Nem világos, hogy az amerikai elnök szerint pontosan merre kéne lépnie az ukrán elnöknek.
Az amerikai kormány helyez nyomást Ukrajnára, hogy május 15-ig megtartsa a szavazásokat, máskülönben a biztonsági garanciát elvesztését kockáztatja.
Ezt egy nappal azután mondta, hogy az Egyesült Királyság és Franciaország szándéknyilatkozatot írt alá arról, hogy csapatokat vezényelnének Ukrajnába, ha kész lesz a békemegállapodás Oroszországgal.
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke további nemzetközi vitákra is számít, miután a média majd bejut Gázába, arról a „totális borzalomról” ami ott történt.
Az ukrán elnök azt mondja, a dróntámadások veszélye miatt már létezik egyfajta ütközőzóna.
A hétvégén még csak egy nyilatkozatot írtak alá arról, hogy mindenki jó fej lesz a térségben, ez önmagában kevés a Nobel-békedíjhoz. Az amerikai érdekek érvényesítésében viszont nagyot lépett előre az elnök.
A részletekről szinte semmit nem tudni, egyelőre csak a kérdések sorakoznak.
Az amerikai külügyminiszter azt mondta, készek szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben, ha egyértelművé válik, hogy „nem érdekli őket a békemegállapodás”.
Ez jelentősen akadályozhatja Trump béketervének előrehaladását.
A szerdai londoni egyeztetésen kerülhet napirendre a javaslat.
Erről eddig csak az amerikai külügyminiszter beszélt.
Ezért nem is kérdés: maradnak a szankciók.
Putyin okosabb annál, hogy kerek-perec elutasítsa a tűzszünetet, látszólag egyetért majd sorolja a kifogásokat - mondta a 444-nek Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense a keddi Trump-Putyin telefonhívás előtt.
Zelenszkij a Fox Newsnak adott interjút, ahol azzal nyitott a riporter, nem érzi-e úgy, hogy bocsánatot kell kérnie Donald Trumptól.
De azt is mondta az amerikai elnök, hogy küldenek még fegyvereket Ukrajnába.