„A közvetlen köztársasági elnökválasztás elkötelezett híve vagyok – csak néhány olyan ország van rajtunk kívül Európában, ahol egy egykamarás parlament államfőt választhat, csak egy, ahol erre egy parlamenti pártnak esélye lehet – remélem, hogy az új alkotmányban majd ez szerepel. De addig is, Baka András kiváló elnökünk lehet, aki segíthet a nemzetnek kibékülni önmagával”

– írja posztjában Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a NER Baka kirúgásával kezdődött, elnökké választásával pedig véget is ér.

A Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökének jelölését szombat délután jelentette be a Tisza-frakció, az államfőt augusztus 11-én, kedden választja meg az országgyűlés. (Az ellenzék szerint Baka alkalmatlan és a Tisza-többség bábja lesz.)

Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, a Fidesz pedig ugyanúgy egy alkotmánymódosítással távolította el 2011-ben, mint ahogy a Tisza leszedte Sulyok Tamást.

A volt kormánypárt szerint a kettő nem ugyanaz, hiszen ott a bírósági rendszer alakult át (a Legfelsőbb Bíróság helyett létrejött a Kúria, amit most a Fideszhez kötődő Varga Zs. András vezet), Sulyok esetében pedig egyszerűen alaptörvénybe írták, hogy a megbízatásának vége.

Ez nem teljesen igaz: Bakát formailag azért váltották le a hivataláról évekkel a mandátuma megszűnése előtt, mert hoztak egy olyan szabályt, ami alapján a 17 éves külföldi bíráskodása – az az Emberi Jogok Európai Bíróságánál – már nem számíthatott bele a kötelezően előírt szakmai tapasztalatba. A valóságban viszont az lehetett vele a baj, hogy kritizálta a bíróságokra vonatkozó új szabályokat.

Baka a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, ami 2016-ban kimondta, hogy egyezménysértő volt az eltávolítása, és megítélt számára akkori árfolyamon számolva 31 millió forintnyi eurót kártérítésként. A testület le is írta, hogy Baka megbízatását nem az átszervezés miatt, hanem azért szüntették meg, mert kritizált egyes jogalkotási lépéseket. Ezzel sérült a véleménynyilvánításhoz való joga. Eltávolítása után a Kúria tanácsvezető bírájaként dolgozott.