Elveszik a gyerekeket, hogy irányítsák a felnőtteket
Több mint három éve tart Oroszország Ukrajna elleni agressziója. A néhány naposra tervezett „különleges katonai művelet”-ből irtózatos veszteségeket okozó, felőrlő háború lett, ami a lövészárkoktól távol is szedi áldozatait.
A legvédtelenebb és gyakran láthatatlan áldozatok közé tartoznak az ukrán gyerekek, akik gyerekkora sosem lesz már olyan, mint 2022. február 24. előtt. Ők az áldozatai az ép ésszel talán a legnehezebben felfogható bűncselekménynek: tízezreket hurcolnak el közülük erőszakkal – az oroszok ezt evakuációnak nevezik – Oroszországba vagy megszállás alatti területekre, ahol mindent megtesznek, hogy gyökerestül kiirtsák belőlük az ukránságukat.
Idén januárban azért utaztunk Ukrajnába, hogy olyan fiatalokkal találkozzunk, akiknek saját tapasztalataik vannak arról, hogyan bánnak az oroszok az ukrán gyerekekkel. Az utazás során ellátogattunk Herszon városába is, ahol egy föld alatt újjáépülő gyermekotthonban interjúztunk.
Az elhurcolt ukrajnai gyerekekkel korábban cikksorozatban foglalkoztunk:
- Ezer nap háború Ukrajna jövője ellen
- Gyerekkor az elfoglalt területeken: kényszerített oroszosítás nyári táborokkal, örökbeadással
- Az oroszok tudják, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért minden létező eszközzel akadályozzák az elhurcolt ukrajnai gyerekek hazatérését
- „Attól félek, Ukrajnába küldik, hogy öljön”
- „Ennyi volt, itt ért véget a boldog gyermekkorom”
Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Partnerek
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
orosz-ukrán háború
video
elhurcolás
felnőttek
herszon
oroszország
orosz-ukrán háború
ukrán gyerekek
Maria Lvova-Belova
háború
népirtás
TEFI - The Eastern Frontier Initiative
ukrajna
video
vlagyimir putyin
orosz agresszió
„Ennyi volt, itt ért véget a boldog gyermekkorom”
Darja, a mariupoli lány 16 éves volt, amikor 2022 februárjában megindult az Ukrajna elleni invázió. Családjával együtt több szűrőtábort is megjárt, volt, ahol arról faggatták, az Azov ezred lövésze-e. Története a 444 és a The Reckoning Project együttműködésében először jelenik meg a magyar médiában.
Ezer nap háború Ukrajna jövője ellen
Az Ukrajna elleni háború a gyerekekért is folyik, akiket a megszállt területekről ezrével hurcolnak el az oroszok, hogy identitásukat eltüntetve neveljék fel őket fel. Cikksorozatunk első része.
Gyerekkor az elfoglalt területeken: kényszerített oroszosítás nyári táborokkal, örökbeadással
A deportálás, a szülőktől való elválasztás, az orosz családokhoz való áthelyezés, az orosz állampolgárság megszerzésének kényszerítése, az államilag finanszírozott oroszosítás és a militarizálás mind olyan eszközök, amelyeket az oroszok arra használnak, hogy az ukrán gyerekeket erőszakkal saját nemzetük ellenségévé tegyék. Cikksorozatunk második része.
„Attól félek, Ukrajnába küldik, hogy öljön”
A fenti mondatot egy Oroszországba vitt ukrajnai tinédzser nevelőanyja mondta, aki több mint két éve nem látta nevelt fiát. Artem és Katerina története a 444 és a The Reckoning Project együttműködésében most jelenik meg először a médiában.
Az oroszok tudják, hogy az idő az ő oldalukon áll, ezért minden létező eszközzel akadályozzák az elhurcolt ukrajnai gyerekek hazatérését
Az Ukrajnából elhurcolt gyerekekért a szülők és az ukrán állam is versenyt fut az idővel. Több száz gyereknek sikerült hazatérnie, egyedül, vagy rokonok, barátok, civil szervezetek, ukrán hatóságok, külföldi kormányok vagy ukrán és orosz önkéntesek segítségével. Több tízezren azonban még mindig Oroszországban vannak. Cikksorozatunk harmadik része.
Félnek a rendőröktől, de a jövőjüket még jobban féltik
Élesben néztük meg Párizsban, hogy néz ki közvetlen közelről a diáktüntetésnek indult, megélhetési tömegdemonstrációvá váló, a hírekbe a fosztogatások miatt bekerülő tiltakozási hullám. Miért vannak az utcán, mit szólnak az erőszakos jelenetekhez, hogyan reagálnak a rendőrök? Helyszíni videóriport.
Hogy került Lezsák Sándor neve az ügynökaktákba?
Mit jelent, hogy valakit hazafias alapon szerveztek be és, hogy találták ki ügynökök sokszor fura fedőneveit? Többek között erről beszélgettünk Szekér Nóra történésszel, aki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában dolgozik.
Puhatestűzés, Don Hatvanpuszta és ügynökakták a parlamentben
A papírokon mindig mások neve szerepel, és amikor jön a baj, a maffiafőnök minden további nélkül feláldozza azokat, akik helyette írtak alá, mondta Magyar Péter a parlamentben, ahol két hét szünet után újra heves napirend előtti vita jött össze.
Kimész a domboldalra, kitermelsz magadnak vályogot, elkészíted az otthonod
Elegük lett a városi létből, a Nógrád megyei Béren az otthonukat is maguknak készítik el, „mint a madarak”.
„Olyan hangot képviselek, amivel nem nagyon találkozni a tévében”
Sapkás Piréz youtuberként találta meg egy kereskedelmi tévés műsor, az Árulók szereplői között. Volt már éles vitája Gulyás Mártonnal és Vona Gáborral is, de miért megengedőbb közben a fideszes influenszer Vasvári Viviennel? Interjú a videóssal, aki szerint a magyar társadalomban még mindig ott vannak azok a dolgok, amik megágyaztak a Fidesznek.
