1985. december 27-én palesztin terroristák két európai reptéren gránátokat dobtak az izraeli és amerikai járatokra várakozók közé, majd tüzet nyitottak rájuk. Sokan meghaltak és megsebesültek, köztük izraeli miniturnéra induló magyar művészek is. Három terroristát elfogtak, egyikük a szabadulása után nyilatkozott a sajtónak, hogy mennyire megbánt mindent.
Farkasgyerekeknek hívták azokat a németeket, akiknek a szüleit megölték a második világháború végén, ők pedig ott maradtak a mai Kalinyingrád környékén árván. 80 évvel később visszatérnek gyerekkoruk helyszíneire.
Miután a 23 éves kaukázusi orosz férfi levezényelt egy edzést, majd a ringben lekevert egy nagyot a 9 éves New Jersey-i kisfiúnak.
A kádárista közhelyek, kitalációk, ferdítések a mai napig elevenen élnek. Ilyen volt az is, hogyha a szovjet csapatok nem avatkoznak be, és nem verik le a győri ellenkormányt, akkor Magyarország is éppen olyan kettéosztott lett volna, mint Korea. Szakolczai Attila történésszel beszélgettünk.
A kétezres években még alapot hoztak létre az 1975-ban Bejrútnál tengerbe veszett Malév-gép roncsainak felkutatására, a tömegsírba temetett áldozatok azonosítására, hazahozatalára. De nem történt semmi.
Egyszer már kitalálták, a szifiliszre, az alkoholra és az elmebetegségre gondoltak. Egy elfeledett pesti turistalátványosság: a Társadalmi Múzeum.
A párt döntött 1950-ben Budapest megnagyobbításáról, de pár év múlva máris visszacsinálták volna. Miért kisgömböcölte be a főváros az agglomerációját, hol lettek volna „antiszociális telepek”, mi lett a „15 perces város” 80 évre elfelejtett koncepciójával?