Ukrajnában újabb 49 áldozat földi maradványait tárták fel a II. világháborús volhíniai mészárlás helyszínein

Történelem

49 ember földi maradványait tárták fel a „volhíniai mészárlás” során elpusztított egykori lengyel falvak, Ostrówki (Osztrovki) és Wola Ostrowiecka (Volja Osztrovecka) területén zajló exhumálások második szakaszában Nyugat-Ukrajnában – közölte a varsói Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN).

Az IPN varsói sajtótájékoztatóján Karol Polejowski alelnök ismertette az exhumálások második szakaszának eddigi eredményeit. Az ásatások első szakaszát áprilisban végezték el, a jelenlegi munkálatok pedig augusztus 7-ig tartanak.

„Az IPN szakértői két hét alatt 49 ember földi maradványait tárták fel” – mondta Polejowski. Az áldozatok ünnepélyes újratemetését július 30-án, a két faluban elkövetett 1943-as mészárlás évfordulóján tervezik megtartani az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) áldozatainak közeli temetőjében. Ehhez még várják az ukrán hatóságok engedélyét.

Elmondta, hogy még mintegy 300 áldozat maradványait keresik ezen a helyszínen, és Kijevben további 14 lengyel exhumációs kérvény vár elbírálásra. Az intézet arra kérte a hozzátartozókat, hogy DNS-minták rendelkezésre bocsátásával segítsék az újonnan feltárt maradványok azonosítását.

A mostani feltárások több évtizedes kutatómunka folytatását jelentik. A helyszíneken, a ma már nem létező falvak területén 1992-ben, 2011-ben és 2015-ben végzett korábbi exhumálások során 674 áldozat földi maradványait emelték ki, majd temették újra.

A munkálatokat az IPN, a Wroclawi Orvostudományi Egyetem és a Voliny Antiquities LLC ukrán történeti intézet szakembereiből álló interdiszciplináris csoport végzi. Ukrajna június elején adott engedélyt az exhumálások folytatására.

Andrzej Duda akkori lengyel elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a lucki Szent Péter és Pál Apostolok székesegyházában 2023. július 9-én közösen emlékeztek meg a volhíniai mészárlás 80. évfordulójáról.
Fotó: AFP

A lengyel történészek szerint 1943 és 1945 között az UPA nacionalista alakulatai több mint százezer, többségében civil lengyelt öltek meg a náci megszállás alatt álló Volhíniában és Kelet-Galíciában. A vérengzések csúcspontját az 1943. július 11-i, ún. véres vasárnapi falutámadások jelentették. A gyászos eseményeket a lengyel szejm népirtásnak minősítette, és július 11-ét emléknapnak nyilvánította.

A lengyel megtorló akciók ukrán áldozatainak száma a történészi becslésektől függően eltér. A lengyel IPN 10-12 ezer közé teszi az áldozatok számát, míg ukrán történészek és hivatalos források 15-30 ezerre becsülik. A volhíniai mészárlás máig a lengyel–ukrán kapcsolatok egyik legérzékenyebb, részben feldolgozatlan történelmi és diplomáciai kérdésének számít. (MTI)

Kapcsolódó cikkek