Kedden választja meg a parlament Baka Andrást, aki az 1990-es rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik államfője lesz.

Az utóbbi években nem volt politikai életbiztosítás a poszt. 2010 óta egyedül Áder János töltötte ki az ötéves mandátumát, igaz, ő rögtön kétszer is egymás után. Előtte a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál alig két év után lemondott. Az Ádert követő Novák Katalin a kegyelmi ügybe bukott bele, Sulyok Tamás pedig a Tisza Párt tavaszi győzelmébe.

A 2010 utáni köztársasági elnökökben közös volt, hogy a Fidesz már a látszatra sem adott, Orbán Viktor hatalmát mindenben kiszolgáló jelölteket választott a kétharmados fideszes parlament. Novák fideszes pártalelnök, Áder fideszes frakcióvezető, majd ep-képviselő volt megválasztása előtt, Schmitt Pál – saját szavaival – felajánlotta függetlenségét a Fidesznek. A Fidesz Sulyok Tamással sem vállalt kockázatot, egy olyan rendszerben volt az Alkotmánybíróság elnöke, ahol ilyen pozícióba csak politikailag megbízható személyek kerülhettek, és ő ilyen volt.

Sulyok Tamás köztársasági elnökként mindenben úgy cselekedett, hogy Orbán hatalmát szolgálja, ezért nem volt meglepő, amikor Magyar Péter a tiszás választási győzelem éjszakáján távozásra szólította fel Sulyokot. Eltávolítása a NER lebontásának szimbóluma lett. Jogvédők is egyetértettek abban, hogy Sulyok az elnöksége idején többször és súlyosan elmulasztotta alkotmányos kötelezettségeit, elmozdítása indokolható, de a kormánynak jobban meg kellene magyaráznia döntését. Sulyok ügyében a várhatóan utódjául választott Baka András is megszólalt, amikor még nem volt szó arról, hogy köztársasági elnökké választhatják. A döntés szerinte indokolható, mivel Sulyok elmozdítása a foglyul ejtett állam felszabadításának egyik kulcseleme.

Baka András megtalálása nem ment zökkenőmentesen. Magyar Péter azon a napon, amikor Sulyok Tamás aláírta a saját köztársasági-elnökségét megszüntető alkotmánymódosítást, azt mondta: „Nem szivarszobákban szeretnénk a legmegfelelőbb jelöltet megtalálni”, vagyis társadalmi egyeztetést kezdeményezett, a pártokat, a közélet szereplőit, civileket és magánembereket szólított fel jelölésre. Másnap 16 közéleti szereplő Nagy Tímea olimpiai bajnoktól Kapu Tibor űrhajóson át Parti Nagy Lajos íróig Polgár Juditot, a világ legjobb női sakkozóját jelölte. Néhány órával később Magyar Péter bejelentette: másnap megkérdezi a világ legjobb sakkozóját, kész-e elfogadni a jelöltséget.

Magyar Péter villámjátszmájából politikai botrány kerekedett, látszatra sokkal inkább volt ez előre megrendezett színjáték, mint társadalmi egyeztetés végén kiérlelt döntés. Végül maga Polgár lépett vissza a jelöltségtől. A miniszterelnök ezt követően már jóval óvatosabb volt a jelölés-ügyben. Három lehetséges jelölttel posztolt fotót, ezeken Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában látható a Vidéki Prókátor néven ismertté vált Fülöp Botonddal, majd Romsics Ignác történésszel, végül a befutó Baka Andrással.

Baka Andrásnak a Tisza párthoz nincs köze, de pártháttere neki is van, az 1990-es parlamentben az MDF-frakcióban ült. A 2010 előtti köztársasági elnökök közül Göncz Árpád az SZDSZ ügyvivője volt (ő volt Áder mellett a másik, aki duplázott, így 10 évig volt), Mádl Ferenc az Antall-kormány művelődési és közoktatási minisztere, Sólyom László az MDF elnökségi tagjaként vett részt a rendszerváltás menetét megszabó Ellenzéki Kerekasztal és a Nemzeti Kerekasztal munkájában.

Ezzel együtt Göncz, Mádl, Sólyom vagy Baka munkásságára illik az alkotmányból vett passzus: „kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.” Az 1956 után életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélt Göncz Árpád író, műfordító volt, az MTA-tag Mádl Ferenc nemzetközi gazdasági és összehasonlító magánjog neves kutatója, a szintén MTA-tag Sólyom a rendszerváltás utáni Alkotmánybíróság első elnöke volt. Bakának is erős szakmai háttere van, volt az Államigazgatási Főiskola főigazgatója, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, akit pont a Fidesz mozdított el tisztségéből 2011-ben. Elnökké választása így akár jelképként is felfogható, ahogy Karácsony Gergely főpolgármester fogalmazott: „A NER Baka András kirúgásával kezdődött, most Baka András köztársasági elnökké választásával ér véget.”

Baka András lesz a köztársasági elnökök sorában a hatodik jogi végzettségű (Schmitt Pál és Novák Katalin a két kakukktojás, az utóbbi jogi képzést végzett, ami nem egyenlő a jogász végzettséggel), Göncz Árpád és Schmitt Pál után a harmadik budapesti születésű, és a hetedik férfi.

Ilyen idősen – 73 évesen – első ciklusára megválasztott köztársasági elnöke még nem volt az országnak. Az eddigi csúcstartó a 69 évesen megválasztott Mádl Ferenc.

Baka megbízatása, ilyen se volt még, az új alkotmány megszületéséig, de legfeljebb öt évig szól. Baka vélhetően az utolsó, Országgyűlés által választott köztársasági elnök. A várhatóan két év múlva életbe lépő új alkotmány nagy valószínűséggel már közvetlen elnökválasztásról rendelkezik.