Több ismert közéleti szereplő, művész és sportoló nevét is megtaláltuk a nyitottaktak.hu-n, ahol szerdától bárki kereshet az egykori állambiztonság hálózati nyilvántartásában. A legtöbb érintett állambiztonsági múltja már korábban nyilvánosságra került, de találtunk olyan neveket is – köztük Gáti Oszkárét, Borhy Lászlóét, Szikora Róbertét, Vágó Istvánét, Gyurgyák Jánosét, Patyi Andrásét és Surányi Györgyét –, amelyekről eddig nem volt széles körben ismert, hogy szerepelnek a nyilvántartásban. Gyurgyákról és Patyi Andrásról külön cikkben számoltunk be.

A nyilvántartásba vétel ugyanakkor önmagában nem bizonyítja azt, hogy valaki valóban jelentett és a szó szokásos értelmében besúgó lett volna – maguk a jelentések, amelyekből ez többek között kiderülhetne, nincsenek benne az adatbázisban.

Politikusok

Martonyi János, az első és a második Orbán-kormány külügyminisztere Magasdi fedőnéven, hálózati személyként szerepel a mágnesszalagos állambiztonsági nyilvántartásban, a III/II-es ügyosztálynál. A Mécs-bizottság korábban Martonyit is felsorolta az ügynökmúltban érintett politikusok között, Martonyi akkor azt nyilatkozta, hogy nem írt alá beszervezési nyilatkozatot, nem írt jelentést és ellenszolgáltatásban sem részesült.

Lezsák Sándor, az MDF alapítója, volt parlamenti képviselő, a lakiteleki Hungarikum Liget tulajdonosa a Fidesz egyik legfontosabb szövetségese volt az elmúlt évtizedekben. A mágnesszalagos állambiztonsági nyilvántartásban szerepel egy Lezsák Sándor, aki a politikushoz hasonlóan Kispesten született, és édesanyja neve is ugyanaz, mint a politikus édesanyjáé. További információ azonban nincs az aktában. Lezsák azt írta a Facebookon, nem ügynök volt, hanem őt figyelték meg, és „mindenki, aki ezt az aljas hazugságot terjeszti, a bíróság előtt fog felelni érte”.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank kétszeres elnöke, aki 1990-1991, majd 1995-2001 között vezette a jegybankot, „Otto” fedőnéven szerepel az állambiztonság mágnesszalagos nyilvántartásában. A közgazdászt a III/II-es kémelhárítás 8-B alosztályánál, a 04-es kód alatt, vagyis „foglalkoztatott hálózati személyként” tartották nyilván. Surányi a rendszerváltás előtt a Pénzügykutató Intézetben, a Világbanknál, majd 1988-tól a Minisztertanács gazdaságpolitikai apparátusában dolgozott. Később a Bokros-csomagként ismert 1995-ös gazdasági stabilizáció egyik meghatározó szereplője volt, jegybankelnöksége után pedig a CIB Banknál töltött be vezető tisztségeket. A nyilvántartásból nem derül ki, mikor és milyen körülmények között szervezték be, ahogy az sem, hogy ténylegesen készített-e jelentéseket.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere, akit az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1980-ban szerveztek be hazafias alapon. Aktája szerint Krakus Péter volt a fedőneve, és a titkos megbízottként dolgozott a III/II-es ügyosztálynak. Később kizárták a hálózati személyek közül. Szitáról már 2005-ben megjelent az információ a sajtóban, hogy jelentéseket készített az állambiztonságnak, a politikus azonban állította, hogy nem azonos a Krakus Péter fedőnevű ügynökkel. Szita most is reagált, videójában azt mondta, nem volt ügynök, és senkinek sem ártott.

De Blasio Antonio, a Fidesz egykori európai parlamenti képviselője, aki 2006 és 2009 között dolgozott Brüsszelben, később pedig Magyarország eszéki főkonzulja volt, szintén szerepel az állambiztonsági nyilvántartásban. A 6-os karton szerint 1985. január 2-án, 29 éves korában, hazafias alapon szervezték be „Magas Antal” fedőnéven, titkos megbízottként (TMB), ifjúságvédelmi feladatokra. Beszervezőjeként Heller Alajos rendőr alhadnagyot, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság III/III-as osztályának tisztjét tüntették fel. A dokumentum szerint De Blasio ekkor a pécsi Nagy Lajos Gimnázium tanára volt. A kartonból nem derül ki, hogy ténylegesen együttműködött-e az állambiztonsággal, illetve készített-e jelentéseket.

Járai Zsigmond 1998 és 2000 között az első Orbán-kormány pénzügyminisztere volt, majd 2001 és 2007 között a Magyar Nemzeti Bank elnökeként dolgozott. A mágnesszalagos állambiztonsági nyilvántartásban Bihari fedőnéven, hálózati személyként, a III/II-es ügyosztálynál szerepel. Járai korábban már elismerte, hogy együttműködött a titkosszolgálattal. Azt mondta, hogy először visszautasította a beszervezési kísérletet, majd „többszöri nyomásra” nyilatkozatban vállalta, hogy külföldi útjai után a Belügyminisztériumnak is elküldi azokat a jelentéseket, amik az ország külföldi megítéléséről készültek.

Csurka István, a MIÉP volt elnöke, akit az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1957-ben szerveztek be presszió és politikai meggyőződés alapján. Aktája szerint Raszkolnyikov volt a fedőneve, és a III/III-as ügyosztályhoz tartozott. Csurka 1993-ban azt írta, internálása alatt írt alá az állambiztonságnak, viszont senkiről sem adott jelentést.

Thürmer Gyula, a Magyar Munkáspárt 1989 óta hivatalban lévő elnöke, aki a rendszerváltás előtt az MSZMP apparátusában dolgozott. A mágnesszalagos állambiztonsági nyilvántartásban egy Thürmer Gyula nevű személy „Történész” fedőnéven, „kizárt hálózati személyként” szerepel, B-134641-es beszervezési dossziészámmal.

Id. Rogán Antal: Rogán Antal volt miniszter apját az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1967. április 13-án szervezte be a határőrség felderítő osztálya, hazafias alapon, „Rózsa” fedőnéven, informátorként. A most nyilvánosságra hozott 6-os kartonból azonban az is kiderül, hogy alig fél évvel később, 1967. október 20-án kizárták a hálózatból, mert megtagadta az együttműködést. Ungváry Krisztián történész korábban már feltárta az ügyet, és arra jutott, hogy az idősebb Rogán nem végzett hálózati munkát, ezért fiának sincs mit szégyellnie apja állambiztonsági múltja miatt.

Tudományos élet

Borhy László: Az ELTE 2017 és 2025 közötti rektora, Széchenyi-díjas régész, az MTA rendes tagja, akit a most nyilvánosságra hozott 6-os karton szerint 1982. szeptember 15-én, 19 éves egyetemistaként szerveztek be „Kanizsai László” fedőnéven, hazafias alapon, titkos megbízottként (TMB). A III/III-2/a alosztály az egyetemi ifjúság megfigyelésére tartotta nyilván, beszervezőjeként Terényi György rendőr főhadnagy szerepel. A kartonon egy 1986. június 13-i bejegyzés is olvasható, amely szerint „kérte a kapcs. megszakítását”. A dokumentumból nem derül ki, hogy Borhy ténylegesen jelentett-e, illetve hogy kérésére megszüntették-e az együttműködést.

Karikó Katalin, a 2023-ban orvosi Nobel-díjjal kitüntetett biokémikus neve is szerepel a most nyilvánosságra hozott állambiztonsági iratokban. A 6-os karton szerint 1978. október 31-én, 23 éves korában, hazafias alapon szervezték be „Lengyel Zsolt” fedőnéven, titkos megbízottként (TMB), kémelhárítási feladatokra. Karikó akkor a Szegedi Biológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa volt, beszervezőjeként Salgó László rendőr őrnagyot tüntették fel. Neve a mágnesszalagos nyilvántartásban is megtalálható. A dokumentumok önmagukban nem bizonyítják, hogy ténylegesen együttműködött az állambiztonsággal vagy jelentéseket készített.

Médiaszemélyiségek

Dévényi Tibor műsorvezető, DJ, akit az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1975-ben, hazafias alapon szerveztek be „Déva” fedőnéven, a III/III-as csoportfőnökséghez. Dévényi korábban a Blikknek arról beszélt, hogy a Kádár-korszakban tudott a róla készülő titkosszolgálati jelentésekről, de az iratait a rendszerváltás után sem kérte ki. Elmondása szerint rendszeresen behívatták a rendőrségre, hogy figyelmeztessék, egyszer pedig egy rendőr százados az otthonában várta. A hatósági zaklatások miatt évekig összeszorult a gyomra, ha egyenruhást látott. A lap mostani megkeresésére nem reagált. Érdekesség, hogy Dévényi mellett a másik három „nagy öreg” DJ, Arató András, B. Tóth László és Cintula (Keresztes Tibor) is szerepel a nyilvántartásban.

Vágó István televíziós műsorvezető „QUIZ” fedőnéven, titkosított hálózati személyként szerepel az állambiztonság mágnesszalagos nyilvántartásában, a III/II-es kémelhárításhoz kapcsolódóan. A 2023. április 29-én elhunyt műsorvezető még életében beszélt arról, hogy külkereskedelmi munkája során úti jelentéseket kellett írnia, de állítása szerint soha nem kérték arra, hogy bárkiről jelentsen. A beszámolók további sorsáról sem tudott: „Azt sem tudom, hova kerültek.”

Szepesi György, a legendás sportriportert az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1950-ben, hazafias alapon szervezték be „Galambos” fedőnéven. A III/III-as csoportfőnökséghez tartozott, később kizárták a hálózatból. Ügynökmúltjáról már 2006-ban írt az Élet és Irodalomban Paul Lendvai, aki az állambiztonsági iratok alapján azt állította, hogy Szepesi róla jelentett: többek között arról számolt be, milyen álneveken publikált, és mely magyar kollégákkal találkozott Bécsben. Szepesi a Népszabadság akkori megkeresésére nem kívánta kommentálni az ügyet.

Lovas István, a 2018-ban elhunyt jobboldali újságíró, a Magyar Nemzet publicistája és a Sajtóklub egykori szereplője is megtalálható az állambiztonsági nyilvántartásban. A dokumentumok szerint 1968-ban, kompromittáló adatok felhasználásával szervezték be „Csaba” fedőnéven, a III/III-as csoportfőnökséghez. A mágnesszalagos nyilvántartásban „kizárt hálózati személyként” szerepel, B-dossziéjának száma B–118196. Lovas korábban sokat beszélt kommunistaellenes múltjáról: fiatalon bebörtönözték, később a Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Az állambiztonsági megfigyeléséről és a róla készült ügynökjelentésekről maga is nyilatkozott, a most nyilvánosságra került nyilvántartási adatokból azonban nem derül ki, hogy végzett-e tényleges jelentőtevékenységet, illetve mikor és miért zárták ki a hálózatból.

Szikora Róbert, az R-GO énekese, akit az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1984-ben szerveztek be hazafias alapon. Aktája szerint Nanu-Nanu volt a fedőneve, és a III/III-as ügyosztályhoz tartozott. Szikora az akták nyilvánosságra hozatala után az Indexnek azt mondta, nem jelentett senkiről, és meg sem próbálták beszervezni.

Nógrádi György fideszes biztonságpolitikai szakértő, akit az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1981-ben elvi-hazafias alapon szerveztek be. Aktája szerint Raguza volt a fedőneve, és a III/III-as ügyosztályhoz tartozott. Nógrádi ügye már régebben felmerült. Önéletrajzi könyvében visszautasította, hogy ügynökként dolgozott volna. Azt írta, külföldi tanulmányútjairól nyílt szakmai anyagokat, és nem titkosszolgálati jelentéseket készített az egyetemi vezetés és az illetékes minisztériumok számára. Nevének felmerülése után az 1956-os intézetnél dokumentumokkal igyekezett igazolni, hogy nem volt ügynök. Ungváry Krisztián történész viszont azt állította, két dokumentum is bizonyítja, hogy Nógrádinak feladatot adott az állambiztonság. Nógrádi az akták nyilvánosságra hozatala után azt mondta, a könyvében minden le van írva.

Chrudinák Alajos, a Magyar Televízió legendás külpolitikai újságírója, az 1981-ben indult Panoráma műsorvezetője és szerkesztője „Erdész Lajos” fedőnéven szerepel az állambiztonság mágnesszalagos nyilvántartásában. A 2023-ban elhunyt riporter nevét a III/II-es kémelhárítás 4-B alosztályánál, a 04-es kód alatt, vagyis „foglalkoztatott hálózati személyként” tartották nyilván. Chrudinák a Kádár-korszak egyik legismertebb televíziós újságírója volt, aki több mint 170 dokumentumfilmet készített, és olyan politikai vezetőkkel interjúzott, mint Jasszer Arafat, Simon Peresz vagy Moammer Kadhafi. A nyilvántartásból nem derül ki, mikor és milyen körülmények között szervezték be, illetve végzett-e tényleges jelentőtevékenységet.

Juhász Előd, a Zenebutik egykori műsorvezetőjének állambiztonsági múltja már korábban is nyilvánosságra került. A most közzétett 6-os karton szerint a zenetörténészt 1966. július 16-án, hazafias alapon szervezték be „Jávor Endre” fedőnéven, a III/I-es hírszerzéshez, majd később a III/III-as csoportfőnökséghez került. A mágnesszalagos nyilvántartásban „foglalkoztatott hálózati személyként” szerepel. Juhász korábban azzal magyarázta az ügyet, hogy nyugati útjai után beszámolási kötelezettsége volt a Belügyminisztérium felé, de állítása szerint soha nem kérték arra, hogy családtagjairól, barátairól vagy kollégáiról jelentsen.

Művészek

Gáti Oszkár, Jászai Mari-díjas színművész, többek között Sylvester Stallone és Arnold Schwarzenegger ismert magyar hangja, akit a most nyilvánosságra került 6-os karton szerint 1984. május 17-én, hazafias alapon szerveztek be „Tatár” fedőnéven, titkos megbízottként (TMB), kulturális vonalon. A színész akkor a Madách Színház társulatának tagja volt, beszervezőjeként Nagy Csaba rendőr hadnagyot, a III/III-5-b alosztály munkatársát tüntették fel. Gáti neve a mágnesszalagos nyilvántartásban is szerepel, „foglalkoztatott hálózati személy” megjelöléssel, a B-naplóban pedig a B-82529-es beszervezési dossziészám alatt található. A három dokumentum alapján tehát az állambiztonság hálózati személyként tartotta nyilván, de azt ezekből nem lehet megállapítani, hogy ténylegesen jelentett-e, és ha igen, kiről vagy miről.

Böszörményi Géza, a 2004-ben elhunyt Kossuth-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, Gyarmathy Lívia filmrendező férje, aki maga is megjárta a recski internálótábort. A most nyilvánosságra hozott mágnesszalagos állambiztonsági nyilvántartásban „Balogh Gergely” fedőnéven szerepel egy Nagy Böszörményi Géza nevű személy, B-86282-es beszervezési dossziészámmal. A születési hely és az édesanya neve megegyezik a rendező életrajzi adataival, így a bejegyzés nagy valószínűséggel rá vonatkozik. A dokumentumból ugyanakkor nem derül ki, mikor és milyen körülmények között vették nyilvántartásba, ténylegesen beszervezték-e, illetve jelentett-e.

Medveczky Ilona, revütáncosnő, színésznő, a Szombat esti láz egykori zsűritagja „Kleopátra” fedőnéven szerepel az állambiztonság mágnesszalagos nyilvántartásában. Az adatbázisban a 07-es, vagyis „kizárt hálózati személy” kódot tüntették fel a neve mellett, és egy B-dosszié száma is szerepel. A nyilvántartási bejegyzésből nem derül ki, mikor és milyen körülmények között szervezték be, ahogy az sem, hogy végzett-e tényleges jelentőtevékenységet.

Szigeti Ferenc, a Karthago együttes alapítója és frontembere, a Magyar Rádió egykori zenei szerkesztője is szerepel az állambiztonsági nyilvántartásban. A 6-os karton szerint 1988. május 9-én, hazafias alapon szervezték be „Csabai Vilmos” fedőnéven, titkos megbízottként (TMB), a kulturális terület megfigyelésére. Szigeti az MTI-nek határozottan tagadta, hogy valaha beszervezték volna vagy jelentett volna bárkiről. Elmondása szerint egy útlevél átvételekor kereste meg egy belügyi tiszt, aki arra kérte, beszélje le egyik zenésztársát az SZDSZ melletti kampányolásról. Szigeti állítása szerint nem teljesítette a kérést, és bár később még egyszer találkozott a tiszttel, az együttműködésből nem lett semmi. A nyilvánosságra hozott karton önmagában nem bizonyítja, hogy ténylegesen hálózati munkát végzett.

Bódy Gábor, filmrendező ügynökmúltja több mint húsz éve ismert. A „Pesti” fedőnéven jelentő Bódy tevékenységét az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára már korábbi publikációjában részletesen bemutatta. A fennmaradt jelentésekből kiderül, hogy művész- és baráti körének tagjairól, köztük Bíró Yvette-ről és Konrád Györgyről is készített feljegyzéseket, miközben ő maga is állambiztonsági megfigyelés és hatósági nyomás alatt állt. Az Amerikai anzix, a Psyché és a Kutya éji dala rendezője 1985-ben, tisztázatlan körülmények között halt meg. Halálát hivatalosan öngyilkosságnak minősítették, de annak körülményeiről később is születtek találgatások.

Szabó István, rendező „Képesi Endre” fedőnéven jelentett az 1950-es évek végétől. Az ügy 2006-ban vált széles körben ismertté, és azóta is visszatérő téma. Még egy 2025-ben bemutatott játékfilm, a Kegyelem történetét is részben ez ihlette.

Sportolók

Bozsik József, az Aranycsapat olimpiai bajnok labdarúgója, a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya, aki a most nyilvánosságra hozott mágnesszalagos állambiztonsági nyilvántartásban „Kiss József” fedőnéven, „kizárt hálózati személyként” szerepel, B-118744-es beszervezési dossziészámmal. A bejegyzés személyes adatai megegyeznek az 1978-ban elhunyt futballista adataival, de a dokumentumból nem derül ki, mikor és milyen körülmények között került a nyilvántartásba, illetve végzett-e ténylegesen jelentőtevékenységet.

Gedó Györgyöt, az 1972-es müncheni olimpia ökölvívóbajnokát, kétszeres Európa-bajnokot az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1972. március 25-én, néhány hónappal olimpiai győzelme előtt szervezték be „Bajnok” fedőnéven, hazafias alapon, informátorként. A sportolók megfigyelésével foglalkozó III/III-2-b alosztályhoz tartozott, feladatköreként a sportvonalat és az ökölvívást jelölték meg. A beszervezést Zombori János rendőr hadnagy végezte. A most közzétett 6-os karton mellett a mágnesszalagos adatbázisban is szerepel, utóbbiban már „kizárt hálózati személyként”. A dokumentumokból nem derül ki, hogy ténylegesen jelentett-e.

Üzleti élet

Felföldi József aka szívószálpápa, a debreceni milliárdos édességgyáros, aki az utóbbi években rendszeresen bírálta a közösségi médiában az Orbán családot és a NER üzleti elitjét. A most nyilvánosságra hozott mágnesszalagos állambiztonsági nyilvántartásban egy Felföldi József nevű személy „Tóth József” fedőnéven szerepel, a Hajdú-Bihar megyei állambiztonsági szervekhez kapcsolódó bejegyzéssel. A dokumentumból nem derül ki, mikor és milyen körülmények között került a nyilvántartásba, és végzett-e ténylegesen jelentőtevékenységet. Felföldi a HVG-nek elismerte, hogy annak idején megpróbálták beszervezni, de állítása szerint visszautasította az együttműködést, semmiféle kémkedést nem végzett, és a visszautasítás miatt többször is házkutatást tartottak nála.

Egyházi vezetők

Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspöke, akit az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1988 augusztusában, hazafias alapon szerveztek be Dunai Gábor fedőnéven. A püspök azonban Ungváry Krisztián történésznek adott interjújában azt állította, hogy nem tudott a beszervezéséről, soha nem kérték jelentések írására, és a kartonján szereplő tartótisztet sem ismeri. A nyilvántartás szerint nem maradt fenn tőle iktatott munkaanyag.

Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke, akit az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1986. augusztus 4-én, hazafias alapon szerveztek be titkos megbízottként „Bátori” fedőnéven. A 6-os kartonon ugyanakkor egy 1989. augusztusi bejegyzés is szerepel, amely szerint a vele tervezett találkozóra nem ment el. Bölcskei már 2002-ben tisztázta az ügyet: az átvilágítóbizottság megállapította, hogy a beszervezése valójában nem történt meg, soha nem végzett állambiztonsági tevékenységet, a róla kiállított karton pedig valótlan adatokat tartalmazott.

Gyulay Endre, a 2024-ben elhunyt volt szeged-csanádi megyéspüspök, akit az állambiztonsági nyilvántartás szerint 1987. május 26-án, hazafias alapon szerveztek be „Bogár Zoltán” fedőnéven, titkos megbízottként, az „egyházi reakció” megfigyelésére. Gyulay neve már egy 2005-ben kiszivárgott ügynöklistán is szerepelt, de akkor nyílt levélben tagadta, hogy bárkiről jelentett volna. Azt elismerte, hogy püspöki kinevezése előtt többször találkozott egy állambiztonsági tiszttel, aki végül egy együttműködési nyilatkozat aláírására is megkérte. A most közzétett 6-os karton önmagában nem bizonyítja, hogy Gyulay ténylegesen jelentett is.

Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, akit a most nyilvánosságra hozott 6-os karton szerint 1989. július 4-én, hazafias alapon szerveztek be „Lawrence” fedőnéven, titkos megbízottként (TMB), az egyházi elhárítással foglalkozó III/III-1-a alosztályhoz. A kartonon Péter-Bartha Gábor rendőr főhadnagy neve szerepel, aki azonban egy korábbi perben tagadta, hogy a püspök tartótisztje lett volna. Kiss-Rigóról a 6-os karton mellett 6/c karton, hálózati adatlap és változásbejelentő lap is készült. A püspök mindvégig tagadta, hogy ügynöki tevékenységet végzett volna, és pert is nyert az ügyben, egymillió forint kártérítést ítéltek meg neki. Ungváry Krisztián történész vitatta az ítéletet, mert szerinte a korabeli dokumentumok tényleges beszervezésre utalnak, a bíróság viszont nagyobb súllyal vette figyelembe az egykori állambiztonsági tisztek vallomásait. A most közzétett karton megerősíti, hogy Kiss-Rigót hálózati személyként tartották nyilván, de önmagában nem bizonyítja, hogy valóban beszervezték, vagy hogy jelentéseket készített.

Paskai László, a 2015-ben elhunyt bíboros, egykori esztergom-budapesti érsek állambiztonsági múltja már korábban ismertté vált. A most közzétett 6-os karton szerint 1972. június 3-án szervezték be „Tanár” fedőnéven, hazafias alapon, a III/III-1/a alosztályhoz, a katolikus egyház megfigyelésére. Az iraton ügynökként, illetve titkos megbízottként (TMB) is feltüntették. Ungváry Krisztián történész korábban nyilvánosságra hozta a Paskai beszélgetéseiről készült jelentéseket, amelyeket többnyire személytelennek és jóindulatúnak ítélt. Paskai védelmezői szerint a főpapot rendszeresen berendelték kihallgatásokra, és valójában nem tekinthető ügynöknek, Ungváry viszont a rendszeres, fedőnév alatt történő jelentések alapján egyértelműen annak tartotta.

Címlapi illusztráció: Kiss Bence