Az Országgyűlésről szóló törvény és a házszabály több ponton történő módosítását kezdeményezi a Tisza Párt országgyűlési képviselőcsoportja. A párt közleménye szerint a javaslatcsomag célja
„a parlamenti munka demokratikusabbá és átláthatóbbá, illetve a viták koncentráltabbá tétele, valamint az elmúlt 16 év túlzó és önkényes bírságai helyett a képviselői számonkérhetőség következetesebb érvényesítése”.
A javaslatcsomag egyik eleme a parlamenti felszólalási idők csökkentése, amivel állításuk szerint „a tartalmasabb, felkészültebb és lényegre törőbb parlamenti munkát” kívánják ösztönözni. Rövidülhetne a törvényjavaslatok előterjesztőinek nyitóbeszéde és zárszava, valamint a nem vezérszónoki képviselői hozzászólások időtartama is. A kötött tárgyalási rendű vitákban emellett egyenlőbben osztanák el a felszólalási időkeretet a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között.
A benyújtott javaslatból az is kiderül, hogy a törvényjavaslatok előterjesztőinek nyitóbeszédét 30-ról 20 percre, zárszavát pedig 30-ról 15 percre rövidítenék. Az általános vitában elhangzó képviselői felszólalások, valamint az időkeretes általános vitákban a vezérszónoki felszólalások minimális időtartama 15-ről 8 percre csökkenne. Az időkeretes vitákban a felszólalási idő fele a kormánypárti, másik fele az ellenzéki oldalnak jutna. Az egyes oldalakon belül az időkeret egyik felét egyenlően osztanák el a frakciók között, a másik felét pedig a képviselőcsoportok létszámával arányosan, frakciónként legalább nyolc percet biztosítva.
Megszüntetnék az európai parlamenti képviselők külön országgyűlési felszólalási jogát, és szigorítanák a személyes érintettségre hivatkozó hozzászólások szabályait is. Ha egy frakció három képviselője ugyanazon az ülésen nem indokolja megfelelően személyes érintettségét, és a szó megvonása ellenére tovább beszél, akár az egész képviselőcsoportot eltilthatnák egy hónapra attól, hogy személyes érintettség címén szólaljon fel.
A Tisza a parlamenti bizottságok működésén is változtatna. A Társadalmi Részvétel Bizottságát a következő parlamenti ciklusokban is kötelezően létrehozandó állandó bizottsággá tennék, a Mentelmi Bizottságban pedig úgy őriznék meg a kormánypárti és ellenzéki képviselők egyenlő arányát, hogy közben minden parlamenti frakciónak legalább egy helyet biztosítanának.
A javaslatcsomag megkönnyítené a parlamenti vizsgálóbizottságok munkáját is: ezek a testületek közvetlenül beszerezhetnék a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból az idézésekhez szükséges adatokat. Emellett kiterjesztenék a magyar jelnyelv használatának jogát minden olyan személyre, aki felszólalhat a parlament plenáris vagy bizottsági ülésein, a szükséges tolmácsolást az Országgyűlés Hivatalának kellene biztosítania.
A Tisza módosítaná a képviselőkkel szembeni fegyelmi szankciók és a tiszteletdíj-csökkentések szabályait is. A párt szerint az elmúlt 16 évben az ellenzéki képviselőket túlzó és önkényes bírságok sújtották, ezért arányosabb szankciórendszert vezetnének be. Megszüntetnék a kötelező minimális bírságokat, és csökkentenék a kiszabható büntetések felső határát. A javaslat szerint a legsúlyosabb esetekben háromhavi képviselői tiszteletdíjat lehetne elvonni, ismételt szabályszegésnél azonban ennek a dupláját is. Továbbá egyetlen parlamenti ülésnap elmulasztása miatt legfeljebb az adott hónap összes szavazásának negyedét lehetne igazolatlan hiányzásként figyelembe venni. Ezzel párhuzamosan szigorúbban kérnék számon a képviselők részvételét a bizottsági munkában: aki egy félévben a bizottsági ülések legalább 40 százalékáról igazolatlanul hiányzik, annak az alapul szolgáló tiszteletdíját 20 százalékkal csökkentenék, két bizottság esetében pedig akár 40 százalékkal is.
A tervek szerint az új szabályok elfogadásuk esetén 2027. február 1-jén lépnének hatályba.