrákat próbáltak megzavarni. Az uniós vádak szerint Moszkva nemcsak saját hírszerzőit használta, hanem kiberbűnözőket, magukat hacktivistának nevező csoportokat és magánvállalatokat is bevont a műveletekbe.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szerint a támadások minisztériumok, vállalatok és különböző infrastruktúra-üzemeltetők ellen irányultak. Ezek egy része kommunikációs csatornák ellenőrzésére és bizalmas adatok megszerzésére irányult, más műveletekkel pedig közszolgáltatásokat próbáltak megbénítani. Barrot közölte, hogy a párizsi kormány a következő napokban behívatja az orosz nagykövetet, és hivatalosan is tiltakozik a műveletek miatt.

Németország már tavaly decemberben is azzal vádolta meg Oroszországot, hogy kibertámadást hajtott végre a légi irányítás ellen, valamint megpróbált beavatkozni a választásokba. Az EU is elfogadott ekkor Oroszország elleni szankciókat a dezinformációs és kibertámadások miatt. Az érintettek vagyonát befagyasztják, az uniós polgárok és vállalatok nem bocsáthatnak rendelkezésükre pénzeszközöket, a magánszemélyek pedig beutazási és átutazási tilalommal is szembesülnek az EU területén.

Az EU szankciós listájára orosz katonai hírszerzők, kiberbűnözők, hacktivisták és a műveleteket támogató vállalatok kerültek. Brüsszel szerint ezek a szereplők hozzájárultak az Európai Unió, a tagállamok és az uniós partnerek destabilizálásához. Az uniós fellépés így nem kizárólag a Turla konkrét akcióira vonatkozik, hanem arra a tágabb rendszerre is, amelyben az orosz szolgálatok különböző bűnözői és magánszereplőket használnak fel.

Az uniós lépésekkel párhuzamosan az Egyesült Királyság is hasonló intézkedéseket jelentett be: London 24, az orosz hírszerző szolgálatokhoz kötött személyt és szervezetet szankcionált. A brit és az uniós hatóságok az FSZB 16. központját tették felelőssé a lengyel energiahálózat ellen 2025 decemberében végrehajtott támadásért is, amely, ha sikerül, félmillió embert hagyhatott volna áram nélkül.