Közel negyven halottja van a Kijev melletti pénteki orosz dróntámadásnak

külföld

Harminchétre emelkedett a halálos áldozatok száma az ukrajnai Bucsa térségében, Kijevtől nem messze, ahol robbanássorozatot és hatalmas tűzvészt okozott egy péntek esti orosz dróntámadás – közölte Timur Tkacsenko, a kijevi katonai közigazgatás vezetője.

Az első jelentések még 27 halottról szóltak. Tkacsenko szerint az áldozatok száma tovább nőhet. A halottak között van Dmitrivka falu polgármestere is. Az ukrán hatóságok jelentése szerint pénteken este, helyi idő szerint 8 óra körül Mila faluban drón talált el egy raktárat, ahol lőszert és robbanószereket tároltak. Az első nagy robbanást detonációk sorozata követte és tűzvész, amely átterjedt sok lakóházra és több közintézményre.

Sajtóértesülések szerint a támadás egy lőszerraktárt ért, ezt az információt azonban a jelentések nem részletezték. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint a támadásban lakóépületek mellett, egy idősek és fogyatékkal élők otthona is megrongálódott.

Fotó: VOLODYMYR TARASOV/NurPhoto via AFP

Az ukrán ügyészség vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a helyszínen jogszerűen tároltak-e robbanóanyagokat, és az érintett vállalat rendelkezett-e valamennyi szükséges engedéllyel. Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök közölte, hogy a hatóságoknak azt is vizsgálniuk kell, miért nem vonták le a megfelelő következtetéseket egy júliusi, Kijev közelében, Visnevében történt halálos incidensből. Akkor egy állami vállalat a lakóépületek közelsége ellenére nem tartotta be a robbanóanyagok tárolására vonatkozó előírásokat - mondta.

Pénteken Odessza területén egy ember meghalt, három megsebesült egy orosz támadásban. Ukrán dróntámadásokban Belgorod területén három, Szevasztopolban egy ember halt meg, a Rosztovi területen pedig legalább heten megsebesültek. Rosztov-na-Donuban két lakóház is megrongálódott, két gyereket kórházba vittek, egyikük súlyos állapotban van.

A két fél az elmúlt hónapokban fokozta a nagy hatótávolságú eszközökkel végrehajtott támadásokat. A csapások egyre gyakrabban érintenek polgári és gazdasági infrastruktúrát, köztük raktárakat, valamint olaj- és kikötői létesítményeket. (MTI)