Az MNB alapítványi botrányával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottság úgy döntött, hogy Bánki Erik és Kósa Lajos volt fideszes képviselők lesznek az elsők, akiket meghallgatnak majd. A testület csütörtöki döntésén ezt azzal indokolták, hogy

• Bánki Erik volt a parlamenti gazdasági bizottsága elnökeként az „elvesztette közvagyon jellegét” törvény kezdeményezője (ez mondta ki, hogy az MNB alapítványaiba szervezett több száz milliárd forintnyi vagyon nem közvagyon, amit aztán az Alkotmánybíróság felülbírált),
• míg Kósa Lajos az akkori kormánypárti Fidesz-KDNP frakció vezetőjeként egyrészt felelős azért, hogy ezt a törvényt az akkor kétharmados parlamenti többség elfogadta, illetve Bánki mellé kiállva az évezred magyarázatát adta arról, miért kell 266 milliárdot kivenni az adófizetők zsebéből.

A vizsgálóbizottság KDNP-s tagja, Hargitai János azt állította, hogy Bánki csak epizódszereplő volt a történetben, ezért nem logikus vele kezdeni a meghallgatást. Érvelése szerint ugyanis nem a Bánki-féle, hanem egy másik jegybanktörvény-módosítás tette lehetővé, hogy az MNB gazdasági társaságokat és alapítványokat hozzon létre (a bizottsági másik exkormánypárti tagja, az első ülést szétobstruáló fideszes Tuzson Bence ma nem jött el). Ez azért figyelemreméltó, mert a jegybanktörvénybe már annak 2013-as elfogadásakor belekerült, hogy az MNB „többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot alapíthat vagy alapítványt hozhat létre”.

Hargitai azonban hiába beszélt többször is arról, hogy ha másvalakinek a meghallgatásával kellene kezdeni annak kivizsgálását: miért és milyen célból, kinek a kezdeményezésére tették lehetővé jogilag az MNB-s alapítványi közvagyon-eltüntetést, nevet nem mondott. Csőszi Attila bizottsági elnök nógatására, hogy mondjon, hiszen ezért vannak itt, végül ezt a választ adta:

„Az én gondolataimból, aki ismer, tudja, hogy kire gondolok”

(A bizottsági ülés után újságírói kérdésre is hasonlóan rejtélyeskedően válaszolt: „ugyanaz a név van az én fejemben az első helyen, mint az önében”.)

Erre Csőszi megkérte, hogy ne barkóbázzon, illetve megkérdezte, miért érzi magát kínosan attól, hogy kimondjon egy nevet, mire Hargitai, aki megismételte a bizottsági alakuló ülésén tett kijelentését, miszerint a jegybanktörvény Bánki által kezdeményezett módosítása „üzemi baleset” volt, csak ennyit reagált: „Én azt várom Öntől hogy elnökként viselkedjen.”

Az ülésen Apáti István (Mi Hazánk) felvetette, hogy az MNB felügyelőbizottságának valamennyi tagját meg kellene hallgatni, akik az érintett időszakban fb-tagok voltak, ám konkrét nevek nem hangoztak el, így erről nem döntöttek a képviselők. Szintén Apáti azt is megkérdezte, hogy az első ülésen, amin nem vett részt, felmerült-e a volt miniszterelnök meghallgatása valamelyik körben. Erre a tiszás Weigand István annyit felelt, hogy bár a múlt ülésen nem hangzott el Orbán Viktor neve, senkit nem zárnak ki, erről majd a rendelkezésre álló infók alapján döntenek.

A testület jövő csütörtökön ülésezik újra. Hogy már akkorra be is tudják-e hívni a két volt fideszest, az nem derült ki, de az ülés után képviselőkkel beszélgetve ez nem tűnik valószínűnek.

A vizsgálóbizottság arról is döntött, hogy az ügyről szeptember 18-i határidővel adatokat kérnek be az MNB-től és a kecskeméti egyetemet működtető Neumann János Egyetemért Alapítványtól. Mindkét javaslatot egyhangúlag, 5 igen szavazattal fogadták el.