Végrehajtási vizsgálóbizottság: Bárándy semmire sem emlékszik, Gyurcsány minisztere pedig nem volt elég bölcs a devizahitel-válság idején

belföld

Érdekes kérdéseket vetett fel a parlamenti vizsgálóbizottságok hatásköréről és lehetőségeiről a végrehajtási visszaéléseket vizsgáló bizottság szerda reggeli ülése, amelyen a kétezres évek két igazságügyi miniszterét, a Medgyessy-kormányban dolgozó Bárándy Pétert és a második Gyurcsány-kormányban, illetve a Bajnai-kormányban tevékenykedő Draskovics Tibort hallgatták meg.

Bárándy Péter
Fotó: Kovács Attila/MTI/MRTV

Bárándy eleve azzal kezdte a meghallgatását, hogy mondanivalója nincs, a kérdésre pedig, hogy minisztersége alatt merült-e fel olyan probléma a végrehajtói területen, ami miatt be kellett volna avatkoznia a miniszternek, azt válaszolta, hogy nem merült fel. Innentől kezdve a volt miniszter a legtöbb kérdésre vagy azzal felelt, hogy húsz évvel ezelőtti konkrét folyamatokról nincsenek emlékei, vagy azzal, hogy a kérdés véleményt kér tőle, amire viszont a vizsgálóbizottság nem kötelezheti, úgyhogy véleményt nem mond – hozzátette, hogy ha kérik, más pozícióból szívesen ad szakmai véleményt.

Egy kivételt végül tett: a végrehajtási rendszerről azt mondta, nem tartja jó működésnek a jelenlegi üzleti konstrukciót. Szerinte jobb volna, ha a végrehajtás állami hatáskörben működne, fix fizetéssel – hozzátéve, hogy ez viszont a végrehajtás hatékonyságát veszélyezteti, tehát meg kell találni a kellő egyensúlyt. Többször is a 2015-ös végrehajtási reformot okolta a Völner-Schadl-ügy kialakulásáért (a reformról a múlt heti ülésen hosszasan beszélt Trócsányi László akkori miniszter).

Devizahitel-válság mint előzmény?

Hogy a bizottság pontosan mit és miért vizsgál, az most sem volt teljesen egyértelmű. Az elmúlt hónapokban többször is elhangzott a bizottsági tagok szájából, hogy mivel a devizahitel-válság idején megugrottak a végrehajtások, így a végrehajtási visszaélések száma is, ezért a bizottság ezt a területet is vizsgálja. Hogy ebből miért következik az, hogy a bizottság tagjai a devizahitel-válság eredetét vizsgálják, az nem világos. Bárándy például azzal hárított a forinthitelek szigorításáról szóló kérdésre, hogy ez nem az egykori igazságügyi minisztériumra, hanem a volt gazdasági tárcára vonatkozik.

Draskovics Tibor
Fotó: Kovács Attila/MTI/MRTV

Draskovics Tibor 2004-ben lett pénzügyminiszter Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején, majd igazságügyi és rendészeti miniszter volt a második Gyurcsány-kormányban, majd a Bajnai-kormányban is. Őt is kérdezték a devizahitel-válságról. „Azt feltételezem, hogy a bizottság mandátuma nem a devizahitelezésre vonatkozik, hanem a végrehajtói visszaélésekre, de természetesen a véleményemet ezzel kapcsolatban röviden szívesen megosztom.”

A volt minisztert innentől kezdve többször is a devizahitelezés előzményeiről és következményeiről kérdezték, jelesül, hogy miért nem tett abban az időben a kormány semmit a károsultak megsegítésére – akár a végrehajtási díjazások szintjén, akár más adósvédelmi intézkedések tekintetében. Hogy ne tettek volna semmit, azt Draskovics vitatta, a végrehajtási díjazásról pedig azt mondta, attól még, hogy több lett a végrehajtás, nem érti, miért kellett volna módosítani a díjazásokat.

Nem látták előre, többet kellett volna tenni

Hosszas izmozás után, az ülés legvégén Toroczkai László, a bizottság elnöke egész konkrétan ezt kérdezte: „2008 őszén, a svájci frank árfolyamának elszabadulásakor, amikor tömegesen kezdték elveszíteni az otthonukat a magyar honfitársaink, akkor miért hagyták, és ön mint miniszter miért hagyta állami védőháló nélkül a honfitársainkat? Nem volt ilyen intézkedés. Miért?”

A válasz pedig így szólt: „A történelmi hűség kedvéért a svájci frank árfolyamának változása az nem másnap okozta azt, hogy adósok elveszítették a lakásokat, hanem évek múlva.”

„Nagyon bölcs emberek, nagyon bölcs emberek bizonyára aznap, amikor a svájci frank árfolyama megugrott, pontosan tudták, hogy négy év múlva majd hányan fogják elveszíteni az otthonukat, én nem tartoztam ezek közé a bölcsek közé, ahogyan az árfolyamot sem láttam előre.”

Fotó: Kovács Attila/MTI/MRTV

Draskovics szerint nem az igazságügyminiszter feladata volt a védőháló kiépítése, hanem alapvetően a pénzügyminisztériumé és a szociális ügyekért felelős tárcáé. „Mint a kormány tagja, természetesen osztoznom kell abban a felelősségben, hogy tettünk-e eleget vagy nem tettünk eleget. Visszatekintve természetesen én is úgy gondolom, hogy nem tettünk eleget, ahogy az azt követő kormány sem tett eleget, mert hiszen nagyon sokan elvesztették az otthonukat, és nem volt megfelelő szociális védőháló.”

Megszólalását azzal zárta, hogy „a kormánynak valószínűleg többet kellett volna tennie, ha előre látta volna jobban, hogy a folyamatok merre haladnak. Én sem láttam előre, és nem tettem erre vonatkozó kezdeményezést a kormányban, ezt készséggel elismerem.”

Miniszterek a vizsgálóbizottság előtt

Bárándy szűkszavú válaszai között Toroczkai megjegyezte, hogy a volt miniszter meghallgatása emlékezteti a múlt pénteki fideszes miniszterek meghallgatására, „pontosan úgy hárítja a felelősséget magától, mint ahogy ezt az elmúlt 16 év illetékes volt igazságügyi miniszterei tették”. A fideszes Balla György szerint ez nem igaz, a volt kormánytagok készséggel válaszoltak a kérdésekre.

A múlt heti ülésen Trócsányi Lászlót leszámítva egyik volt fideszes miniszter sem volt túl bőbeszédű a végrehajtási rendszer kapcsán. Navracsics Tibor a szervezeti és működési szabályzatra hivatkozott többször is, mondván, államtitkár felelt a végrehajtásért – Tuzson Bence pedig nem is értette, mit keres a bizottság előtt, hiszen a végrehajtás felügyelete 2021-ben átkerült a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZTFH).

Draskovics és Bárándy is hasonló érveléssel élt. Draskovics idején elmondása szerint a minisztérium államtitkára döntött a végrehajtói kinevezésekről – a végrehajtói kamara javaslatai alapján –, illetve a minisztérium felügyelte a kamara törvényes működését. Ez azonban mindössze annyit jelentett, hogy ha például a kamara úgy hoz határozatot, hogy valójában az ülés nem volt határozatképes, akkor a minisztérium felszólíthatja a szabályos működésre, majd pert indíthat. Tehát egyes panaszok kapcsán nem a minisztérium, hanem a végrehajtói kamara járt el, míg a törvénysértésekről a bíróság határozott.

Varga Judit meghallgatásáról pedig ne is beszéljünk.

Forrás
Kapcsolódó cikkek