Magyarországon nem vették nyilvántartásba, hogy Moys Zoltánt egy müncheni bíróság kétezer euró pénzbüntetésre ítélte, miután karlendített 2021 júniusában egy Magyarország-Németország Eb-meccsen, mert a náci karlendítés a magyar büntető törvénykönyv szerint nem számít bűncselekménynek. A Moys Zoltánnal szembeni ítéletről először a 444 írt.

Moyst jelöli a Mi Hazánk az újonnan felálló Független Közmédia Testületbe (FKT) jelölt. Az FKT az a testület, amely a közmédia tulajdonosi jogait gyakorolja és felügyeli. Elvileg kilenc tagja lesz: hármat a kormánypárt, hármat az ellenzék, hármat civil szervezetek jelölhetnek.

A 444 birtokába került végzés szerint a Fővárosi Törvényszék 2024-ben megállapította, hogy az ítélet nem kerülhet bele a magyar nyilvántartásba. A végzés 2025. január 30. napján vált jogerőssé.

A dokumentum eredetiségéről meggyőződtünk.

Az úgynevezett megfeleltetési eljárást az általunk látott dokumentum alapján a Belügyminisztérium Bűnügyi Nyilvántartó Hatósága kezdeményezte a bűnügyi nyilvántartásról szóló törvény alapján. Hogy miért évekkel a müncheni bíróság 2021-es ítélete után, az nem világos, kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak.

A magyar bíróság szerint a megfeleltetés, vagyis a külföldön hozott bírósági ítélet nyilvántartásba vétele Magyarországon alapfeltétele, a kettős büntethetőség nem teljesül. A magyar büntető törvénykönyv vonatkozó paragrafusa ugyanis így szól:

„Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon

a) terjeszt,

b) nagy nyilvánosság előtt használ, vagy

c) közszemlére tesz,

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.”

A felsorolásban tehát nincsen benne a karlendítés, márpedig a müncheni bíróság emiatt a konkrét magatartás miatt ítélte el Moys Zoltánt. A karlendítés viszont Magyarországon önmagában nem minősül bűncselekménynek.

Ennek megfelelően a törvényszék kimondta, hogy a német ítélet Magyarországon nem vehető figyelembe és nem feleltethető meg magyar büntetőítéletnek, ezért nem kerül be a magyar bűnügyi nyilvántartásba.

A müncheni bíróság ítélete szerint, mely szintén a 444 birtokában van, Moys „20 óra 55 perckor enyhén ittas állapotban a magyar szurkolók szurkolói blokkjában tartózkodott az Allianz aréna 13 I-es blokkjában, Werner-Heisenberg-Allee 25 München címen. Ott a jobb karját legalább egyszer úgynevezett Hitler-üdvözlésre kinyújtotta úgy, hogy azt más személyek észrevehették, ahogyan ezt jóváhagyóan elfogadta. Tudta azt, hogy ez a nemzetiszocialista zsarnokság egy üdvözlési formája”.

„Az ilyen üdvözlési forma bármilyen módon történő használata, a használó részéről mindenféle nemzetiszocialista szándék nélkül, – amint azt ő is tudta – nyilvánosan tilos, hogy Németországban elkerüljük az ilyen alkotmányellenes törekvések újjáélesztésének minden látszatát”

– írja a bíróság.

Moys a Kitörés emléktúra egyik szervezője, és a cége gyártotta azt a 2013-as műsort is, amely Adolf Hitler születésnapjáról többek között ilyen mondatokkal emlékezett meg: „Rövid idő alatt talpra állította a tönkretett, nyomorba döntött Németországot, ahol példátlan gazdasági, társadalmi, erkölcsi, kulturális fellendülés vette kezdetét (...) A történelem talán legismertebb politikusának emléke azóta is a győztes nagyhatalmak politikai boszorkányüldözésének első számú célpontja”.

A Mi Hazánk a Moys karlendítős ügyéről szóló cikkünk után kiadott közleményében azt írja, nem tudtak előzetesen az ügyről, Moys maga pedig a párton keresztül azt üzente, koncepciós eljárásnak tartja a történteket, és „eleve abszurd és logikátlan feltételezés, hogy egy német–magyar meccsen magyar szurkolóként német köszöntési formát használjon”. Arról nem ír a közlemény, hogy továbbra is Moyst jelölik-e a testületbe.