Márciusban jelent meg magyarul Thomas Pynchon életművének eddigi legvaskosabb regénye, az Ellenfényben. A19. század végének globális kavarodásában játszódó regényről, a rejtőzködő Pynchonról és a lehetséges olvasási stratégiákról beszélgettünk Dragon Zoltánnal. Támogatott tartalom.

Májusban jelent meg Urfi Péter első könyve, a Sansz, amely egyszerre idézi fel a covid időszakának sokszor már elfeledett történéseit és szól arról, hogy mit is jelent mindaz, amikor az embernél váratlanul agydaganatot diagnosztizálnak. A könyv bemutatóján a szerzővel beszélgettünk.

A terv szerint havonta kétszer játszik majd a politikus a feleségével közös előadásban.

És miért annyira szórakoztató a mai napig A Pendragon legenda? Közel száz évvel ezelőtt Szerb Antal pár év leforgása alatt írta meg két nagyszerű regényét, a Nem rossz könyvek élő eseményén Prieger Zsolttal beszélgettünk sikerük titkáról, meg persze Szerb személyéről és pályájáról.

Pócs János közzétette az új magyar demokrácia legviccesebb irodalmi alkotását, ami a formáját tekintve helyreigazítás. Jelszó: „Akciós Romulusz zsír”.

Az irodalmi nagydíj célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása.

Egyetemi mészárlásra készülő prágai fiatal monológját írta meg Fehér Renátó első prózai könyvében. A szorongásokat és fenyegetéseket varázstalanító irodalomról, valós merénylők manifesztóiról, és a társadalmi szégyenről is beszélgettünk vele.

Márciusban jelent meg Krusovszky Dénes új novelláskötete, a Másik mozaik. Az idegenség, a magány és a boldogságkeresés témáit körüljáró könyv szerzőjével sok minden más mellett a NER végéről, a Japánban megélt tapasztalatairól és a magyar irodalom helyzetéről beszélgettünk.

A francia elnök szerint Krasznahorkai életműve „korunk legjelentősebb alkotásai közé tartozik”.

Az elmúlt évek egyik legfelkavaróbb bűncselekmény-sorozatának elszenvedője egy egészen rendkívüli könyvet írt az életéről és a vele történtekről. A Nem rossz könyvekben Gisèle Pelicot könyvéről beszélgettünk Péterfy-Novák Évával.

Március elején jelent meg magyarul Thomas Pynchon eddigi életművének legvaskosabb kötete, az Ellenfényben. A több mint ezer oldalon harminc év félig fiktív történelmére épülő, anarchistákkal, bányászokkal, matematikusokkal és magánnyomozókkal teletömött regényt a fordító Greskovits Endre és Sári B. László irodalomtörténész mutatta be. Támogatott tartalom.

Hogyan születtek meg a kulfik, az elmúlt évtized legismertebb hazai mesehősei, mire lehetnek jók a felnőtteknek szóló képeskönyvek, és miért lenne jobb, ha több ideje lenne a gyerekeknek semmit sem csinálni: többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dániel Andrással.

Az olasz La Repubblicának adott interjút a Nobel-díjas író, amiben beszélt a magyarsághoz való viszonyáról is.

Mit jelentett a magyar irodalomban a Sátántangó megjelenése és hogyan néz ki a szerkesztői munka Krasznahorkai Lászlóval? És miért mondhatta a Nobel-díjról, hogy „több mint egy katasztrófa”? Többek között ezekről beszélgettünk szerkesztőjével, Szegő Jánossal a Nem rossz könyvek közönség előtt felvett epizódjában.

Sokak szerint aggasztó, ha mesekönyveket illusztráltatnak AI-val.