Nagy erőkkel vonult ki a rendőrség a lengyel Alkotmánybíróság épületéhez, miután tüntetők jelentek meg Donald Tusk miniszterelnök kormánya és elődje, a Jog és Igazságosság (PiS) párt által fémjelzett politikai vezetés közti konfliktus miatt.

A feszültségek azután erősödtek fel, hogy az igazságügyi miniszter bejelentette: kezdeményezte az Alkotmánybíróság elnöke (Bogdan Swieczkowski), valamint alelnöke (Bartlomiej Sochanski) mentelmi jogának felfüggesztését, hogy büntetőeljárást indíthassanak ellenük.

Az igazságügyi miniszter szerint Święczkowski és alelnöke ellen azért kellene eljárást indítani, mert nem engedik, hogy az újonnan megválasztott bírák részt vegyenek az ítélkezésben.

Tusk kormányra kerülése előtt azt ígérte, politikamentessé teszi az igazságszolgáltatást. Ő az igazságügyi minszter döntését is megvédte, egy közösségimédia-bejegyzésében úgy fogalmazott: „A jogállamiság helyreállítása a kötelességünk. A Jog és Igazságosság éveken át tartó törvénytelenségei után ez nehéz, olykor fájdalmas folyamat, amely határozott fellépést követel. Nincs más út.”

A kormányzása alatt a lengyel igazságszolgáltatás politikai színezetű átalakítására nagy erőket fordító, jelenleg ellenzéki PiS viszont úgy értelmezi a történteket, hogy Tuskék államcsínyt hajtanak végre, támogatóik pedig tiltakozásul az alkotmánybíróság varsói épülete előtt gyülekeztek. Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke az X-en az alkotmánybírósággal szembeni merényletnek minősítette a pénteki hatósági lépéseket. A konfliktusba a PiS támogatásával megválasztott Karol Nawrocki államfő is bekapcsolódott, aki a levegőben fordíttatta vissza az elnöki gépet.

APiS politikusai nem csak azért veszik a védelmükbe az AB-elnök Święczkowskit, mert erőteljesen kötődik a párthoz – a PiS-kormány idején ő vezette a Belső Biztonsági Ügynökséget (ABW), majd a legfőbb ügyészség vezetője volt –, hanem azért is, mert az Alkotmánybíróság a PiS által még ellenőrzött utolsó fontos intézmények egyike. Ezek közé tartozik még a Lengyel Nemzeti Bank és a Nemzeti Műsorszolgáltatási Tanács is.

A rohamrendőröket azért vezényelték a helyszínre, hogy megakadályozzák a tüntetők bejutását az alkotmánybíróság épületébe. A rendőrök beszámolója szerint a tömegből veszélyes tárgyakat dobáltak feléjük, hárman pedig átmásztak a kerítésen, és beugrottak az alkotmánybíróság kertjébe. Őket a rendőrök őrizetbe vették.

Az Alkotmánybíróság a közösségi médiában azt írta: a két bíró, akit a kormány büntetőeljárás alá akar vonni, továbbra is jogszerűen kinevezett vezető bírája a testületnek.

Miért lett ekkora feszültség az Alkotmánybíróság körül?

A PiS 2015-ben került kormányra, és rövid időn belül megkezdte az alkotmánybírák kinevezését annak érdekében, hogy többséget szerezzen a testületben. Az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy a PiS által megszerzett többség három bírót szabálytalanul választott meg, ők ugyanis olyan pozíciókra kerültek, amelyeket az előző parlament már jogszerűen betöltött. Az európai bíróságok arra a következtetésre jutottak, hogy a lengyel Alkotmánybíróság többé nem tekinthető független és pártatlan bíróságnak. Tusk kormánya ezekre az ítéletekre hivatkozva leállította az alkotmánybírósági határozatok hivatalos közzétételét.

Tusk azonban nem tudta visszafordítani a PiS-kormány idején végrehajtott változtatásokat, jelentős részben azért, mert Nawrocki és elődje, a szintén PiS-támogatással hivatalba került Andrzej Duda államfői vétóval akadályozta meg. Nawrocki emellett nem hajlandó aláírni annak az öt alkotmánybírónak a kinevezését sem, akiket a parlament március óta választott meg. Az elnök szerint kinevezésük eljárási hibákkal terhelt. Az öt bíró egyikét, Anna Korwin-Piotrowskát időközben ideiglenesen megbízták az Alkotmánybíróság vezetésével, most ő függesztette fel Święczkowskit tisztségéből. Anna Korwin-Piotrowska azon bírák egyike, akiknek Nawrocki államfő nem hajlandó fogadni a bírói esküjét.

A lengyel ügyészség vádat kíván emelni Święczkowski ellen, többek között azért, mert a PiS-kormány idején állítólag jogellenesen másolt le anyagokat egy jelenleg kormánypárti képviselő, Roman Giertych ellen Pegasus kémszoftverrel folytatott megfigyelés dokumentációjából. A további vádak között szerepel az alkotmánybírósági tanácsok összetételének manipulálása, valamint annak megakadályozása, hogy az Alkotmánybíróság egyes bírái részt vehessenek az ítélkezésben, miután Nawrocki megtagadta tőlük a bírói eskü letételét (lásd Anna Korwin-Piotrowska esetét)

Viszont ahhoz, hogy egy ilyen indítványt egyáltalán elő lehessen terjeszteni, az Alkotmánybíróság teljes ülésén legalább tíz bírónak kellene megjelennie – ez a határozatképesség feltétele. A jelenlegi kormány által megválasztott bírák száma viszont mindössze nyolc.

Tusk Alkotmámnybírósággal kapcsolatos intézkedéseit bírálatok is érték, mivel szeptemberben Maciej Berek személyében olyan politikust jelölt alkotmánybírónak, aki jogász, és korábban Tusk kormányában miniszteri tisztséget töltött be. (BBC, MTI, AP)

A cikket frissítettük.