Összesen 794 millió forintért használta hivatali útjain a honvédségi repülőgépeket Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter a 2022–2026-os kormányzati ciklusban – írja a 24.hu.
Ez hatszor akkora összeg, mint a miniszter és delegációi összes többi utazási kiadása együttvéve, beleértve a külföldi szállásokat és a más módon lebonyolított utazásokat is.
A lap 77 repülőút költségeit kapta meg, ez Szalay-Bobrovniczky kiküldetéseinek 85 százaléka volt. A miniszter 51 alkalommal a honvédség 140 férőhelyes Airbus A319-esét, 26-szor pedig a kisebb, 12–16 személyes Falcon üzleti gépek valamelyikét használta.
Az esetek többségében tehát a csapatszállítóval repült, ráadásul gyakran egészen közeli célállomásokra. 2024 decemberében Szarajevóba 23 millió forintért, 2025 szeptemberében, illetve 2024 novemberében Belgrádba 12 és 11 millióért, de a romániai Brassóba, a szlovéniai Ljubljanába és szlovákiai Poprádra is ezzel a géppel utazott. Az utak többségén a gépek a kecskeméti katonai bázisról előbb Budapestre repültek a delegációért, és csak onnan indultak a célországba. Hazafelé ugyanezt az útvonalat tették meg fordítva.
A költségek legnagyobb részét a reptéri kiszolgálás tette ki, erre mintegy 463 millió forint, a teljes összeg közel 60 százaléka ment el. A többi kiadás az üzemanyagból, a napidíjakból és a légtérhasználati díjakból állt össze.
A földi kiszolgálás költsége 2024-től ugrott meg, éppen akkor, amikor a honvédség kiszervezte a feladatot. Szalay-Bobrovniczky útjainál 2022-ben még 26 millió forintot számoltak el erre, 2025-ben már 189 milliót. A 24.hu által megkérdezett pilóták szerint a többször felkeresett repülőtereken legalább két-háromszoros drágulás látszott, Ankara és Abu-Dzabi esetében pedig a korábbi látogatáshoz képest tíz-tizenegyszeresére nőttek a kiszolgálási kiadások.
A honvédségi repülőgépek és helikopterek földi kiszolgálására 2023-ban írtak ki 7,3 milliárd forintos közbeszerzést. A lap információi szerint a nyertes a HM EI Zrt. lett, ami egy frissen alapított, referenciák nélküli alvállalkozóval, a Mate.aero Zrt.-vel pályázott. Utóbbi alapítója és egyetlen tulajdonosa Máté Gábor, aki a tender kiírásakor a HM EI repülési divízióját vezette. A nulláról induló családi cég a mérlege szerint tavaly már 2,1 milliárdos forgalmat ért el. Máté a 280 milliós adózott nyereségből 226 millió ki is vett osztalékként. Egy 2025. januári, kétnapos abu-dzabi útnál ugyanez a tétel 32 millió forintba került.
Máté Gábor a lapnak azt mondta, a költségnövekedést az magyarázhatja, hogy a korábbi gyakorlathoz képest már átlátható, strukturált adatok állnak rendelkezésre. Közlése szerint a közbeszerzési keret három évre és a teljes légijárműflottára vonatkozik, a lehívott összegek pedig a szolgáltatások mellett az üzemanyagot és a folyamatos, napi 24 órás rendelkezésre állást is fedezik. Azt is írta, hogy munkaviszonya a HM EI-nél több mint fél évvel az alvállalkozói szerződés megkötése előtt megszűnt.
A minisztérium a lapnak azt írta, hogy a háttérintézmények átvilágítása folyamatosan zajlik, és, amennyiben jogsértés gyanúja merül fel, megteszik a szükséges jogi lépéseket, beleértve a feljelentéseket is.