Történt a múlt héten, hogy Magyar Péter részt vett az ELTE tanévnyitóján, amikor egyszer az egyetemi szakszervezet vezetője, Gregor Anikó átadott neki néhány papírost. Ezekből kiderült, hogy az ország legnépszerűbb, állami fenntartásban maradt egyetemén lényegesen rosszabbul keresnek a dolgozók, mint azon egyetemek dolgozói, amelyeket az állam közérdekű vagyonkezelői alapítványba pakolt, azaz kekvásított az utóbbi években.

A hírről szóló Facebook-posztok alatti kommentekben tömegesen védték meg az érdekérvényesítési kísérlet áldozatául esett miniszterelnököt:

• „Gyanútlanul elmegy a miniszterelnök egy tanévnyitót tartani, aztán rögtön a kezébe nyomják, hogy ide a lovét, pénzt de sokat...szerintem ez nem vicces, hanem pofátlanság!”
• „Orbántól miért nem kértek?”
• „CSAK NYUGODTAN legyen elutasító -ezekkel a béremelésekkel az egyetemi dolgozók is beletartoznak, Ők eddig NAGYON CSENDBEN ÉS SUMÁK MÓDBAN Orbánt támogatták, és várták a gesztenyekaparókat. Miniszterelnök LEGYÉL KONZEKVENS, a »KISEMBEREK« EMELTEK FEL-ők HATVÁNYOZOTTAN NÉLKÜLÖZTEK EDDIG-most nekik kell némileg jobban élni.”
• „Az alapítványiakat igazítsák lejjebb talán.”

A szakszervezeti akció feletti értetlenkedés odáig fajult, hogy végül a Tisza Párt Facebook-oldalának kellett jeleznie a felháborodottaknak, hogy „így néz ki, amikor a politika találkozik a valósággal: valaki odalép, és elmondja, mi a baj. A többi rajtunk múlik.”

A posztban ugyanakkor sietnek tisztázni, hogy a papíros nem petíció és nem is tiltakozás (hogy ezekkel mi a gond, az nem derül ki), hanem „egy tájékoztató arról, hogy az állami egyetemeken lényegesen kevesebbet keresnek, mint az alapítványiakban - ugyanazért a munkáért.”

A poszt azzal kezdődik, hogy „valaki” odalépett Magyar Péterhez, miközben ez a valaki névvel is rendelkezik, az FDSZ-ELTE elnökeként évek óta foglalkozik az ELTE-s oktatókat ért igazságtalanságokkal, részt vett tüntetések szervezésében, Gregor Anikónak hívják, meg is kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy kisebb botrányt váltott ki a találkozó.

Megérti a felháborodást

A szakszervezeti vezető Magyar Péter ELTE-évnyitón elmondott beszédét partnerinek, nyitottnak és együttműködésre késznek nevezte, elmondása szerint az esemény után lépett oda hozzá, két szelfi között alig fél percben sikerült beszélniük. „Nyitottan, érdeklődve, és megítélésem szerint éles figyelemmel követte végig a beszámolómat.”

„Amikor jeleztem a mondandóm végén, hogy 2026-ra vonatkozóan egy 30 százalékos általános bérkorrekció az állami felsőoktatási intézményekben – az ELTE mellett a Zeneakadémián, a Képzőművészeti Egyetemen, illetve a bajai Eötvös József Főiskolán – körülbelül 15-18 milliárd forintba kerülne a költségvetésben, akkor az első mondata az volt, hogy hát Kármán András a pénzügyminiszter” – mesélte Gregor.

„Értem én, hogy Kármán Andrásnál van a kasszakulcs, de talán ennél kicsit szélesebb körben mozognak a döntéshozók.”

„A napokban többen is megpróbálták mérsékelni a hírposztok alatt megjelenő negatív véleményeket. Lehet, hogy én edződtem túlságosan durva terepen az elmúlt években, én nem érzem ezeket a kommenteket durvának. Teljesen megértem azt, hogy különböző dolgozói csoportok a társadalom különböző részén nem érzik helyesnek, hogy pont az ELTE dolgozóinak a helyzetét kellene rendezni az első körben” – mondta Gregor, aki szerint nekik és a sajtónak is nagy felelőssége van abban, hogy megvilágítsák a társadalomnak, miért fontos, közös érdek az ELTE-s és más állami dolgozóknak a bérrendezése.

„Az ELTE olyan állami szektoroknak és alrendszereknek képez dolgozókat, képzett munkaerőt, ahol már most is kevesen vannak. Pedagógusokat, gyógypedagógusokat, szociális munkásokat képzünk, a közigazgatásba jogászokat, satöbbi” – mondta, hozzátéve, hogy

„azért fontos ez, mert az össztársadalmat szolgáljuk a munkánkkal.”

Az általa átadott papíron is olyan adatok vannak, amik a helyzet súlyosságát érzékeltetik. „Ma, aki a szakoktatásban elkezdi a munkáját, az bruttó 778 ezer forintos kezdőbérrel számolhat, miközben nálunk egy sokszor MTA doktori fokozattal rendelkező, 30-40 éve a pályán lévő professzor, amire garantált bére van, az bruttó 770 ezer forint. Tehát a szakoktató, pályakezdő kolléga bruttó 8 ezer forinttal többel kezdi, mint mondjuk egy professzor” – foglalta össze röviden Gregor, de akit bővebben érdekel az ELTE-s és állami egyetemek bérhelyzete, annak a Qubit cikkét ajánljuk.

Gregor még hozzátette: „Amit hangsúlyoznék, hogy nem a szakoktatásban, nem a közoktatásban dolgozóknak vagy az alapítványi kollégáknak a bére sok, hanem a miénk kevés”. Szerinte jó volna, ha egyelően keresnének a korábban alapítványi fenntartásban lévő iskolákkal, és akkor a jövőben együtt tudnának küzdeni a magasabb bérekért.

A kormány észleli a bajt, de egyelőre nem látni, mit akar

Gregor úgy látja, a kormány tud a problémáról, egyelőre azonban nem világos, hogy hogyan kívánják kezelni. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter „a meghallgatásán említette az ELTE bérhelyzetét is, tudjuk tehát, hogy van erről tudás, de az ő nyilvánosságbeli tevékenységének jelentős része inkább a közoktatással foglalkozik”. Emellett pozitív fejleménynek értékelik, hogy a felsőoktatás egy minisztériumba került a közoktatás mellé, a szakpolitikában viszont egyelőre nem látják ezt a kohéziót.

„Nagyon szimbolikus volt az is, amikor a nyár elején Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár meghívására a legfontosabb szakszervezeti képviselők és az oktatás terepén is aktív civil szervezetek egy asztalhoz tudtak ülni” – meséli Gregor, aki szerint ugyan az akkor indult párbeszéd azóta „kicsit befagyott”, de „ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy még nem állt fel az a minisztériumi apparátus”.

Emellett említi, hogy augusztusban a minisztérium szervezett különböző munkacsoport-megbeszéléseket, ide azonban sorsolással kerültek be a résztvevők. Szerinte ez egy érdekes koncepció, ami ugyan demokratizálja a hozzáférést, ugyanakkor a szakszervezeteknél „nagyon komoly tudás halmozódott fel”, ők folyamatában képesek átlátni „az elmúlt évtizedek felsőoktatási politikájának alakulását”.

Kinyíltak a zárt ajtók

Gregor összességében örült annak, hogy „nyitott ajtókkal várt minket a minisztérium, tehát nem kellett nekünk döngetni az ajtót, mint annak idején Hankó Balázs idejében”. Korábban valóban nehezebb dolguk volt, és hiába írják kommentelők százai, hogy az Orbán-kormánynál bezzeg nem házaltak, 2023-2024-ben több demonstrációt is tartottak az állami fenntartásban maradt egyetemek, ezek egy részét épp Gregor által vezetett FDSZ-ELTE.

„Akkor a bérhelyzet miatt tiltakoztunk, 1500 ELTE-s, több száz BME-s, Zeneakadémiás és Képzőművészetis (MKE) dolgozó jelezte, hogy tarthatatlan például ez a bérhelyzet. Ezt az akkori a felsőoktatásért felelős államtitkárnak, Hankó Balázsnak juttattuk el és el is indult egy tárgyalássorozat azzal kapcsolatban, hogy mit lehet tenni. Ez a név ma már eléggé beszédes azért a nyilvánosságban” – mesélte Gregor a volt miniszter NKA-botrányban való érintettségre utalva.

„Azért itt évről évre minimális kiigazítások történtek, de ezt úgy kell elképzelni, mint a lélegeztetőgépen az oxigén zsinórt, hogy ráléptek, és amikor már nagyon feszült volt a helyzet, akkor egy picit megemelték a talpukat.”

A találkozóról kérdéseket küldtünk a Miniszterelnökségnek, amint válaszolnak, cikkünket frissítjük, vagy új cikkel jelentkezünk.

Túlélni a kekvákat

A Fidesz-kormányok alatt az ELTE-t nem egy csapás érte, forrásmegvonások, leépítések is voltak már a 2010-es évek elején, 2020-ban pedig megindult az egyetemek közérdekű vagyonkezelői alapítványokba (kekva) szervezése. Ezekben az alapítványokban sokszor politikusok, vagy a pártelithez közeli szereplők ültek, amit később már az Európai Unió is kifogásolt.

Az egyetemek elvileg maguk kérvényezhették az alapítványi modellre való átállást, valójában sokszor kényszer hatására történt mindez, ahogy az a Színház és Filmművészeti Egyetem példája mutatta. 2021 januárjában az is kiderült, a felsőoktatásért akkoriban felelős Palkovics László innovációs miniszter behívta három vidéki egyetem rektorát, és közölte velük, hogy az egyetemeik kérvényezni fogják az átállást.

Az ELTE nem állt át, többen ennek tudták be, hogy az állam figyelmen kívül hagyja a dolgozók helyzetét, az egyetem szakszervezetének számítása alapján lényegesen alacsonyabb fizetéseket kapnak az ott dolgozók, mint az alapítványok alkalmazottjai. Ehhez jön, hogy az oktatási szektorok más területein jobban emelkedtek a bérek, miközben sokszor épp az ELTE az, ami munkaerőt biztosít ezeknek a területeknek.

Mint azt Gregor is mondta, Lannert Judit miniszter már a meghallgatásán említette az ELTE bérproblémáit. Azt viszont többen csalódottan fogadták, hogy Magyar Péter évnyitón elmondott beszédében még csak nem is utalt béremelésre.

A Tisza-kormány emellett az alapítványi modell eltörlését ígérte az uniós források feloldásáról szóló megállapodás részeként. Eszerint a kekvás egyetemek 2027 augusztus végével megszűnnek. Hogy a fizetésekkel mi lesz, azt egyelőre még nem tudjuk.