Elveszik a gyerekeket, hogy irányítsák a felnőtteket
Több mint három éve tart Oroszország Ukrajna elleni agressziója. A néhány naposra tervezett „különleges katonai művelet”-ből irtózatos veszteségeket okozó, felőrlő háború lett, ami a lövészárkoktól távol is szedi áldozatait.
A legvédtelenebb és gyakran láthatatlan áldozatok közé tartoznak az ukrán gyerekek, akik gyerekkora sosem lesz már olyan, mint 2022. február 24. előtt. Ők az áldozatai az ép ésszel talán a legnehezebben felfogható bűncselekménynek: tízezreket hurcolnak el közülük erőszakkal – az oroszok ezt evakuációnak nevezik – Oroszországba vagy megszállás alatti területekre, ahol mindent megtesznek, hogy gyökerestül kiirtsák belőlük az ukránságukat.
Idén januárban azért utaztunk Ukrajnába, hogy olyan fiatalokkal találkozzunk, akiknek saját tapasztalataik vannak arról, hogyan bánnak az oroszok az ukrán gyerekekkel. Az utazás során ellátogattunk Herszon városába is, ahol egy föld alatt újjáépülő gyermekotthonban interjúztunk.
Az elhurcolt ukrajnai gyerekekkel korábban cikksorozatban foglalkoztunk:
- Ezer nap háború Ukrajna jövője ellen
- Gyerekkor az elfoglalt területeken: kényszerített oroszosítás nyári táborokkal, örökbeadással
- Az oroszok tudják, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért minden létező eszközzel akadályozzák az elhurcolt ukrajnai gyerekek hazatérését
- „Attól félek, Ukrajnába küldik, hogy öljön”
- „Ennyi volt, itt ért véget a boldog gyermekkorom”
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Partnerek
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
orosz-ukrán háború
video
elhurcolás
felnőttek
herszon
oroszország
orosz-ukrán háború
ukrán gyerekek
Maria Lvova-Belova
háború
népirtás
TEFI - The Eastern Frontier Initiative
ukrajna
video
vlagyimir putyin
orosz agresszió
„Ennyi volt, itt ért véget a boldog gyermekkorom”
Darja, a mariupoli lány 16 éves volt, amikor 2022 februárjában megindult az Ukrajna elleni invázió. Családjával együtt több szűrőtábort is megjárt, volt, ahol arról faggatták, az Azov ezred lövésze-e. Története a 444 és a The Reckoning Project együttműködésében először jelenik meg a magyar médiában.
Ezer nap háború Ukrajna jövője ellen
Az Ukrajna elleni háború a gyerekekért is folyik, akiket a megszállt területekről ezrével hurcolnak el az oroszok, hogy identitásukat eltüntetve neveljék fel őket fel. Cikksorozatunk első része.
Gyerekkor az elfoglalt területeken: kényszerített oroszosítás nyári táborokkal, örökbeadással
A deportálás, a szülőktől való elválasztás, az orosz családokhoz való áthelyezés, az orosz állampolgárság megszerzésének kényszerítése, az államilag finanszírozott oroszosítás és a militarizálás mind olyan eszközök, amelyeket az oroszok arra használnak, hogy az ukrán gyerekeket erőszakkal saját nemzetük ellenségévé tegyék. Cikksorozatunk második része.
„Attól félek, Ukrajnába küldik, hogy öljön”
A fenti mondatot egy Oroszországba vitt ukrajnai tinédzser nevelőanyja mondta, aki több mint két éve nem látta nevelt fiát. Artem és Katerina története a 444 és a The Reckoning Project együttműködésében most jelenik meg először a médiában.
Az oroszok tudják, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért minden létező eszközzel akadályozzák az elhurcolt ukrajnai gyerekek hazatérését
Az Ukrajnából elhurcolt gyerekekért a szülők és az ukrán állam is versenyt fut az idővel. Több száz gyereknek sikerült hazatérnie, egyedül, vagy rokonok, barátok, civil szervezetek, ukrán hatóságok, külföldi kormányok vagy ukrán és orosz önkéntesek segítségével. Több tízezren azonban még mindig Oroszországban vannak. Cikksorozatunk harmadik része.
Rekordideje kormányon: a második világháború óta nem ment ez másnak Olaszországban
Giorgia Meloni túlszárnyalta Berlusconit, a választások előtt viszont egy volt tábornok helyezi nyomás alá a szélsőjobbról. Hogyan tudott a tinédzserkora óta politizáló, Tolkien-rajongó, egykor radikális politikus ilyen sokáig hatalmon maradni, és mit jelent a sokat emlegetett mérséklődés? Meloni pártjának tengerparti ünnepségén jártunk Bariban, ahol résztvevőket, ellentüntetőket és újságírókat is kérdeztünk.
Az „Orbán-bábokról” és a választás utáni furcsa lottónyeremény-sorozatról kérdeztük Magyar Pétert
A miniszterelnök és Vitézy Dávid sajtótájékoztatóján a 444 is kérdezhetett, két témában.
Tudatosan választhatta az igazgató a bicskei gyermekotthont, hogy visszaéléseket követhessen el
A felelősök megnevezésén túl mit lehet tanulni a bicskei esetből? Hogyan alakítaná át a kormány a gyerekvédelmi rendszer működését? Erről beszélgettünk Gyurkó Szilviával, gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral.
Elöntötték a testnedvek a magyar slágerlistákat
Van, aki „az elveivel szembemenve tudja őket kedvelni”, másnak viszont már sok, amit a magyar zenei mainstreamben hall mostanában. A BME-napokon jártunk utána, hogy mennyire tudnak menni a fiatalok az olyan top előadók zenéivel és dalszövegeivel mint KKevin, Vini és Desh.
Csunderlik Péter: A Tanácsköztársaság idején Hatvanpusztából tuti gyerekotthont szerveztek volna
A Magyar-kormány már hosszabb ideje regnál, mint amennyi ideig a Tanácsköztársaság tartott. A fideszes mitológiában a Tisza Párt rendszerét rendszeresen hasonlítják a 133 napot megért proletárdiktatúrához. Erről az összehasonlításról beszélgettünk a 444 stúdiójában Csunderlik Péter történésszel.
