Hankó Balázs majdnem megúszta. Mindössze két évet töltött kulturális és innovációs miniszteri pozícióban, és ugyan kisebb-nagyobb botrányok, kínos megszólalások és nyilvánvalóan tarthatatlan politikai döntések kötődtek a nevéhez, a széles közvélemény alig ismerte a nevét.
Aztán a választás után kiderült, hogy a kampányidőszakhoz közeledve az NKA-hoz tartozó Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma több mint 17 milliárd forintot szórt ki, sok esetben Fidesz-közeli szereplőknek, kormányközeli celebeknek és egyesületeknek.
A szakmabeliek nyilatkozatai alapján a kiosztott összeg magasabb, mint amennyit az NKA normál esetben egész évben elkölt támogatásokra. A botrány kirobbanásáig titkolt, 17 milliárdos keretből tízmilliós támogatások mentek fideszes képviselők választások előtti vurstlijaira, fideszes rendezvényeken rendszeren fellépő celebeket is milliókkal támogattak, és több százmillió forintot kaptak frissen alakult cégek.
Többek szerint Hankó Balázsnak az NKA elnökeként ezekhez a döntéseknek is köze volt – erre utalgatott a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő (NKTK) főigazgatója is –, ráadásul kulturális miniszterként az NKA-n belül rendelkezésére állt egy több mint 3 milliárdos keret, amiből Orbán Ráhel álomprojektjére is futotta 300 millió forint támogatás.
A botrány miatt már lemondott Bús Balázs, az NKA alelnöke, illetve az NKA bizottságának több tagja, Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is. Több bizottsági tag azt állítja: nem azt a beszámolót látták és fogadták el, ami később nyilvánosságra került, hanem egy jóval szűkebb, eltérő tartalmú dokumentumot. Emiatt most belső vizsgálatot sürgetnek, Hankó pedig megígérte, hogy a pályázaton nyert szereplőktől időközi beszámolót kér az NKA, ami az átadás-átvétel részét képezi majd – az NKTK főigazgatója szerint ez nem sokat segít, ráadásul a 444 birtokába jutott pályázati anyagok komolysága erősen megkérdőjelezhető.
Hankót a Tisza szólította fel azonnali lemondásra, még a kormányváltás előtt.
De hogy került egyáltalán miniszteri pozícióba Hankó, aki a Csinibabát nevezte meg kedvenc filmjeként? Hát semmiképp sem a kulturális háttere miatt. Mint gyógyszerész 2005-ben szerzett PhD-fokozatot a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Gyógyszerésztudományi Karán, rövidesen pedig rektorhelyettesi pozícióig jutott. Kormányzati munkát 2010-ben végzett először: minisztériumoknak adott tanácsokat gyógyszerészeti kérdésekben, 2017-ben pedig már miniszteri biztosként felelt az egészségügyi képzések fejlesztéséért.
2020-ban került először konfliktusos helyzetbe, amikor már államtitkárként felelt a felsőoktatásért – az ő feladata volt Brüsszelt ütni az Erasmusból kitiltott modellváltó egyetemek ügyében, de neki kellett megmagyaráznia azt is, hogy miért nem rossz az egyetemi dolgozók fizetése.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Nagyon erős beszédet mondott a kultúráért és innovációért felelős miniszter a BME tanévnyitóján. Szerinte a magyar felsőoktatás most második aranykorát éli.
A Telex megszerezte azt a dokumentumot, ami feltehetően a tagok elé került, és ebben csak a Márai- és a Jókai-program szerepel.
A MOME volt az első modellváltó, a Fidesz-közeli Böszörményi-Nagy most bedobta a törülközőt.
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint igenis a tartalomra és nem pofára adták a pénzt.
A vasárnapi Don Giovanni-előadás és Máté-passió hangverseny már zenekari és énekkari részvétellel megy.
A Kulturális és Innovációs Minisztérium elé vonultak, hogy a pénzükről tárgyaljanak. Hankó Balázs most már tisztábban látja, hogy mennyit keresnek az oktatók, és egyetértett abban, hogy bérfejlesztésre van szükség.
A hírek szerint a bírálóbizottság másokat javasolt, de Csák János miniszter döntött.
A HÖK szerint az egyetem vezetősége, illetve a fenntartó alapítvány kuratóriuma alkalmatlan az intézmény egységének kifejezésére, és a szellemi örökség gondozására.
A hallgatók kérdeznek, a miniszter válaszol. Ösztöndíjak, a Pride és az Erasmus is szóba került Debrecenben. A fiatalok mintha még nem jöttek volna le a gépről.
„A múlt büszkesége, a jelen szégyene”: évek óta kész tervek vannak, az állam mégsem indítja el a felújítást, aminek a költsége közben a sokszorosára nőtt. A dolgozók az épület előtt demonstrálták, hogy nem lehet tovább várni.
Hankó nyíltan üzenetértékű látogatása nem az idegenszívűeknek szánt üzenet, hanem a saját tábornak szól. Nekik üzeni, hogy elég legyen a művészi értékről meg hasonlókról való nyivákolásból. Meg a szakmázásból. A megalázott rendszerhű művészek ezt a kioktatást egy kultuszminiszternek kinevezett gyógyszerésztől kapják meg.
Szerinte inkább a Mezőgazdasági Múzeum Gödöllőre költöztetését kellett volna jobban támogatni, de mintha már ő sem hinne igazán a projekt befejezésében.
A Szépművészeti igazgatója szerint az NKA vezető testülete nem tudott arról, hogy a speciális kollégium milyen célokra és kiknek szórt ki titokban hatalmas összegeket a választási kampány idején.
„Brüsszeli diktátumokra” válasz: Pannónia program.
Hankó és Nagy találta ki, hogy osszák szét az NKA felhalmozódott tartalékát, Nagy hagyta ezt jóvá, Hankó személyesen kérte, hogy a pályázatok eredményét megtalálhatatlan módon tegyék ki a honlapra. Legalábbis ezt állítja az NKTK főigazgatója, aki maga is érintett az ügyben.
Rózsa Dávid korábban Demeter strómanjának számított, ám amikor meg akarta védeni az intézményét, óriási ordibálás lett belőle. Szétzüllesztett kulturális intézményrendszer és NER-en belüli konfliktusok a háttérben.
Miután Hankó Balázs magasan képzett gyógyszerész, a leendő egészségügyi miniszter szerint el a legfájóbb kontraszt az NKA-botrányban.
Bukovári van.
Elakadtak a tárgyalások az Erasmus és a Horizon Europe jövőjéről a magyar kormány és az Európai Bizottság közt.
Miután a díjat kiosztó bizottság lemondott a szakmaiatlan díjazás miatt, Hankó Balázs meglátogatta a giccsfestőt.
A leköszönő kulturális miniszter saját hatáskörben ítélte meg a támogatást. Ezekről senki mással nem kell egyeztetnie, vagy azt jóváhagyatnia.
Attól még, hogy a modellváltó egyetemek elveszítik közintézmény jellegüket, nagyon is közügy, hogy mi történik velük. Öt egyetem aktuális helyzetét összegezzük: ezek közül három még nem váltott modellt, egy most fog, egy pedig jól demonstrálja, hogy mi az alapítványi rendszer rákfenéje.
A NER színházi főembere bővebben nem kommentálta a történteket.
A Nemzeti Kulturális Alap egyik támogatáskezelője osztotta a pénzt. A listáról Molnár Áron osztott meg részleteket.
Az NKA annyi pénzt osztott szét az összes független társulat között, amennyit az MTVA sminkelésre és fodrászra költ. Miután a szakmai kurátorok döntöttek a támogatásokról, a miniszternek gondja volt rá, hogy a neki nem tetsző társulatok még fillérekhez se jussanak.
Működésképtelenség határán a közgyűjtemény, a bérek az Orbán-hívő elnök szerint is gyalázatosak, a dolgozók szerint párbeszéd sincs. Mit mond Demeter Szilárd működéséről és a Fidesz kultúrpolitikájáról a szétzüllesztett Nemzeti állapota?