Kármán András: A 2027-es költségvetéssel azok a társadalmi csoportok kapnak igazságtételt, akikről az előző kormány szisztematikusan elfeledkezett

gazdaság

A sajtónak továbbra sem ad interjút Kármán András pénzügyminiszter, aki ehelyett a kormány YouTube-csatornáján beszélt részletesen a jövő évi költségvetésről. A kérdező, Köböl Anita kormányszóvivő nemigen szorongatta meg a minisztert, de legalább első kézből hallhattuk, mivel indokolja a kormány az egyes költségvetési tételekkel kapcsolatos döntéseit.

A november 15-én közzétett beszélgetés egy nappal előzte meg a 2027-es költségvetés parlamenti vitáját, amely hétfőn kezdődik. A kormány kezdeményezésére összehívott, háromnapos rendkívüli ülésen a képviselők összesen 30 órában vitathatják meg a jövő évi büdzsét.

Forrás

Kármán szerint az „igazságosság és a fejlődés költségvetését” állították össze, amely egyszerre igyekszik teljesíteni a választási ígéreteket és csökkenteni az államháztartási hiányt. Mint mondta, olyan társadalmi csoportok kapnak most „egyfajta kompenzációt, igazságtételt”, amelyekről az előző kormány szerinte szisztematikusan megfeledkezett. A tervek szerint a minimálbér szintjén 15-ről 9 százalékra csökken a személyi jövedelemadó, és bruttó 680 ezer forintos keresetig mintegy 2,5 millió ember fizet majd kevesebb adót. Megduplázzák a 2008 óta változatlan összegű családi pótlékot, emelik a minimálnyugdíjat és a kisnyugdíjakat, valamint több mint 600 ezer állami alkalmazott kap kétszámjegyű béremelést. A pénzügyminiszter elismerte, hogy sokan ennél többet érdemelnének, de a költségvetés jelenlegi helyzete ezt nem teszi lehetővé.

„Nem tudjuk egy év alatt behozni azt a nagy lemaradást, amit az elmúlt 16 évben ezek a társadalmi csoportok elszenvedtek, de én azt gondolom, hogy egy nagyon határozott, jó irányba tett lépéssel fontos üzenetet küldünk ezzel a költségvetéssel számukra is.”

– mondta.

Az alacsonyabb keresetűek adócsökkentését Kármán szerint szinte teljes egészében fedezi a milliárdosokra kivetett vagyonadó, amelyből 200 milliárd forint bevételt várnak. A miniszter azzal érvelt, hogy az intézkedés a fogyasztást is élénkítheti, mivel az alacsonyabb jövedelműek a keresetük jóval nagyobb részét költik el, mint a vagyonosabbak. A kormány eközben a 2026-ra várt 7,5 százalékos költségvetési hiányt jövőre 4,9 százalékra csökkentené. Kármán szerint beavatkozás nélkül az idei hiány 8,3 százalékra nőtt volna. A cél, hogy 2030-ra 3 százalék alá szorítsák a deficitet, ami az euró bevezetésének is az egyik feltétele.

A jelek szerint a 12. órában vagyunk.

A hiányt elsősorban nem adóemeléssel, hanem az állami kiadások lefaragásával csökkentenék. „Nem az emberektől vesszük el a pénzt, hanem az állam magán spórol” – fogalmazott Kármán. A megtakarítások között említette a miniszterelnök, a miniszterek és a parlamenti képviselők fizetésének csökkentését, valamint a korábbi kormány idején kötött, szerinte előnytelen szerződések felülvizsgálatát. Külön kitért az autópálya-, dohány- és szerencsejáték-koncessziókra, a túlárazott közbeszerzésekre és a politikához közel álló vállalkozások állami támogatására. A mohácsi híd építését hozta fel példaként arra, hogyan lehet egy beruházást a műszaki tartalom minimális módosításával jóval olcsóbban megvalósítani.

Kármán a közmédia korábbi túlfinanszírozását és az állami propagandára költött tízmilliárdokat is a megszüntethető kiadások közé sorolta. Szerinte a Szerencsejáték Zrt. és az MVM politikai célú költéseinek leállításával az állami vállalatok több osztalékot fizethetnek be a költségvetésbe. A miniszter a következő években a kamatkiadások csökkenésétől és a gazdaság élénkülésétől is a hiány mérséklődését várja. A korábbi négy év gazdasági teljesítményét lényegében stagnálásnak nevezte: állítása szerint a magyar GDP ez idő alatt összesen mindössze egy százalékkal nőtt.

A kormány 2027-re 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, amelyet Kármán szerint elsősorban a fogyasztás hajthat. Ehhez a béremelések, az adócsökkentések és a családi támogatások növelése is hozzájárulhat. A pénzügyminiszter arra számít, hogy négy év után először a beruházások is bővülhetnek, részben az uniós forrásoknak, részben a lakásépítéseket és felújításokat támogató Wekerle+ programnak köszönhetően. Az uniós források felhasználása szerinte jövőre a jelenlegi szint 2,5–3-szorosára nőhet.

A beszélgetés végén Köböl Anita jelezte, hogy a vagyonadóról, az adókedvezményekről és a családi támogatásokról is szeretné még kérdezni Kármánt, ezért a következő hétre is bejelentkezett hozzá. A pénzügyminiszter igent mondott, így a költségvetés bemutatása a kormány YouTube-csatornáján folytatódhat.

Az „elképesztően kifeszített” jövő évi költségvetést a 444 gazdasági újságírói is megvitatták, az erről készült beszélgetést itt lehet visszanézni:

Videó

Dohánygyár #13 – Elképesztően kifeszített lett a jövő évi költségvetés

De azért még összejöhet. Egy csomó mindent nem tudunk még, de amit igen, az alapján valóban igazságosabb irányba fordult a magyar állam.

Diószegi-Horváth Nóra, Székely Sarolta, Haász János, Botos Tamás, Kovács Bendegúz
gazdaság