Két héttel a tervezett határidő előtt elkészül a paksi fenékküszöb első üteme: szombatra a kőszórás a Duna teljes szélességében összeér – jelentette be a Facebookon Magyar Péter miniszterelnök. A munkálatok augusztus 12-i kezdete óta 43 ezer köbméter követ építettek be.

A Paks és Dunaszentbenedek között készülő fenékküszöb a Duna folyására merőleges, aszimmetrikus kőszórás, amelynek célja, hogy extrém kisvíznél fél-egy méterrel megemelje a vízszintet a Paksi Atomerőmű hidegvízcsatornájánál. Az első ütemet eredetileg 30 nap alatt tervezték elkészíteni. A teljes beruházás költségét bruttó 6,165 milliárd forintra, a beépítendő kő mennyiségét 145 ezer köbméterre becsülték. A küszöb a hideg- és melegvízcsatorna torkolata közötti szakaszon épül, a paksi oldalon pedig később egy alacsonyabb, hajózható nyílást alakítanának ki.

Ahogy arról a 444-en korábban írtunk, a műtárgy az alacsony vízállás problémáját enyhítheti, így a mostanihoz hasonló helyzetben az erőmű szivattyúi továbbra is megfelelő mennyiségű hűtővizet vehetnek ki a Dunából. A másik fő problémát, a folyó magas hőmérsékletét viszont nem oldja meg: ha a Duna vize 27–28 fokosra melegszik, a visszaengedett hűtővíz miatt továbbra is szükség lehet az erőmű teljesítményének csökkentésére. Tartós megoldást erre a hűtési rendszer komolyabb átépítése, például hűtőtornyok alkalmazása jelenthetne.

A fenékküszöbnek ökológiai és medermorfológiai következményei is lehetnek. Fölötte lassulhat az áramlás és fokozódhat az üledék lerakódása, alatta viszont gyorsulhat a víz és erősödhet a meder bevágódása, ezért a második ütemben nagy mennyiségű kővel erősítik meg a küszöb alatti mederszakaszt. A műtárgy a hajózást is érinti majd. A beavatkozás ugyanakkor nem oldja meg a Duna alacsony vízhozamának és felmelegedésének alapvető problémáit.

Magyar korábban azt mondta, más műszaki lehetőségeket is megvizsgáltak, de például a hűtővízcsatorna lezárását nukleáris biztonsági okokból elvetették. Állítása szerint a megoldást a vízügyi, energetikai, védelmi és nukleáris szakemberek, valamint az érintett hatóságok is támogatják. A döntést gazdasági érvekkel is indokolta: a Paksi Atomerőmű teljes kiesése havonta legalább 50 milliárd forintos terhet jelentene a költségvetésnek, emellett az áramellátást és a magyar vállalatokat is nehéz helyzetbe hozná.

A miniszterelnök szerint az idei rekordalacsony vízállásra már nem lehet egyszeri szélsőségként tekinteni. A paksi vízmérce 125 éves adatsora alapján a Duna nyári vízszintje hosszabb ideje csökken, és ez a folyamat 2010 óta felgyorsult. „Egy egész ország tanulta meg, hogy Pakson néha centimétereken, sőt millimétereken múlik hazánk energiabiztonsága” – fogalmazott.