Így múlik el az EU dicsősége? A kilencvenes évek elejétől a közép-európai országokban általános egyetértés volt abban, hogy az EU jó, oda kell tartozni. Mára az Unióhoz való viszonyulás vált az egyik legfontosabb belpolitikai törésvonallá.

Újabb két atomhatalom lett ideges egymásra, már sokadszorra. Pakisztán küszöbön álló indiai támadásról beszél, Narendra Modi indiai miniszterelnök pedig „teljes műveleti szabadságot” adott a hadseregnek.

„Azt akarom, hogy Irán csodálatos, nagyszerű, boldog ország legyen, de nem lehet atomfegyvere” – mondja Donald Trump. Az amerikai–iráni tárgyalások második köre jöhet szombaton. A biztonsági garanciák kérdése legalább olyan fontos, mint Ukrajna esetében.

Az sem világos, hogy az európai országokkal fognak-e egyeztetni az ügyről az amerikaiak előzetesen, vagy majd mindenki megtudja a sajtóból, hogy hogyan döntöttek.

A Pentagon hosszú évtizedeken át építgette és szépítgette saját igényei alapján azokat a globális ellátási láncokat, amiket most alaposan felkavarhat a vámháború. És saját hadseregét is drágábban tudja így csak fenntartani.

Az USA-val való megingathatatlannak hitt kapcsolat megingása a fő kampánytémák egyikévé vált az áprilisi előrehozott választások kampányában.

Törökországban az elmúlt évtized legnagyobb tüntetéseit és a tőzsdék ingadozását okozta Ekrem İmamoğlu isztambuli polgármester bebörtönzése. Ő Recep Tayyip Erdoğan elnök egyik fő politikai riválisa, akit múlt héten vettek őrizetbe politikai indíttatásúnak tűnő vádakkal.

Technikai kérdésekről egyeztettek Szaúd-Arábiában az amerikaiak külön az oroszokkal, és külön az ukránokkal. Az oroszok az élelmiszeripart és a bankokat büntető szankciók egy részének a feloldását kérik a tengeri tűzszünethez.

Évek óta maxra járatja a katonáskodást és a háborúpártizást a kormány. Pénteken felrobbant egy éles gránát egy kéthetes képzésen részt vevő civil kormánytisztviselő kezében. A balesetet vizsgálják, felelősséget senki sem vállalt a történtekért, a MH szerint a részvétel önkéntes volt, és saját felelősségre történt.

A Trump-tornádó pusztít, de nem épít. Úgy tűnik, az USA erejét adó bizalom eltört, és ez kézzelfogható hatást gyakorol Európára is. Egyre többet beszélünk az eddigi világrend végéről, ezért megnéztük, mi volt eddig, mi jöhet most, és mi várhat az új világban Magyarországra.

55 000, az Iszlám Államhoz köthető foglyot tartanak fogva az északkelet-szíriai al-Hol és al-Roj táborokban, az amerikai finanszírozás megszűnése után új megoldásokat kell keresni, hogy elkerülhetővé váljon a humanitárius és biztonsági káosz.

Putyint részben azért gyanúsították meg háborús bűncselekménnyel, mert felelősnek tartják az ukrán gyerekek elhurcolásáért. Trump azelőtt állította le a kutatóprogramot, hogy Putyinnal tárgyalt telefonon.

Nem véletlenül beszélnek az oroszok tökéletes telefonhívásról, Putyin a lehető legkevesebb engedményt tette az ukrajnai tűzszünet ügyében. A felek harminc napra felfüggesztik egymás energetikai infrastruktúrája elleni támadásokat. Míg az orosz követelések listája egyre bővül, az ukránokat továbbra sem engedik a tárgyalóasztalhoz, sem az oroszok, sem az amerikaiak.

Az orosz propaganda egyik legismertebb kutatójával budapesti tartózkodása során interjúztunk világrendről, befolyási övezetekről, autoriter vezetőkről, algoritmusokról, és arról, hogyan teszi Donald Trump újra naggyá Oroszországot.

Ilyen, amikor Oroszország anyácska átölel. Kijevben és Herszonban ukrán fiatalokkal beszéltünk, akik hónapokat töltöttek orosz táborokban akaratuk ellenére. Interjúztunk egy gyerekotthon igazgatójával is, aki személyesen akadályozta meg, hogy a gondjaira bízott gyerekeket elhurcolják. A 444 videóriportja az Ukrajna jövője ellen folytatott csendes háborúról.