A kormánynak ezen a héten kellene megneveznie a Fidesz alatt baráti alapítványokba kiszervezett egyetemek új kuratóriumi tagjait, és a modellváltó egyetemeknél feszült várakozásokkal várják a névsort. A kinevezettek listája azt is eldöntheti, hogy mennyire lesz esély valódi rendszerváltásra a felsőoktatásban.
A kuratóriumi és felügyelőbizottsági helyekre ugyan pályázatokat írtak ki, és a végső döntés a kormányé, a pályázatok rangsorolását azokra az egyetemi szenátusokra bízta a minisztérium, amelyek az elmúlt években asszisztáltak a kekvásításhoz, és utána is gyakran kiszolgálták az előző kormány igényeit.
Ennek megfelelően a kekvás egyetemi vezetések a legtöbb intézményben most is tettek róla, hogy az általuk uralt szenátus a rektornak lojális jelölteket javasoljon az oktatási minisztériumnak, az oktatóknak ebbe nem sok beleszólásuk volt.
Sokan ezért attól tartanak, hogy ha a kormány nem írja felül a szenátusok által megszavazott listákat, akkor új formában és nevekkel, de a lényeget tekintve az eddigi, kekvás korszak folytatódik.
A kormány részben saját magát hozta nehéz helyzetbe azzal, hogy a NER-ben leuralt szenátusok kezébe adta a döntést, hogy ők tegyenek javaslatot az új kuratóriumokra. Ennek az egyetemi közegben leginkább csak „lex Merkelynek” nevezett, júniusban hozott miniszteri rendelet ágyazott meg.
Merkely a Semmelweis Egyetem (SE) rektora, egyben a Magyar Rektori Konferencia elnöke, aki általános vélemény szerint kiemelkedően jó politikai kapcsolatokat épített ki a NER éveiben – elsősorban korábbi rektorhelyettesén, az orvosegyetemről az Orbán-kormányba igazoló Hankó „NKA” Balázson keresztül. Merkelynek volt a legnagyobb hatása arra, hogy most az eddigi egyetemi vezetések kulcsszerepet játszhatnak az „átalakításban” – vagyis a kekvásított egyetemek gyakran politikaközeli vezetői maguk formálhatják a folyamatot.
Ezekről a terveiről a Semmelweis rektora nekünk is beszélt még májusban, a Tisza-kormány pedig nem sokkal később Merkelyék javaslatával összhangban valóban úgy döntött, hogy a modellváltó egyetemek még egy évig lényegében a Fidesz által létrehozott rendszerben működnek tovább: bár a kuratóriumokat gyorsan lecserélik, azt csak később fogják eldönteni, hogy mi lesz hosszabb távon az intézmények formája.
Erre az átmeneti időre, nem egészen egy évre új kuratóriumok és felügyelőbizottságok kerülnek az egyetemeket fenntartó alapítványok élére, és egyáltalán nem mindegy, hogy ezekben kik fognak ülni. A felálló kuratóriumoknak ugyan az egyetemek megújulását kell előkészíteniük, de közben hosszú távon is hat majd a működésük. Nekik kell például átvilágítaniuk az eddigi alapítványi működést, de bőven részt vesznek az új szabályok kialakításában is, ami alapján ősszel megválasztják majd például az új szenátusokat (ezek az egyetemek legfőbb döntéshozó szervei), és több helyen az új rektorokat is.
Mint a Corvinus belső konfliktusai kapcsán részletesebben is bemutattuk, az, hogy a kekvás korszakban felállított szenátusok tehetnek javaslatot arra, hogy kik vezessék az egyetemi átalakulást,
kicsit olyan, mintha április 12. után Magyar Péter Rogánt, Mészárost, Szijjártót és Lázárt kérte volna fel, hogy egy titkosított eljárásban javaslatot tegyenek arra, hogy kik vezessék az országot a következő négy évben.
A szenátusok ugyanis az elmúlt években szinte az összes modellváltott egyetemen a rektor által leuralt testületekké váltak. A tagok nagy részét már nem az oktatók választják, hanem az egyetem vezetői közül kerülnek ki, akik közül sokan személyesen is közvetlen függelmi viszonyban vannak a rektortól - ahogy a rektor pedig a Fidesz-kormány által felállított kuratóriumoktól. Ha a szenátusban ez a szinte mindenhol meghatározó „rektori blokk” együtt szavaz, akkor a szűk egyetemi vezetés lényegében minden kérdésben képes átvinni az akaratát – most például azt is, hogy ők kiket szeretnének „a megújulás jegyében” ideiglenesen maguk fölé tenni.
Az egyetemi szenátusok augusztus elején zárt üléseken szavaztak arról, hogy ők a pályázók közül kiket látnának szívesen a hamarosan felálló új kuratóriumokban. A Semmelweis Egyetemen (SE) különösen látványos volt, hogy milyen könnyen született a rektori vezetés számára kedvező eredmény.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Az oktatók borítanák a rendszert, de a kekvás egyetemek kaptak egy év fórt a kormánytól, és ezalatt a régi vezetésük megpróbálja még bebiztosítani magát. A Corvinuson Hernádi Zsolt jelöltje is aktív még.
A felsőoktatásért felelős miniszter járta ki, hogy az állam helyett a Semmelweis Egyetem vegye át a gödöllői szakrendelőt. A javaslatot minden fél támogatta, az egyetem 400 milliót különített el a teljes projektre. Hankó Balázs azóta ezzel is kampányol.
Hankó Balázs remek gyógyszerész, csak az a baj, hogy megkapta a kultúrát, amihez nem ért - mondta a 444-nek a Semmelweis rektora saját korábbi helyetteséről. Szerinte az egyetemi kuratóriumok túlpolitizáltak és túlterjeszkedtek, ő az osztrák modellre térne át.
Szabó Lajos György olyan népszerűtlen volt, hogy most külön kéri, leköszönésekor a kollégái „mellőzzék a személyeskedő és sértő megjegyzéseiket”.